Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)

2007-09-15 / 5. szám

címlapon » igényel terebélyes lombja miatt, rokona a meggy azonban kisebb kertben is el­fér. Az őszi-, és a kajszibarack sok me­leget, napfényt szeret, ezért ne ültessük árnyékos helyre, a szilva pedig a nedves, jó tápanyagú talajt kedveli. A gyümölcsösök talajának alapmun­kája az ásás. Több okból is fontos, hogy lehetőleg a kert egészét ássuk fel: egy­részt a talajt fellazítással alkalmassá tesszük az őszi, téli csapadék felvéte­lére, másrészt ásáskor a kiemelt talaj­szeleteket átjárja a levegő, valamint a felső rétegen lévő szerves részek a gyö­kérszintre kerülnek, így a növények számára a legkedvezőbb talajösszetétel alakul ki. A fűszernövényekről Szeptember a betakarítás hónapja, de még most is van vetni való zöldség­féle, természetesen már csak tavaszi fogyasztásra. Ilyen a spenót, az átte­lelő káposzta, és a madársaláta más néven a galambbegy, de szeptember­ben kell kiültetni a tavasszal cserép­be tett fűszernövényeket is, a bors­mentát, izsápot, kakukkfüvet, zsályát, lestyánt, levendulát, muskotályzsá­lyát, oregánót, tárkonyt. Ezekre álta­lában jellemző, hogy a kert száraz, na­pos részeit kedvelik. tű, világos helyen érzi jól magát télen, de ilyenkor csak mérsékelten öntözzük, mert könnyen kirohadhatnak. A leandernek magas a tűrésfoka, akár -5 fokig is kibírja, ezért egyelőre csak védett helyre, teraszra tegyük, így még legalább egy hónapig gyönyörködhe­tünk a virágaiban. Legkésőbb november elején azonban vigyük fagymentes, vi­lágos áttelelő helyre. Behordáskor csu­pán a virágzatot vágjuk vissza, a haj­tásokat ne, akkor ugyanis a következő évben későn kezd virágba borulni. A fuksziát, és a margarétát azonban még a behordás előtt vágjuk vissza kéthar­madára, ahogy a közkedvelt muskátli­kat is 15-20 centisekre érdemes hagy­ni. Számos trükk van arra, hogy az átte- leléskor hogyan kezeljük a növényeket, és hogyan legyenek minél szebb virága­ink tavasszal. így figyeljünk, hogy az át­telelő hely ne legyen dohos, penészes, mert a virágok is megbetegedhetnek, ezért időnként szellőztetni kell a helyi­séget. „12 foknál ne legyen hidegebb a tárolóhelyiségben, és érdemes olyan helyen teleltetni ezeket a növényeket, ahol kapnak természetes fényt, bár a muskátli esetében szóba jöhet a pince is, mivel ez a növény szinte mindent ki­bír” - fűzte hozzá a kertépítő. Ezenkí­vül a növényeket nem szabad összezsú­folni, ráadásul a leveles áttelelők több, a lombhullatók kevesebb fényt igényel­nek. Öntözéskor pedig arra érdemes ügyelni, hogy a virágföld ne száradjon ki, de nem is szabad túllocsolni, mert akkor a gyökerek elkorhadhatnak. Ha ezeket az alapvető tanácsokat betart­juk, jövő tavasszal kertünk, teraszunk vagy erkélyeink legfőbb ékei lehetnek a hálás virágok. Őszi gyepesítés A gyepesítéshez is ilyenkor érdemes ne­kilátni, mivél a rövidülő nappalok, és az egyre hűvösebb éjszakák miatt keve­sebbet kell öntözni az elvetett fűmagot, meglévő pázsitunkat pedig e hónap vé­gén, október elején nyírjuk utoljára. „A gyepet azért nem szabad hosszúra hagy­ni, mert akkor a szálak egymásra borul­nak, és megindul a mohásodás, vagy a berohadás” - tért ki a részletekre kerti mindentudónk. Cserepesek teleltetése Ha ősz, akkor itt van a teleltetés ideje is. Ezúttal nemcsak a kert­tulajdonosokhoz szólunk, a la­kótelepek erkélyein díszelgő mus­kátlikra és egyéb cserepes növények­re éppúgy figyelnünk kell. A legtöbb, fagyot nem tűrő növény 5-8 fok körüli hőmérsékle-

Next

/
Thumbnails
Contents