Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-09-29 / 7. szám
Hídtörténet a kezdetektől A Mária Valéria híd története nem lehetne teljes az évszázados előzmények nélkül, hiszen Esztergom és Párkány között a történelem során számos vízi átkelő létesült. rrfffí A történet egészen a magyar honfoglalásig nyúlik vissza, ez időtől állandó rév működött a két település között, a kakati (Párkány régi neve) révet Árpád-házi királyaink ideje alatt is rendszeresen használták. A török hódítás során 1543-ban foglalták el Esztergomot és ezután nem sokkal, 1585-ben Szinán pasa hajóhidat építtetett a vár alatt. Ez az év nagyobb részében használható átkelő közel 100 éven át jelentett kapcsolatot a Duna két partja között. A török uralom alatt - egyes feljegyzések szerint 1663-ban - Köprül Mehmed cölöphidat veretett a folyó fölé, ez azonban csak a hajóhídhoz csatlakozó hídrész volt. Ezt a hidat aztán 1664-ben a császári hadsereg lerombol- |\\ r u ta, a törökök azonban újL A híd 521,8 méter hosszú és 12,3 méter széles és az építéséhez 2100 tonna acélt, 900 tonna aszfaltot, valamint 25 ezer csavart használtak fel. A hídszerkezet másfél méterrel magasabb a magyar, és eggyel alacsonyabb a szlovák kormány által kívánatosnak tartott szintnél, s ugyancsak legalább másfél méterrel meghaladja a budapesti hidak magasságát. A teljes beruházás 19,4 millió euróba került, ezen belül a hídépítés 12 millióba. Gál Kata 'mi képeslapok A sokáig csonka karok ma két várost ölelnék A kétszer született híd f MM gSjSK I Ili
