Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-10-06 / 8. szám
Bukovics / Gál Az egészségügy az elmúlt évben olyan drasztikus átalakításon ment keresztül, amely alapjaiban rengette meg a szektor amúgy is omladozó finanszírozási hátterét. A folyamatból sajnos az esztergomi Vaszary Kolos Kórház sem maradt ki, és a pár éve még akár siker- történetnek is nevezhető fejezet - egyelőre legalábbis - úgy tűnik, lezárult. Eközben az önkormányzat sincs köny- nyű helyzetben, fenntartóként egyszerre kell szembesülnie az ágazat minden problémájával, melyek közül a finanszírozási háttér folyamatos biztosítása az egyik legkomolyabb. Á múlt Az esztergomi gyógyítás története - Szent István városában korántsem meglepő módon - ezeréves múltra tekint vissza, az első ispotályt az államalapító uralkodó idején még a bencés rend alapította. A mai intézmény történetének kezdete ennél jóval későbbre datálódik: a névadó, Vaszary Kolos prímás 1895-ben tett 50 ezer koronás felajánlása jelentette az alapot egy városi közkórház építésére. A telket Esztergom ajánlotta fel, a város további, több mint 10 ezer koronás kölcsönt vett fel a Takarékpénztártól, amelynek vezetői szintén hozzájárultak az építkezéshez, további 5 ezer koronát felajánlva egy tízágyas gyerekosztály építésére. Az intézmény végül 1902 januárjában kezdte meg működését. Az új közkórház 4 hídlap nyolc épületből állt, összesen 104 helyiséggel, akkor modernnek számító műtővel, ahol komoly beavatkozásokat is el tudtak végezni. A betegellátást ekkor még apácák látták el, a páciensek pedig nem csak Esztergomból és közvetlen környékéről, de Pozsony, Hont, Nógrád, Nyitra és Komárom vármegyékből is érkeztek (érdekesség, hogy az intézmény hosszú évtizedek után ma ismét fogad betegeket a Felvidékről). A wikipedia.org internetes lexikon szerint „1911-re 120, 1916-ra már 160 ággyal működött az intézmény. 1927-re a városban történő, évi 360-380 szülésből száz már a kórházban történt". A kórház a második világháborút követően megtartotta súlyát a környék beteg- ellátásában, de a rendszerváltást követően egyre több problémával kellett szembenéznie. A 90-es évek elején (1994-ben) fenntartása a megyéhez került, és 2000-re az ország egyik legeladósodottabb kórháza lett (az országszerte jellemző kórház-finanszírozási problémák következtében), ezért fenntartását 2002. január 1-jétől a város visszavette. A váltást követően jelentős változások történtek: egy év alatt sikerült az adósságokat felszámolni, és az épületek többségét felújítani, modernizálni, az intézmény pedig előkelő helyen végzett az „Év kórháza" szavazásokon, ahol civilek véleménye alapján rangsorolták az intézményeket. Mindezek mellett a szakmai sikerek sem maradtak el, és egyre inkább úgy tűnt, hogy a kórház a kilencvenes évek vergődését követően egy, a múltjához hasonló sikeres jövő elé néz. Az újabb kórház-finanszírozási reform azonban keresztülhúzta a számításokat... A ielen A sokáig jól működő, példásan gazdálkodó esztergomi kórház mára több száz milliós veszteséget halmozott fel. Két héttel ezelőtt már szerepelt a testületi ülés napirendi pontjai között a kórház adósság- állományának alakulásával kapcsolatos
