Hídlap, 2007. június (5. évfolyam, 106–126. szám)

2007-06-16 / 116. szám

www.esztergom.hu 2007. június 15., péntek • HÍDLAP 5 Reszkessetek, szlovák rendszámú autók! A vámosok és az adóhatóság rájött a svindlire: vizsgálat indult Folytatás az 1. oldalról Szlovákiában az olyan kisteherautó­vá minősített személyautók forgalmi adója is visszajár, melyek csomagterét csupán egy rács vagy háló választja el az utastértől. További vonzó tényező, hogy északi szomszédunknál nem is­mert a hazánkban sok vitát kiváltott, milliós nagyságrendű regisztrációs adó intézménye. A hazai hatóságok eddig tétlenül, látszólag beletörődve álltak a rohamosan szaporodó szlovák rendszá­mú autó előtt, de most betelt a pohár: a magyar autókereskedők adócsalást gyanítanak, az APEH és a VPOP vizs­gálódik, az adószakértő szerint pedig vannak kiskapuk, melyek legálissá te­szik a jelenséget. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnöke szerint egyértelműen adócsalásról van szó, amire már korábban felhívták a Pénz­ügyminisztérium figyelmét. Győző Gábor hozzátette: egy uniós irányelv szerinti közlekedésrendészeti szabály alapján a gépkocsit abban az országban kell forgalomba helyezni, ahol azt 180 napnál hosszabb ideig használják, te­hát hiába van szlovák cég nevén az au­tó, ha azt életvitelszerűen Magyaror­szágon használják, akkor elméletileg magyar rendszám dukálna hozzá. Más kérdés, hogy ezt gyakorlatilag lehetet­len ellenőrizni, különösen az Eszter­gomhoz hasonló határ közeli helyeken. A Magyar Adótanácsadók és Könyv­viteli Szolgáltatók Országos Egyesüle­Magyarországon egyre nő azoknak a vállalkozásoknak a száma is, amelyek a szlovákiai autóvásárlást, forgalomba he­lyezést és biztosítási ügyintézést segítik. A Világgazdaság értesülése szerint húsz cég nyújt hasonló szolgáltatásokat. tének alelnöke ugyanakkor úgy látja: a szlovák rendszámú kocsik szabályos használatához nem elegendő a külföldi cégbejegyzés, ám számos lehetőség kí­nálkozik arra, hogy ez mégse ütközzön adójogi szabályokba. Vadász Iván el­mondta, hogy ha a szlovák vállalkozás tartósan bérbe adja a magyar cégnek az autót, akkor korlátlan ideig, teljesen jogszerűen járhat vele Magyarorszá­gon a cég által meghatalmazott üzem­bentartó. Magánszemélyek esetében is létezik hasonló kiskapu: külföldi rokon meghatalmazásával szintén járhat bár­ki idegen rendszámú kocsival. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) sajtóosz­tályától megtudtuk: a magyar és kül­földi társhatóságokkal együttműködve vizsgálják, hogy a jelenséggel törté­nik-e adóelkerülésre irányuló cselek­mény, addig is fokozottan vizsgálják, hogy a magyarországi lakhelyű autó­sok milyen jogcímen használják a kül­földi rendszámú gépkocsikat. Az ellen­őrzést a mélységi ellenőrző csoportok végzik, ami azt jelenti, hogy autópá­lyákon, utakon, határátkelőhelyek kö­zelében bárhol megállíthatják az autó­sokat. Ha valaki lebukik, a hatályos jogszabályok szerint akár leszerelhetik a rendszámtábláját is, és szabálysértési eljárást indítanak ellene. Bognár Fe­renc, esztergomi rendőrkapitány azt mondta: a közúti ellenőrzések során a magyarok vezette külföldi rendszámú autókkal ugyanúgy járnak el, mint a magyar rendszámúakkal. Ha a papírok rendben vannak, nem kérdezősködnek. Az unión belüli szabad mozgás és A komáromi Geringer autókereskedés munkatársa úgy tapasztalja, hogy bár az elmúlt években folyamatosan növekszik, még mindig nem jellemző és nem töme­ges méretű a magyar állampolgárok ál­tal szlovák cégen keresztül vásárolt gép­kocsik száma. vámmentesség miatt nehézkes lenne a törvényt úgy megváltoztatni, hogy a külföldi forgalomba helyezés jogsza­bályba ütközzön. A hazai gépjármű-ke­reskedők egyszerűen megoldanák a problémát: ha a regisztrációs adó ösz- szegét 1,2 millió forintba maximálnák, akkor az autósok nem éreznék magu­kat rákényszerítve a kiskapuk megtalá­lására. • Gábor Éva Az esztergomi határőröknek valódi az érettségije A párkányi segélykérés Nyitrára fut be A rendőrségi botrányok után múlt hé­ten a határőrök kerültek sorra: először a pécsi határőrség két tiszthelyettesé­ről, majd a belső ellenőrzés lefolytatása után még egy zászlósáról derült ki: ha­mis az érettségi bizonyítványuk, amely feltétele ezen posztok betöltésének. Az ügy nyomán országos ellenőrzés indult, ami hamarosan régiónkban is lezárul. Az érettségi meglétét a tiszthelyette­si kinevezés megszerzéséhez egy 1997-es belügyminiszteri rendelet írja elő, és mivel a már határőrként dolgo­zók így gyakran munka mellett voltak kénytelenek elvégezni a középiskolát, néhányuk úgy tűnik, a könnyebb utat választotta: magyarul vásárolt egy bi­zonyítványt. Az eddig lebukott határ­őrök száma még nem, de a jelenség ag­gasztó lehet, hiszen rövid időn a máso­dik hivatalos szervvel kapcsolatban merülnek fel morális aggályok. A még tartó belső ellenőrzés célja, hogy egy­szer és mindenkorra kiszűrje a csaló­kat, de ehhez egyenként kell egyeztet­ni az érettségiket kiállító iskolákkal. Kiss Sándor, az esztergomi határrendé­szeti kirendeltség vezetője nem aggó­dik munkatársai miatt, hat éve dolgo­zik itt és jól ismeri az állományt. A dolgozók nagy részét már le is ellen­őrizték, és eddig semmilyen gyanú nem merült fel, és szinte bizonyos, hogy nem is fog - hangsúlyozta a pa­rancsnok és hozzátette: a Győri Határ­őr Igazgatóság 2004-ben is folytatott már hasonló belső vizsgálatot, ami ak­kor megnyugtató eredménnyel zárult, ráadásul azóta dupla szűrőn mennek át a belépő dolgozók, hiszen a szükséges kétéves rendészeti képzés elvégzésé­nek már eleve feltétele az érettségi. • Sz. H. A Duna bal partján sokan nem tudják, hogy a 112-es, illetve 155-ös számot tárcsázva hova fut be segélykérő hívás. Egy nemrégiben bevezetett, uniós elve­ket kiszolgáló reformnak köszönhetően, ha Nyitra megye területén ütjük be a fenti számsorokat, a nyitrai Összevont Mentőszolgálati Rendszer diszpécser központjában veszik fel a telefont. Mindez feltehetően a Szentpéteren tör­téntek kapcsán beivódik majd a köztudat­ba: múlt hét vasárnap ugyanis egy foci­meccsen szenvedett nyílt törést egy játé­kos, az egyik helyi sportvezető rögtön tárcsázta a 155-ös számot, de amikor el­kezdte mondani, hogy mi történt, egy női hang arra utasította, hogy szlovákul be­széljen. A férfi provokációnak vélte a tör­ténteket, mert azt hitte, Komáromba tele­fonált, ahol, határváros lévén jól beszél­nek magyarul. Banai-Tóth Lívia, Dél- Szlovákia több gyorsmentő-állomását is üzemeltető Zamed Kft. ügyvezetője a Hídlapnak elmondta, hogy a szóban for­gó megye területéről az összes hívás Nyitrára fut be, és nem lehet közvetlen Párkányból kérni a segítséget. ,,A gyors­mentő-szolgálatok uniós követelmények­hez való igazítása következtében történt ez a változás: a diszpécser központok 2006-ban kerültek Nyitrára, ahol maga­sabb szintű, modem technika lett kiépít­ve. Innen szemmel követik a mentőautók mozgását, így tudják, melyik állomáson van szabad kocsi, ezért koordináltabban irányítják a mentést, könnyebben el tud­ják dönteni, melyik egységet küldjék a helyszínre” - fejtette ki az ügyvezető. A nyitrai központ ítéli meg az esetek sú­lyosságát is, és így azt is, hogy milyen személyzettel és felszereléssel vonuljon a gyorsmentő a helyszínre. A párkányi mentőállomás már csak a konkrét utasí­tást kapja, Banai-Tóth Lívia szerint ez a rendszer nem lassítja a kiérkezést, a se­gítség 15 percen belül megérkezik az adott helyre. Az ügyvezető a nyelvtudás miatt kialakuló gondokkal kapcsolatosan elmondta, hogy Nyitrán mindig van szol­gálatban legalább egy olyan személy, aki valamennyire beszél magyarul, a későb­biekben a megyei szolgálat azt tervezi, hogy angolul, németül és roma nyelven is fogadja a hívásokat. • Szép Éva Mit ellenőriznek az ellenőrök? A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi ta­gozata térítésmentesen látogatható rendezvényt szervez június 26-án, kedden 10 órai kezdettel a kamara tatabányai székházában. Az előadás keretében Beckl Csa­ba, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal osztályvezetője tart tájékoztatást ar­ról, hogy mit ellenőriz az adóhivatal az üzletekben, illetve telephelyeken. Majdnem elsüllyedt egy hajó Tata. Kocogok vették észre tagnap hajnalban, hogy az Öreg-tavon kikötött tu­ristahajó elkezdett süllyedni. Azonnal kihívták az üzemeltetőt, és kiderült, hogy a hűtőrendszer egyik csövén keresztül áramlott be a víz. Kihívták a tűzoltókat is, mert a hajó már egy métert süllyedt és meg kellett emelni. A vizet kiszivattyúz­ták. Miután senki sem volt a hajón, személyi sérülés nem történt. A hajó üzemel­tetője az esettel kapcsolatban azt nyilatkozta a független Hírügynökségnek, hogy szándékosságot feltételez. Ml A VELEMENYE? Egyre többen vásárolnak Szlovákiában gépkocsit, így spórolva az adóterheken és a vételáron. A? APEH és a VPOP fel kíván lépni ez ellen a „divat" ellen. Ar­ról kérdeztük az embereket, hogy mennyire jogos az állami szervek felhá­borodása és tervezett ellenlépéseik. Bálint János (grafikus) A csapból is ez a té- ■j ma folyik, és nem M tartom korrektnek az állam részéről, hogy egy legális, az unióban elfogadott eljárás elé akadályokat akar gördí­teni. Teljesen elfogadható, ha vala­ki mentesülni akar az embertelen adóterhek alól. Ha autóvásárlást terveznék, én is odaát keresgélnék. Deák Lászlóné Kati (irodavezető) j Elég szomorú, hogy I Szlovákiában vesz- • nek autókat az em- '•i berek, mert az a pénz nem a mi gazdaságunkba fo­lyik be, ők nem ide adóznak. Elíté­lem azokat áz embereket, akik így vásárolnak, mert akinek annyi pén­ze van, hogy autót tud venni, az idehaza is kaphatna olcsóbbat, és nem más országot gazdagítana. Göndöcs Terézia (varrónő) ! Az állam kényszeríti rá az embereket arra, hogy lopjanak, csalja­nak, mert tisztessége­sen szinte lehetetlen előteremteni a normális megélhetéshez szükséges pénzt. Az autóvásárlás is egy olyan kiskapu, amit megértek, ha élnek vele az emberek, és szomorú, hogy az állam ahelyett, hogy könnyítene az emberek sorsán, inkább büntet. Novinszky Tamás (marketing ügyintéző) . Mindenki ott vehes­sen autót, ahol akar, | ez szerintem alapve- if. tő szabadságjog. Ha a magyar állam azt akarja, hogy a magyarok itt vásároljanak, akkor csökkentse az adókat. Ha ilyen módszerekkel ösztönözné az embe­reket, akkor talán az osztrákok, szlovákok és egyéb uniós országok lakói is nálunk vásárolnának autót. Hamarosan két Ipoly- -hídról is dönthetnek Ha minden jói alakul, az Ipoly Nóg- rád-megyei szakaszán jövő év elején két híd kivitelezése is megkezdődhet. Minderről június 28-án születhet meg az államközi szerződés, ezt a szlovák közlekedési miniszternek, Lubomír Váznynak és Kóka Jánosnak kellene budapesti találkozója során aláírni. A szlovák tárca vezetője már megígérte, hogy támogatja és segíti a hidak építését, és a szerződés szövegé­nek az egyeztetése is folyamatban van. Mint ahogy arról korábban beszámol­tunk, a Nógrádszakállhoz tartozó Ráróspuszta és Rárósmulya, valamint a Szécsény közigazgatása alatt lévő Pősténypuszta és Petőháza közé terve­zett összekötetés műszaki tervei már rég készen vannak, és hamarosan az építkezéshez szükséges engedély is meglesz. A kivitelezésnek egyébként már régen el kellett volna kezdődnie: a két évvel ezelőtti tervek arról szóltak, hogy 2007 nyarán már állni fog a híd. • -p -a

Next

/
Thumbnails
Contents