Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-09-08 / 4. szám
életmód Méz: nem csak cukor, de orvosság helyett is Egészség a kaptárból Vannak olyan élelmiszerek, amelyek szinte minden kamra polcain megbújnak valahol szerényen, anélkül, hogy a háziak tudnák, hogy - némi túlzással élve - csodaszer tulajdonosai. Ilyen a méz is, amelyet leggyakrabban betegség idején a tea ízesítésére, no meg a karácsonyi mézeskalácssütéshez használunk, pedig ennél jóval többet érdemel a méz, illetve a többi méhészeti termék, és mi, emberek is. Hogy miért, az alábbi írásunkból kiderül. H a a finomított cukrok, illetve szintetikus édesítőszerek helyett inkább mézet használunk, nemcsak hogy természetes élelmiszert fogyasztunk, hanem vitaminokban és nyomelemekben rendkívül gazdag tápanyaghoz juttatjuk szervezetünket, amellyel hozzájárulunk egészségünk megőrzéséhez. Egy kis méztörténet... Az egyiptomi piramisok feltárásakor több sírkamrában is romlatlan mézre bukkantak a régészek, ami a„minőségét háromezer évig megőrzi"csodája mellett, arra is utal, hogy már az ókorban ismerte és fogyasztotta a mézet az emberiség. A középkori kolostorokban is rendszeres volt a méhészkedés, hazánkban is a szerzetesrendek megalakulása után vált népszerűvé. De hogyan is jut a szorgos méhek kaptárából a csuporba a méz? A méhek a virágokból összegyűjtik a nektárt, és a méhkasban saját szervezetükben mézzé alakítják. A mézet a méhsejtekben, méhviasz- szal hermetikusan lezárva tárolják. A méhészek a lépből kivont mézet sűrítik, pörgetéssel alakítják, majd megszűrik. A méhcsalád egyetlen méhkirálynőből, 50-60 ezer gyűjtögető és porzást végző nőnemű dolgozóból és 100-3000 hímnemű heréből áll. A méz színe és tulajdonságai attól függnek, hogy milyen virágból készítették a méhek. Az akác és a hárs világossárga, kalciumban gazdag mézfajták, a vegyes virágmézek sötétebbek, káliumban gazdagabbak, az erdei mézek pedig mély barnák, karakteresebb ízűek, amelyek több vasat és rezet tartalmaznak, ezenkívül készül méz fenyőfélék, gesztenye, selyemfű, repce és lóhere virágporából is. A lépes méz egyenesen a kaptárból kerül ki, ezért értékesebb a szűrt, boltban kapható méznél. Szintén gazdagabb tápanyagokban a frissen pörgetett méz, hiszen ez a virágpornak és a méh- lárvák táplálására készített anyagnak a törmelékeit is tartalmazza. el gyorsan. Igen gazdag B1, B2, B3, B5 és B6 vitaminban, emellett rengeteg kalcium, réz, vas, magnézi um, mangán, foszfor, kálium, nátrium, cink és a szervezetet az anyagcsere és a baktériumok elleni védekezés során keletkező szabad gyököktől védő természetes antioxidáns van benne. Gyógyhatásait nemcsak tudományos kutatások, hanem népi megfigyelések is igazolják. Amellett, hogy meghűlés, torokfájás és köhögés esetén hatékony gyógyszer, az összetétele révén erősíti az immun- rendszert, segíti a betegség utáni lábadozást és a szellemi-fizikai energia visszanyerését. A mézben lévő tápanyagoknak köszönhetően a sejtek hatékonyabban használják fel az oxigént, így növelhető a teljesítőképesség, ezért sportolóknak versenyek előtt kifejezetten ajánlott. Nyugtató hatására való tekintettel ajánlják kisgyermekeknek is, ám egyes vélemények szerint a botulizmus veszélye miatt kétéves korig nem javasolt a méz fogyasztása. Szintén óvatosnak kell lenniük a cukorbetegeknek és a virágporallergiában szenvedőknek. Fürödjünk mézben! If* A mézet nemcsak természetes édesítőszerként, hanem külsőleg is sokoldalúan alkalmazhatjuk, akárcsak ezt az utóbbi időkben a kozmetikai ipar is előszeretettel teszi például tusfürdőkben, samponokban, fogkrémekben és arcpakolásokban is. De nemcsak szépítkezésre használhatjuk külsőleg a mézet, hanem sebek, sérülések gyógyítására is. Ha a horzsolásokat, égésnyomokat mézzel kenjük be, az lakkréteget képez, lepe„Egy kaptár tíz orvossal felér" A méz a könnyen felszívódó cukor- tartalma miatt gazdag energiaforrás, ugyanakkor nem hizlal, mert a gyümölcscukor a májban glikogénként raktározódik, a szőlőcukrot pedig 24 hídlap
