Hídlap, 2007. június (5. évfolyam, 106–126. szám)
2007-06-12 / 113. szám
HÍDLAP • 2007. június 12., kedd www.istergranum.hu Hová tűnnek a talált tárgyak? Igény híján a MÁV is megszüntette ezen osztályát Bart: termálvíz eladó Tőkeerős befektető kerestetik a Felvidéken A rendszerváltással eltűnt a fogalommá vált talált tárgyak osztálya, a becsületes megtalálók által leadott tárgyak számára már csak a BKV tart fenn egy raktárt, ide azonban meglepőbbnél meglepőbb dolgok kerülnek - évente mintegy 6 ezer darab. A MÁV kihasználtság híján szüntette meg ezt az osztályt és a rendőrségre, önkormányzatokhoz is alig-alig érkezik értékes tárgy. Az esztergomi kapitányságtól megtudtuk: ritkán visznek be hozzájuk talált tárgyakat, amennyiben pedig pénzről van szó, arra szigorú szabályok vonatkoznak. Emlékezetes, hogy a fővárosi Feneketlen-tóban még április végén több millió forintos pénzköteget talált egy búvár, majd bevitte azt a kerületi rendőrkapitányságra. A szabályok szerint ilyenkor fél évig jelentkezhet a kapitányságon a tulajdonos, azt követően a megtaláló tarthat rá igényt. A statisztikák azonban azt mutatják, egyre kevesebb az említett búvárhoz hasonló becsületes megtaláló és a BKV raktárából is sokan próbálják csellel kiváltani mások odavitt tárgyait. A raktáros feladata, hogy alaposan kikérdezze a jelentkezőket, mikor, melyik vonalon, pontosan milyen tárgyat veszítettek el, ha pedig a valódi tulajdonosról van szó, három hónapig egy vonaljegy áráért visszaadják az elhagyott holmikat. A bennmaradó tárgyaBarangolás erre-arra Magunk közt szólva, a kisemberek körében még (vagy már...) nincs valami nagy respektje az EU-nak. Nem holmi magyar sajátosság ez, sok tagállamban - igaz, főként a gazdaságilag eleve erősekben - hasonló mérsékelt lelkesedést mérnek. Számtalan oka van ennek az idegenkedésnek; a szakírók hosszú tanulmányokat szentelnek a kérdésnek. (Borítékolható, hogy maga az unió anyagilag is támogatja a témába vágó dolgozatokat, melyeknek összeállítói különös módon mind elkötelezettek az EU mellett...) Mi természetesen - mint minden nagyszabású tervet, amely így vagy úgy a világ homogenizálására törekszik - e mostanit is illő gyanavás- sal szemléljük, ezért kifejezetten örömmel nyugtázzuk, ha valami biztatónak tűnő részeredményről számolhatunk be. Bizonyára az időről- időre kirobbanó, kínosabbnál-kínosabb botrányoktól hangos EU képviselői is így vannak ezzel, ezért aztán a tagállamok közti mobiltelefonálás várható tarifacsökkentésének meglehetősen nagy feneket kerítettek. (Hogy pontosan mekkorát, azt - hasonlóan az uborka görbületéhez - nyilván szigorú szabványok határozzák meg...) A dolog több szempontból is érdekes. Részben azért, mert a szolgáltatók oldaláról nézve a díjmérséklésnek nincs különösebb jelentősége, lévén, hogy az úgynevezett roamingdíjak például Magyarországon a mobiltársaságok bevételeinek mindössze 2,5 százalékát teszik ki. Az, hogy e cégek miért nem voltak akkor már eddig is, önként és dalolva nagyvonalúbbak, költői kérdés: míg az előfizető a minél alacsonyabb percdíjat, a szolgáltató a minél nagyobb bevételt szereti. Nehezebben válaszolhatunk arra, vajon miért nevezik a „verseny kiteljesedésének” azt, amikor politikusok adminisztratív eszközökkel avatkoznak bele az egyébként önszabályozónak tartott piaci folyamatokba? Ám, ha már ekkora hatalom van a kezükben, vajon miért nem határozzák meg például azt, mennyivel növekedhet a lakossági gázár az import gázárhoz képest? Ez utóbbi téma ugyanis itt és most Magyarországon sokkal érzékenyebben érinti a zsebünket. Ami azt illeti, a maguk módján nálunk belepiszkáltak ebbe is: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nemrég cseles grafikonokkal - egymástól eltérő lépték alkalmazásával - leplezte el a tényt, hogy jelenleg a kisfogyasztó itthon körülbelül kétszer annyit fizet a gázért, mint a nagykereskedő. Ez - sok egyéb mellett - azt jelenti, hogy az ország vezetői, noha a roaming díjcsökkentés csak augusztustól lép érvénybe, bizonyos értelemben már ma is úgyszólván korlátlanul barangolhatnak. Olyannyira, hogy - mint a valóság kozmetikázásának fenti példája mutatja - visszajutnak egészen a pártállami tervutasításos, kézivezérléses időkbe. Csak éppen ma nem K-te- lefont, hanem korszerű, 3G-s mobilokat használnak... kát többnyire bizományi láncon keresztül értékesítik, az ócskaságok pedig égetőben végzik. A MÁV évek óta nem tart fenn hasonló raktárt, mert nem tartották indokoltnak a beérkező tárgyak számának csökkenése miatt, de a forgalmi irodák, csomagmegőrzők jegypénztárak átveszik a tárgyakat, utóbbiak ablakában gyakran látni például elveszített igazolványokat. A vasúttársaságtól kapott tájékoztatás szerint nem jellemző, hogy nagyobb értékű dolgokat felejtenének a vonaton, inkább csak apróbb ruhadarabok, kiegészítők, szemüveg, sapka, sál, esernyő maradnak fenn, de volt már példa pelenkacsomag, vagy éppen mankó elhagyására is. A MÁV azt ajánlja, hogy leszállás és a hiány észlelésekor mielőbb jelezzük a végállomás ügyeletes tisztje felé a problémát, mert az utasok általában itt adják le a jegy vizsgálóknak, illetve a forgalmi irodákon a talált tárgyakat. A leadott értékek nagy része a tapasztalatok szerint visszakerül tulajdonosához Kevesen tudják, hogy az önkormányzatok többségénél a közigazgatási osztályra lehet bevinni a talált iratokat, értékeket, de meghirdetésük is nehézkes, nem is sokan élnek ezzel a lehetőséggel. Feltehetően azok, akik bármilyen, elérhetőségre, munkahelyre, iskolára utaló adatot találnak és lelkiismeretesen akarnak eljárni, megpróbálják maguk felderíteni és értesíteni a tulajdonost. Célszerű lenne az is, ha készülne egy hivatalos internetes, országos fórum, ahová minden tárgy felkerülne. Az osztrákok például I már interneten keresztül keresik a tárgyak gazdáját. • -ó -I Lebuktak a drogterjesztők Tatabánya. Pénteken este egy kábítószer-terjesztő csoport tagjait sikerült őrizetbe vennie a rendőröknek, amikor egy személygépkocsit ellenőriztek. Miután a dílereket letartóztatták, az autót átvizsgálták, és benne csaknem ezer darab tablettát találtak. Mint ahogy arról kora tavasszal beszámoltunk, az Ister-Granum Eurorégió egyik települése kihasználatlan termálvíz lelőhelyet rejteget: Barton az Alsó-Ga- ram menti faluban már a szocializmus idején feltérképezték a föld mélyén nyugvó kincset. A gyógyításra is alkalmas vizet eddig nem sikerült felhasználni, a falu vezetése ezért befektetőt keres. A kivi termesztésébe fogó szövetkezet fűtésre szerette volna felhasználni a lelőhelyet: a geológusok 1920 méter mélyen találták meg a 80 fok feletti vizet, azonban kiderült, hogy azt nem lehet egykönnyen erre a célra felhasználni: az ugyanis 20 százalékos sótartalma mellett különböző más ásványi anyagokat is tartalmaz. Az eredeti tervek szerint még egy kutat fúrtak volna és az egyiken kinyert, fűtésre felhasznált víz a másikon visszakerült volna a forrásba. „Vannak elképzeléseim a forrás hasznosításával kapcsolatosan, de elsősorban egy befektetőre, vagy egy megfelelő pályázati lehetőségre van szükségünk, mert a falu költségvetéséből ekkora beruházás nem valósítható meg. A víz jódot, brómot és radont is tartalmaz: míg az előbb említettekből különböző értékes elemek vonhatók ki, az utóbbi jó hatással van a mozgásszervi bántalmakra. A forrást felhasználhatnánk Mint arról akkoriban tudósítottunk, az anyagi források kiapadása miatt maradt abba a dobóruszkai templom kriptájában a feltételezések szerint oda temetett Dobó István földi maradványainak felkutatása. Most alapítványi segítséggel újra indulhat a munka. A támogatás megszerzése sem volt egyszerű, hiszen a felvidéki településnek a közelmúltban más indokból elhí- resült Egymásért Egy-Másért Alapítvány ajánlott fel segítséget. A pénz azonban az időközben az alapítvány háa falu fűtésére is: Nyugaton biztosan használatos olyan technika, amelyekkel el lehet belőle távolítani a sok szükségtelen anyagot” - fejtette ki Hubac István, a falu polgármestere. Bart első embere lapunknak elmesélte, hogy éppen két hete járt Losoncon, ahol szintén melegvizet találtak, és az hiába volt csak ötvenfokos, valószínűleg jobb a minősége, és köny- nyebben felhasználható. ,,A miénkkel az a baj, hogy nagymértékben mineralizált, sok benne a só is, így nehezebben hasznosítható, de vannak olyan technikák, amelyekkel ezt meg lehet oldani. A losonciaknak sikerült egy arab és egy angol befektetőt találni, mi is beruházót keresünk, és váijuk, hogy egy számunkra megfelelő pályázatot újon ki a minisztérium” - mondta bizakodva Hubac Sándor. • Sz. É. za táján kialakult helyzet miatt késett, és csak most folyósították az első részletet. Lakatos László, Dobóruszka polgár- mestere lapunkat arról tájékoztatta: első ütemben hárommillió forintot kaptak, amiből a jövő héten megkezdődhet a munka. Elsőként leválasztják az ásatási területet a templom többi részétől, majd a néhány napos előkészítés után megkezdődhet a tényleges ásás. A munkaerő már biztosított, a kutatás szakmai vezetője továbbra is Fodor László egri régész lesz. • Pálovics Klára Elkezdődhet az ásatás Dobóraszkán Végre van pénz a Dobó sír feltárására Ma már mindenki biobenzint tankol Júliustól 4,4 százalékra emelkedhet a biokomponensek aránya Az uniós direktíváknak megfelelően minden tagállam igyekszik teljesíteni a bioüzemanyagokra vonatkozó ütemtervet, hazánkban már jelenleg is 2 százalékos bioadalékot tartalmaz a benzin, a M0L folyamatosan emeli ezt az arányt a szükséges 4,4 százalékig. Érdeke, hiszen a hazai szabályozás úgy szól: júliustól 8 forinttal több jövedéki adó sújtja a hagyományos üzemanyagot. Lapunk is több ízben beszámolt már arról, hogy Komáromban és Bábolnán biodízel üzemek létesítése folyik, előbbi a MÓL telephelyén épül és a tervek szerint év végére készül el, míg Bábolnán akár már egy hónap múlva piacra termelhet az eddig próbaüzemben működő gyár. A termékekre garantált az igény, hiszen egyre sürgetőbb a legnagyobb hazai olajcég, a MÓL számára is üzemanyagainak környezetbarátabbá tétele. Bacsur György, a társaság szóvivője kérdésünkre kifejtette: folyamatosan növelik a bioadalékok keverési arányát, legújabb prémium üzemanyaguk már tartalmazza a 4,4 százalékos biokomponenst. Ha pedig nem is sikerül egységesen elérniük a céldátumra a bűvös határt, a kutaknál akkor sem jelentkezik majd drágulás - ígérte a szóvivő, de hozzátette: már két éve 2 százaléknyi természetes eredetű adalékot kevernek motorbenzinjeikbe. A szükséges alapanyagokat beszállítói tenderekkel biztosítják, hiánytól nem tart a vállalat. A keverési arányt 2010-re 5,75 százalékra kell növelni, 2015-re pedig már 8 százalékra emelkedik a bioadalékok aránya. Ezt bizonyára a gépjárműpark fejlődésének figyelembe vételével határozták meg, hiszen sokan tartanak attól, hogy a bioanyagok károsítják a kocsi motorját. A MÓL egy sajtótájékoztatón ezt cáfolta, ugyanakkor bizonyára nem véletlen, hogy az ilyen anyagok közvetlen bekeverését legfeljebb 5 százalékban maximalizálták. Az üzemanyagfogyasztás egyébként minden drágulás ellenére évente átlagosan 3,5 százalékkal nőtt hazánkban az utóbbi tíz évben, ezen belül a dízel iránti kereslet növekedése a mérvadó, csaknem 5 százalékkal többet tankolnak belőle, mint a kilencvenes évek második felében. Bár egyre inkább hangsúlyozottá válnak a kömyezet-kímélő közlekedési módok, a gépjárműállomány is lendületesen bővül, csak az utóbbi 7 évben 22 százalékkal nőtt a kocsik száma, ma már majdnem 3 millió járja az utakat, minden családra jut egy-egy. • (szabó)
