Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)

2007-09-29 / 7. szám

X- C *

kultúra

Iv '^jüjítasra' vár a Babits-villa

** llóda Imi fecskefészek a város felett

16 hídlap

hez építettek évről évre mindig hozzá valamit Babitsék az emelkedő hegyoldalban, és így alakultak ki a ház érdekes belső szinteltolásai: az egyes szobákba kis lépcsőkön keresztül juthatunk be. A toldozott-fol- tozott, félig vályog, félig téglaépületnek nem tett jót, hogy a háború után üresen állt, illetve „lumpenek” lakták. Az első műemléki helyreállítás 1961-ben történt meg, azóta gyakorlatilag csak kisebb javításokat végeztek, így egy nagy felújítás már nagyon ráférne az egész épületre. A belső falakat Einczinger Ferenc festményei díszítik, a híres aláírásfalon pedig sok más mellett megtalálható Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Radnóti Miklós kézjegye is, de a falrész, bár többszöri konzerváláson van túl, ismét restaurálásra szorul.

A Babits Mihály által 1924-ben megvásárolt Előhegyen lévő nyári lak idővel az akkori legjelentősebb művészek találkozóhelyévé vált, és 1941-ben bekövetkezett haláláig itt írta a Jónás könyve, és az Előhegyi napló című műveit. Babits arra is megkérte a hozzá látogató hírességeket, hogy kézjegyükkel lássák el a veranda falát. Mindezek ismeretében fontos lenne, hogy a nagy „nyuga- tos” alkotó születésének 125. évfordulójára legalább előrelépés történjen a villa ügyében, Horváth István, a Balassa Bálint Múzeum régész igazgatója ugyanakkor röviden arról számolt be, hogy a villa felújításának előkészítésénél még nem jutottak tovább. Jelenleg az épület felújítási terveinek elkészíttetésénél tart a múzeum, az egykori nyári lak egyébként ettől függetlenül látogatható, május 1-től október végéig várja az érdeklődőket.

Az egykor szebb napokat megélt villa még így, ebben a tatarozás előtti viszonylag rosszabb állapotában is híven tükrözi Babits szellemének nagyságát. A ház falára maga a költő írta fel egy korábbi versből véve, hogy „nem is úgy épült, hogy századokig álljon, csak múló tanyául, mint a fecskefészek”.

Ugyancsak Horváth Istvántól tudjuk, hogy amikor Babits Mihály megvette a házat, csupán még egy kis présház volt, kis pincécskével. Eh„A legnagyobb gond, hogy a ház víz- és csatornarendszerének teljes megoldása még várat magára. Ez azj ideérkező diákcsoportok, turisták, il-T letve az itt megrendezendő irodalmi, művészeti rendezvények miatt pedig fontos lenne” - tette hozzá a múzeum igazgatója.

A szellem tehát él, de a test még erőtlen, a háznak, mint művészeti zarándokhelynek igencsak jót tenne j egy teljes felújítás. A remények szeT rint Esztergom anyagilag is támogat-^ ni fogja a majdani felújítást, amely J várhatóan jövőre kezdődhet el.

(Köszönjük a Balassa Bálint Múze-i um munkatársainak a cikk elkészíté-l séhez nyújtott segítségét.)

Esztergom művészeti életének, irodalmi jelentőségének„mágikus" pontja a várost ölelő hegyekben található Babits-villa. A költőóriás hétvégi háza számos vers ihletője, zarándokhely és műemlék is egyben, ehhez képest állaga az utóbbi években egyre romlik. A felújítás információink szerint azonban már nem sokáig várat magára.

Pöltl Zoltán