Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-09-15 / 5. szám
dosszié A 10-es út távoli ködbe vesző jövője Az elfelejtett főútvonal Gál Kata Az Esztergomot Budapesttel összekötő főút régóta visszatérő problémája a környék településeinek és az ingázóknak. Pedig volt idő, amikor már a szükséges tervek, az engedélyek egy része, sőt (nagy szó!) a pénz is meglett volna, mégsem épült meg az új „tízes". Mindebből mostanra csupán a tervek (régiek és újak), - no meg az igény - maradt meg, no és persze az ígéretek. Ha ez utóbbiaknak hihetünk, 2013-ig akár el is készülhet az elkerülő útszakasz, és akkor végre fellélegezhetnének a kipufogógáztól fuldokló út menti falvak. És talán egy óra alatt meg lehetne tenni azt a legendás 42 kilométert. zöldek már az első négy kilométeres szakasznál megtámadtak minden vonatkozó dokumentumot, így végül a Környezetvédelmi Főfelügyelőség hatástanulmányát eljárási hibára hivatkozva a Fővárosi Bíróság visszadobta. A Levegő Munkacsoport állítása szerint ugyanis a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítése során a civileket - többek között őket - kifelejtette a felügyelőség a folyamatból. A zöldek érvei A Levegő Munkacsoport és hat civil szervezet támadta meg a 10-es út enE gyelőre végtelen történetnek tűnik a 10-es elkerülő út megépítése. Az egysávos úton szmogban araszoló autósok reménye akkor szállt el, egyelőre a homályba -, amikor 2005 szeptemberében a Fővárosi Bíróság helybenhagyta a Levegő Munkacsoport keresetét, A szmog itt maradt A zöldek akcióját követően az érintett települések indítottak offenzívát - sokkal kevesebb sikerrel. Sorban rendezték a lakossági fórumokat a 10-es út mentén, Pilisvörösváron még félpályás tiltakozó akciót is tartottak, sőt az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága is megpróbálta átvágni a gordiuszi csomót - eredménytelenül, hiszen azóta sem történt változás. A Budapestre ingázók, a diákok és az út mentén élők közösen szenvednek az óriási forgalomtól és a gyilkos szmogfelhőtől. A helyzet ráadásul a fővárosi útfelújításokkal tovább romlott: reggelente akár két órába is beletelhet, ha valaki busszal vagy autóval szeretne Esztergomból Budapestre jutni, a kocsisor a solymári bevásárlóközponttól gyakorlatilag minden nap az Árpád hídig araszol. Nem sokkal jobb a helyzet az egyébként racionális alternatívát felvonultató vasúti közlekedésben sem: a sínek továbbra között - süket fülekre találtak. Az építkezés és az engedélyezés az akkori elképzelések szerint szakaszokban bonyolódott volna, elsőként egy négy kilométeres etap készült volna el Óbudától Pilisvörösvárig, majd újabb 19 kilométert adtak volna át Pilisvörösvártól. Építkezni csak akkor lehetett volna, ha meglettek volna a környezetvédelmi szakhatósági engedélyek, de a gedélyeit. Sérelmezték, hogy a tanulmányban nincs felvázolva alternatív megoldás, szerintük ugyanis a vasútfejlesztést kellene inkább támogatni. Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője szerint amelyben a zöld szervezet megtámadta az út első szakaszának környezetvédelmi engedélyét. És bár az út menti települések vezetői próbálták megértetni a bírósággal és a zöldekkel, hogy ne pusztán az Óbudától Pilisvörösvárig terjedő négy kilométeres szakaszt vegyék figyelembe, hanem az egész, közel harminc kilométeres utat, amely teher, szmog- és zajmentesítené a Budapesttől Dorogig húzódó út menti települések életét, valamint nem utolsósorban sokkal rövidebb utazási időt jelentene az ingázók számára lakhelyük és a főváros az elkerülő út amúgy sem oldaná meg a közlekedési gondokat, hiszen Budapest több járművet nem képes elviselni, de azt ő is elismeri, hogy az egyes településeket elkerülő utakat szükséges lenne megépíteni. Más vélemények szerint a Levegő Munkacsoport által szorgalmazott vasútfejlesztést nem elég a 10-es út kritikus szakaszán megtenni, hanem ezzel párhuzamosan, a budapesti tömegközlekedés színvonalát és infrastrukturális ellátottságát is fejleszteni kell, mert enélkül nem lehet rábírni az embereket, hogy a kocsi helyett a vonatot válasszák. A munkacsoport egyébként alternatív megoldásokat is felvázolt, ezek között találjuk a kamionok útdíjjal történő adóztatását, a távolsági buszok korszerűsítését, valamint a vasútfejlesztést. Ezekből az első már megvalósult, de nem váltotta be a reményeket, mindössze annyi haszna volt, hogy a teherautók, kamionok egy része a még keskenyebb, kis településeket összekötő utak forgalmát növeli. 12 hídlaD
