Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)

2007-10-13 / 9. szám

esztergom

Minden szolgáltatóval megegyezett a város, egyet kivéve

Patthelyzet a Virágos utcában II. rész

Továbbra is foglalkozunk a Kovácsi városrész három legkátyúsabb utcájának felújítási kálváriájával, hiszen egy dolog még magyarázatot kíván: miért áll fenn konfliktus a város és az áramszolgáltató között? Miután az ÉDV Zrt.-vel és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal sikerült kompromisszumos megoldást találnia az önkormányzatnak, a beruházás megvalósítását már csak az E.ON hátráltathatja. Knapp János Pál alpolgármesterrel Gál Kata beszélgetett a vita eredetéről.- Korábban már foglalkoztunk a Budapesti, Bartók és Virágos utcák felújításának problémájával, ám teljes körűen nem tudtuk tájékozatni olvasóinkat a munkákat jelenleg még mindig hátráltató problémáról - a város és az áramszolgáltató között fennálló vitáról.- Alapvetően koncepcióbeli különbség van a város és az E.ON, mint szolgáltató multinacionális vállalat között. Esztergomnak a szolgáltatásuk minőségével is gondjai vannak, mint például a közvilágítás, de a mostani konfliktus forrása alapvetően a tulajdonjogok miatt bontakozott ki. Elképzelésünk szerint a közműszolgáltatásokat a jövőben önkormányzati tulajdonú cégek működtetnék, ahogy Európában többfelé, például Németországban is szokás,. Ott ugyanis a városi közműszol- gáltató-iparág önkormányzati tulajdonban van, és a város bevételeit főként ez a szektor szolgáltatja.- Az E.ON gondolom ezt nem annyira szeretné...- így van, de nem csak a Kovácsi városrész kapcsán kerültünk emiatt konfliktusba az E.ON-nal, az első komolyabb vitánk a Széchenyi tér építésekor alakult ki. Ez pedig azért fontos, mert összefügg a mostani témával is. A város közel 600 millió forintot nyert pályázaton a tér átépítésére és közel négyszázmillióforintot biztosított önrészként a beruházáshoz, ebben pedig szerepelt a teljes közműfelújítás is. A víz, gáz szolgáltatók esetében sikerült megegyeznünk, de az E.ON-nal már akkor sem jutottunk dűlőre. Az E.ON ez esetben is azt akarta, hogy a város miután kiépíti saját pénzén (több tíz millió forintos költségen, ami egyébként, egy-egy óvoda teljes felújítása is lehetne) a hálózatot, annak tulajdonjogát adja át neki. Azzal semmi problémánk nem volt, hogy átadjuk a

kezelésükbe, de hogy a teljes tulajdont megkapják, az elfogadhatatlan. A helyzet következtében kialakult a téren egy párhuzamos hálózat, a város kiépítette azt a rendszert, amelyik ki tudja szolgálni a háztartásokat, e mellett pedig, élt a régi is. A beruházás vége felé azonban az E.ON által megbízott alvállalkozó gyakorlatilag az önkormányzat tudta nélkül átkötött a városi hálózatra és megszüntette a régit. Ezek után azt követelte a várostól, hogy kerüljön át a rendszer az E.ON tulajdonába, de ezt a város nem hajlandó átadni. Hasonló vitába kerültünk a Kovácsi városrész útfelújításai kapcsán is. Az E.ON jelezte: csak akkorád hozzájárulást bármiféle villamos hálózattal kapcsolatos munkának, ha az új rendszer az ő tulajdonává válik. Az E.ON levele azonban nemcsak ezt tartalmazza, hanem azt is, hogy a megállapodás másik feltétele a Széchenyi téri viszonyok rendezése. Vagyis ha a tér ügyében enged a város, akkor hozzájárulást ad a Kovácsi városrészben folyó felújítási munkákhoz, majd megkapja annak a tulajdonát is.- Pénzügyileg nem akarnak mindehhez hozzájárulni?- Annyit jeleztek, hogy nekik lenne a légkábelek felújítására 17 millió forintjuk, ennyivel beszállnának a projektbe, de a földkábelezés ennek háromszorosába kerül. Ez kevés, de az E.ON még azt sem ajánlotta fel, hogy akkor megveszi a várostól a tulajdonjogot. Bár a dolgon lényegesen ez sem változtatna, hiszen mint mondtam: a város célja az, hogy a közműtulajdont saját kézben tartsa.- A most már zajló munkálatokba nem tud belekötni az E.ON?- Azt mondták, hogy úgy járulnak hozzá a munkákhoz, hogy azok során nem érinthetjük a villamos vezetékeket. Vagyis ettől független lehet csatornát ásni, aszfaltot marni, járdát, burkolatot építeni. De mivel az egész projekt lényege, hogy a légkábeleket, földkábelekre cseréljük, minden egyes műveletet akadályoznak, mivel most a kivitelező például nem tud

hozzányúlni a járda melletti szakaszokhoz. Az a probléma, hogy amíg nincs meg a földkábelezés, a burkolat nem kerülhet

vissza, és ebből a lakóknak lehet közlekedési problémája, ami különösen most a tél közeledtével nem kívánatos.- Ezek szerint megoldás még nincs, miben reménykedhet a város?- Vagy sikerül megállapodnunk, vagy jogi útra tereljük az ügyet. A két fél között fennálló vitában azonban nagyon fontos, hogy az Állami Számvevőszék tavalyi jelentésében kifogásolta, hogy az ön- kormányzatok az általuk vagy állami pályázati forrásból megépített közműveket ingyen és bérmentve átadják a szolgáltatónak. Ez egyértelműen a köz vagyonának elvesztése. A probléma ezzel a jelentéssel csupán annyi, hogy ez csak egy észrevétel, megoldási javaslatot nem dolgozott ki rá a kormányzat. Vagyis a számvevőszék szerint sem jó, hogy a települések - nemcsak Esztergom - ingyen adják át a saját pénzen kiépített hálózatukat a szolgáltatóknak, juttatja közvagyonukat magán befektetőnek.

hídlap 7