Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)

2007-09-08 / 4. szám

címlapon rint „a következő lépés az elmúlt évek hozzáépítéseinek elbontása lesz, a kony­ha bontási terve már kész van, ha sike­rül a megfelelő engedélyeket megsze­rezni, úgy akár egy-két héten belül meg­kezdődhet az épületrész eltávolítása. A modern szárny esetében már bonyolul­tabb a helyzet, annak esetében ugyanis meg kell vizsgálni a történelmi résszel való összekapcsolását is, ennek tükré­ben lesz tervezhető az elbontás. Később a gőzfürdő visszaállítására is sor kerül­het, és szintén sürgős feladat lesz a mű­emlék épület állagmegóvása”. Az új épületszárny bontása végül né­hány hónappal később, tavaly szeptem­berben kezdődött meg, és ekkor több el­képzelés is volt a „hogyan továbbról?”. Az egyik verzió szerint a Fürdő Szál­ló régi, megmaradt szárnya, valamint a Bajor Ágost Művelődési Ház egybeépül, és a Szent István fürdővel, valamint az Aquaszigettel kiegészülve egy konfe­rencia és szálloda komplexumot alkot majd. A másik - mint mára kiderült, » A Fürdő Szálló története szorosan összefügg a Szent István fürdő sorsával. Hor­váth István múzeumigazgatónak a www.esztergom.hu portálon olvasható írása szerint„a fürdő mellett az esztergomi főkáptalan nagyszabású építkezésbe kez­dett az 1840-es években: a Hévíz-tó medrét akkor feltöltötték, és az egykori me­derbe, 1600 vörösfenyő cölöpre felépítették a klasszicista stílusú Fürdő Szállodát, Grämling Ignác és Zofahl Lőrinc tervei szerint. Ugyancsak ott létesítették azt a 473 méter hosszúságú föld alatti alagútrendszert is, amellyel a Szent Tamás-hegy lábánál, és az egykori tófenéken fakadó fenékforrások vizét összegyűjtötték az újonnan épített fürdő és a tó keleti végén létesített vízimalom számára. Az új für­dő a helyi lakosság igényei mellett a Fürdő Szálloda vendégeit is kiszolgálta, akik közül az 1848-ban itt megszállt gróf Széchenyi Istvánt és Kossuth Lajost minden­képpen érdemes megemlíteni. (...) Az I. világháború megakasztotta a fejlődést, amely csak 1924-től vett újabb lendületet, amikor az Esztergomi Takarékpénztár megvette a Fürdő Szállodát is és jelentős bővítésbe kezdett: 1927-ben megépí­tették az 50 méter hosszú medencét, amely országos versenyek rendezésére is alkalmas volt. (...) Afürdőzőket korszerű kabinok, homokfürdő, szép parkok, ker­ti pavilon fogadták, a távolból jött vendégeket pedig a Fürdő Szálloda kényel­mes szobái, jó hírű étterme (kerthelyiséggel a strand mellett), színház- és bálte­rem szolgálták. Esztergomot a Takarékpénztár igazi fürdővárossá akarta fejleszte­ni - Budapest Bádenjének kezdték nevezni". A tervekből azután a második világháborút követően semmi sem valósult meg: a háttérbe szorított város patinás szállodája és fürdője a rendszer süllyesztőjébe került, ahonnan csak most lábadozik kifelé.

Next

/
Thumbnails
Contents