Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-08-18 / 1. szám
Ház Kertváros közepén A közművelődés és a civilszféra helyi origója Pöltl "Oxi"Zoltán Esztergom-Kertváros különleges helyet foglalt el a történelem során, a királyváros sorsával párhuzamosan élte meg az izgalmasabb és nyugodtabb időszakokat egyaránt. A múlt század második felétől aztán a katonai, ipari és szállítási, valamint a közlekedési feladatok mellett a kultúra is egyre nagyobb teret kapott, ennek pedig a nyár folyamán felújított Féja Géza Közösségi Ház lett az otthona. A kertvárosi kultúra egyik „kapitányával", Tóth Tamással Pöltl Zoltán beszélgetett.- Nyár közepén fejeződött be a kertvárosi kultúra egyik alappillérének külső-belső felújítása, de szükség is volt rá, hiszen a tavaly kívülről még ugyancsak lepukkant képet mutató közösségi házban folyamatosan zajlik az élet.- A Féja Géza Közösségi Ház az én szememben mindig is egy klasszikus művelődési ház volt, ahol több szálon futnak az események. Az öntevékeny klubok között vannak a művészeti, hobbi és civil tevékenységet folytató közösségek. A másik nagy vonulatba a rendezvények tartoznak, az idei szeptemberi programok között bőven találunk olyanokat, melyek komoly helyi hagyományokra épülnek.- Nézzük először a nagyágyúkat, akik között visszajáró vendég is akad.- így igaz, az ősz első programja szeptember 13-án Földes Hobó László Viszockij-estje lesz, ő az évek során már sokszor megfordult a Féjában. Ezután egy Kultúrházak éjjel-nappal című országos rendezvény állomásaként várjuk a helyieket szeptember 14-én, 15-én. A megmozdulás az ország több mint 90 művelődési otthonát érinti, a program lényege pedig, hogy ezen a két napon éjszaka is nyitva tartanak a közművelődés házai, mi a Féjában például egy non-stop filmvetítéssel várjuk a Gyűrűk ura trilógia rajongóit. Az este 7-kor kezdődő, rekord hosszúságú mozizásnak várhatóan reggel hatkor lesz vége, addig egy büfé komfortjával is kiegészül a projektoros klubmozi.- Ha Kertváros és szeptember, akkor szüreti felvonulás...- A hagyományos szüreti felvonulást, amely érthető okokból már hosszú évek óta a kertvárosiak kedvence, szeptember 22-én tartjuk. Ekkor a ház udvarán a tavaszi borverseny díjnyertes borait kóstolhatják végig a hozzánk betérők, de a szüreti rendezvény természetesen nem múlhat el felvonulás, illetve szüreti bál nélkül sem. Ugyancsak szeptemberben válik a ház újabb fórum központjává, 29- én a IV. Féja Napon Esztergom és Kertváros közművelődési szakemberei randevúznak itt. A kulturális marketingre idén meghívtam Németh János István kultúr- antropológust, aki a Kultúra elmélete című kötet szerzőjeként tart előadást.- Ha valakinek, hát önnek kell, hogy rálátása legyen: jó irányba haladt a „kuitúrház"?- A célunk az lenne, hogy a kor elvárásainak megfelelő, de egy klasszikus értelemben vett művelődési házat működtessünk, ez pedig főként a számítógépekre és a hozzá kapcsolódó társművészetek meghonosítására vonatkozik. Ezzel kapcsolatos legújabb tervünk, hogy az esztergomi művelődési házhoz hasonlóan a laptoppal rendelkezők nálunk is vezeték nélkül és ingyen internetezhessenek. A közösségi ház dolgozói, az itt működő kertbarát kör segítségére támaszkodva azt találta ki, hogy az épület felújítása után most az udvar, illetve az ott található kert és játszótér rekonstrukciójába fog bele. Reményeink szerint már most őszszel megkezdődhet a terület újrafüvesíté- se, parkosítása, illetve későbbre tervezzük egy uniós normáknak megfelelő modern játszótér felépítését is.- Amikor kultúráról esik szó, legtöbbször a programokról beszélünk, miközben arról keveset tudni, hogy kik látogatják azokat.- A különböző művészeti és hobbi klubokba leginkább a nyugdíjas korosztály, a friss-, illetve kényszer nyugdíjasok járnak nagy buzgalommal. Ezek a művészeti, alkotó, illetve életmód-tanácsadást nyújtó közösségek nem egy esetben harminc feletti létszámmal működnek, talán ez is mutatja életképességüket. A másik komoly célcsoportot természetesen a gyerekek alkotják, akik nemcsak kempo ka- ratézni, de a számítógépes szakkörbe is sokan érkeznek hétről hétre. Nekem személy szerint fontos, hogy utóbbira sok roma fiatal is eljár, nekik ez komoly lehetőség a fejlődésre, kitörésre.- Nekem úgy tűnik, a közösségi ház egyfajta kohéziós erővel bír „csúnyán mondva" a közművelődésben, illetve a civil életben egyaránt..- Igen, és erre jó példa a Kertvárosban működő civil szervezetek indulása, az alapító okiratban szinte minden esetben a közösségi ház postai címét jelölik meg. Ilyen például a Kertváros Barátainak Egyesülete, a Kertvárosért Alapítvány, vagy a helyi polgárőrség és a Vöröskereszt. A Féja, mint székhely megjelölése nemcsak egy forma a szervezetek részéről, hanem a valóság, hiszen a közösségek jelentős része itt, házon belül működik nap, mint nap. 16 hídlap
