Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)

2007-09-15 / 5. szám

ző Egyletet, 1868-ban Nőegyletet, 1927-ben pedig Kultúregyletet hoztak létre Esztergomban. Ezek mellett a hitélet és kultúra erősítésére Talmud-tóra, Dal- és Zeneegylet, valamint Jótékony Leányegylet is alakult. A közösségnek külön könyvtára, valamint régi okiratokat és százéves jegyzőkönyvgyűjteményt is tartalmazó kéziratgyűjteménye volt. Az esztergomi zsidóság múltjára vonatkozó történeti dokumentumok az esztergomi prímási és káptalani levéltárakban találhatók. A hitközség aztán 1888-ban ünnepelte az új zsinagógát, Osváth leírásában a templom létrejöttéről a következőket olvashatjuk:,^ tiszta mór stílusban épült imaházat a gyülekezet tagjainak áldozatkészsége, az általuk felajánlott kamatmentes kölcsön és a törlesztést biztosító önmegadóztatás tette lehetővé. Az építést Stern Márk elnök, Fried Arnold építési bizottsági elnök és Vajda Gyula mérnök vezetése alatt hajtották végre. Az egészséges zsidó életnek ezt a szép monumentumát dr. Weisz Ignác esztergomi és dr. Lőw Immánuel szegedi főrabbik avatták fel a hatóság és sok hitközség küldöttségének jelenlétében."

Az épület tervezője, Baumhorn Li- pót, korának egyik legnevesebb mérnöke volt, főreáliskoláját Győrött, a műegyetemet pedig Bécsben végezte. A tanulmányok céljából Európát bejárt építész első önálló műve volt 1888-ban épített, a mór mellett késő romantikus stílusú esztergomi zsinagóga. Ez alapozta meg Baumhorn hírnevét, ennek az épületnek a megoldásai tették híressé, és ettől kezdve bízták meg több, nagyobb zsinagóga megépítésével, fgy többek között ő építette a szegedi, újvidéki, nagybecskereki, fiumei, brassói, temesvári, szolnoki, ceglédi, egri, losonci és lipótszentmiklósi zsidó templomot.

A holocaust időszakában Esztergomban a közvélekedést is megjelenítve, a város első embere, Etter Jenő 1941-től 1944-ig regnáló polgármester, próbálta védeni a városban és a környékén élő zsidó lakosságot. A zsidó származásúakat ez időben sújtó törvények által okozott nehézségeket, azoknak csak látszólagos betartásával és Etter Jenő emberséges hozzáállásával ha

■1

elyi 1

história

Ö'

til

csak időlegesen is, de lehetett enyhíteni - tudjuk a korabeli forrásokból. A város történelmének fontos fejezete, hogy a háború idején, 1939-től a zsidók mellett a lengyel menekülteket is igen nagy számban látta„vendégül" titokban Esztergom.

A II. világháborút követő évtizedekben nem alapítottak a városban új zsidó hitközséget. Az épületről szóló kronológiában lapozva azt találhatjuk, hogy az építményt a zsidó hitközségtől az állam „vásárolta" meg, majd a szocializmus alatt, 1964-ben vált úgynevezett Technika Házává. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) által lakott hely ez évtől kezdve főként konferenciaközpontként működött. Több, kisebb-nagyobb terme az eltelt évtizedekben politikai gyűlések, tudományos konferenciák, alternatív vallási alkalmak időszakos otthona volt. Az épületet 2006-ban vásárolta meg az ön- kormányzat, a város idetelepítette az Ister-Granum Eurorégió Fejlesztési Ügynökségének főhadiszállását, de az idő szavának engedelmeskedve ősztől itt folytatja munkáját a Bajor Ágost Művelődési Ház is.

A holocaustra a zsinagóga falán emléktábla figyelmeztet a következő szöveggel:„Több mint ötszáz esztergomi és környékbeli zsidó polgártársunk emlékére, akiket 1944. május 11-én és 12-én gyűjtöttek össze, június 5-én és 6-án hurcoltak el náci haláltáborokba". A megbékélés reményét kifejező mementót 1995-ben vésték. A márványtábla mellett Martsa István Mártír emlékműve tiszteleg a tragédia áldozatai és túlélői előtt.

hídlap 23