Hídlap, 2007. június (5. évfolyam, 106–126. szám)
2007-06-09 / 112. szám
V 2007. június 9., szombat Csodát beszélnek a szerelmesek William Shakespeare kijelentése után egy másik idézettel folytatom: „Az élet ünnepnapok nélkül olyan, mint a hosszú vándorút vendég- fogadók nélkül” - állapította meg a görög bölcselő, Démokritosz. Az ünnepek beiktatása a köznapok közé bizonyos ritmust, ütemes változást ad a napok százait egymás után sorakoztató naptári rendszernek. Ez természetes folyamat. Mint a nyári napforduló. A földművelő termelőmunka jellege önmaga is ad valamelyes ritmust, hiszen különválnak a „munka dandárjának” időszakai a többé-kevésbé kényszerű pihenést nyújtó periódusoktól. A dologidő és a pihenés váltakozását a termelőmunka valamelyik kiemelt fontosságú szakasza adja, mint a vetés, aratás, termény-betakarítás, gyümölcs- vagy szőlőszüret. Eredetük jellegénél fogva ezek rendszerint valamilyen módon a négy, csillagászatilag is nevezetes nap egyikéhez, a téli vagy nyári napfordulóhoz, a tavaszi vagy őszi napéjegyenlőséghez kapcsolódnak. Ezek adják az évszakokat. A nyári napforduló vagy nyárközép napja a Nap évenként ismétlődő (látszólagos) útjának egyik fontos állomása. A Nap, amely a téli napfordulótól kezdve fokozatosan egyre magasabbra emelkedik az égen, ekkor éri el a pályájának csúcsát. Ez a nap a fényes csillagunk életének a felezőpontja, amit majd a hanyatlás féléves periódusa követ. A Nap június 21-én egészen északkeleten kel, és északnyugaton bukik a látóhatár alá, délben pedig - Budapestről nézve - 66 fok magasságban áll a látóhatár fölött. Ezután minden nap egy kicsit alacsonyabban delel, és a kelési- nyugvási helyei is dél felé közelednek. E változások miatt nevezzük napfordulónak ezt a napot. A hónap közepén csaknem tizenhat óráig tart a nappal, és mindössze nyolcórás az éjszaka. Napnyugta után a szürkület különböző fázisai következnek. „Polgári szürkületnek” nevezzük azt az időtartamot, amíg a napkorong közepe a lenyugvást követően hat fokra került a horizont alá. Ennek végére a szabadban már nem lehet olvasni. Mire teljesen besötétedik az égbolt, megkereshetjük az ismerős csillagképeket. Április-májHS óta egy kissé megváltozott az ég képe. Déli irányba fordulva a Skorpiót és a Mérleget találjuk a látóhatár közelében. A Skorpió alakja valóban emlékeztet névadójára. Hazánkból nézve azonban nem láthatjuk teljes kiteijedésében; farkának alsó részlete sohasem emelkedik a látóhatár fölé. Vöröses fényű főcsillaga, az Antaresz szuperóriás csillag, hatszáz fényévnyire kering tőlünk, átmérője Napunkénak az ötszázszorosa. A nyugati égboltot az Oroszlán uralja. Legfényesebb csillaga, a Regulusz éppen a nyugatpont felett, tízfoknyi magasságban látható. A nyári napfordulót a természettel mágikus összhangban élő ember nyárközépi tűzgyújtásával a Napot próbálta megsegíteni, ahogyan az a sötétséggel vívta harcát. A XIX. század végéig szinte nem akadt olyan falu Európában, ahol ne lángoltak volna fel a nyárközépi tüzek. Németország egyes vidékein azt gondolták, aki ném járul hozzá a közös tűzhöz, annak a vetésén nem lesz áldás. Csehországban a szerelmesek koszorúkat dobáltak át egymásnak a nyárközépi tűz fölött. Amikor aztán a lángok lelohadtak, minden pár kezet fogott, és háromszor átugrott a tűzön. A hagyomány szerint, akik ezt megtették, hamarosan összeházasodtak. A nyárközépi tűz különféle maradványait Euró- pa-szerte kitűnő amulettnek tartották. A hamuját a földekre szórták, hogy távol tartsa a kártevőket. A régi korok emberei a tüzet - a gyakorlati haszna mellett - a világosság, a tisztaság, az egészség, az elevenség, a szenvedély, a szerelem és az örök megújulás jelképének tekintették. A kereszténység uralomra jutása után a Nap megsegítésének motívuma fokozatosan a háttérbe szorult, ennek, ellenére a tűzünnep megőrizte mágikus karakterét. Ez mindenekelőtt magának a tűznek volt köszönhető, így válik érthetővé, miért pont a megtisztulással, a gyógyítással, az egészség megőrzésével, a szerelemmel, a házassággal és a termékenységgel kapcsolatos mágikus praktikákat gyakorolták Európa- szerte Szent Iván varázslatos éjszakáján. Egy középkori krónikás szerint a nyári napforduló ünnepét a következő, tűzzel kapcsolatos mágikus népszokások jellemzik, mint a hatalmas örömtüzek gyújtása, a szántóföldek megkerülése égő faágakkal vagy a lángoló kerék legurítása egy magaslatról. A nyári napforduló ünnepét egykor a jövendőmondásra is különösen alkalmasnak tartották. Karcagon és Kéthelyen a Szent Iván-nap előtti kakukkszó olcsó, az utána való drága gabonát jósolt. A palóc lányok a tűz kialvása után a kenderföldre mentek, és ott egyenként a kenderbe heveredtek. Azt tartották, hogy amelyikük után a letiport kender feláll, az egy éven belül férjhez megy. Abaúj-Torna megyében a fiatal házasok tizenhárom szem parazsat tettek egy fazékba. Az asszony felhajította a fazekat jó magasra, és ha egy szem parázs sem hullott ki belőle, boldog családi életre számíthattak. A néphit szerint Szent Iván előestéjén virágzik a páfrány. Az aranyosan fénylő virág csak néhány pillanatig él, azután elhervad és elenyészik. Aki k'eresve-keresetlen mégis rálel, érteni fogja az állatok nyelvét, és meglátja a földbe rejtett kincseket. A dunántúli Somló vidékén úgy tudják, a boszorkányok a páfrány virágának köszönhetik mágikus erejüket és tudásukat. A szatmári Sárközben azt is tudni vélmtm--á ■ k. ■ilÁCi ték, hogy aki megszerzi a páfrány virágát, nemcsak az állatok, hanem a füvek és a fák „beszédét” is megérti. A páfrány virágát vagy magját egykor Európa-szerte láthatatlanná tevő varázs- szernek tartották. A néphit szerint azonban szinte lehetetlen megszerezni, mert a bimbó fakadását kísérő mágikus fuvallat mély álmot bocsát áz emberre. Sokan úgy tudják, hogy abban a pillanatban, amikor a virág kinyílik, odarepül egy apró madár, és elragadja az ember elől. Mások viszont azt tartják, hogy maga az ördög szakítja le a virágot, mivel nem akarja, hogy más is rendelkezzen az általa birtokolt mágikus erővel. Örömünkre szolgál az a bizonyított tény, hogy nyáron, a fülledt melegben gyakrabban cuppannak a szerelmes ajkak is. A szexualitást kutató orvosok megszámlálták: télen 4,7-szer kevesebb csók csattan el, így ha hideg évszakban próbálkoznánk világrekordot állítani, úgy tűnik, kevesebb esélyünk lenne, úgyhogy: bízzunk a melegben. Azt, hogy mikor és hol csattant el az első őscsók, nehéz lenne megmondani; de, hogy a csóknak több könyvtárnyi irodalma született, az biztos, és akkor még nem is beszéltünk azokról a szobrokról, festményekről, amik a csók pillanatát hivatottak ábrázolni. Nem hiába örvend világsikernek: csókolózás közben örömhormonok árasztják el az ember testét, szexuális izgalomra késztetve azt. Hatására a szív erőteljesebben dobog, a pulzus felgyorsul, vagyis a szervezet izgalmi állapotba kerül, melyben igen tanácsos világrekordot állítani. Egyébként is: „puszit, ha tisztességes, nincs hogyan kivédened" tartja ma is a német népi bölcsesség. Az együtt csókolózás világrekordja 2004. február 14-én volt a Fülöp-szi- getek fővárosában, Manilában, amikor 5327 pár csókolózott tíz másodpercig egyszerre. Nosza! A rekordok arra jók, hogy megdöntsük őket! Varga Péter Dénes Idegenforgalmi küldetésben a sportolóink Történelmi tény, hogy az egykori aranycsapat fél évszázaddal ezelőtt vitte a világba hírünket, elérhetőségünket. Napjainkban is a sportolók azok, akik leginkább követei szőkébb hazájuknak, köztük Esztergomnak. Ilyenek úszóink, evezőseink, teniszezőink, rögbiseink, birkózóink, fallabdázóink, de a felsorolás így sem teljes. MERANTIN TENISZKUPA a szigeti kempingben A Gran-Camping nemzetközileg jegyzett három- csillagos létesítmény a Prímás-szigeten, három hektáron, zöldfelülettel, szálláshelyekkel, sátorhelyekkel, étteremmel, vízforgatós uszodával, teniszpályákkal várja a betérőket. Itt rendezték legutóbb a meghívásos páros versenyt. A Gran Tenisz Klub testnevelő elnöke, Sáfár Zsolt szervezésében ezúttal is sokan érkeztek és egész napos mérkőzéseik után alakult ki a végeredmény: 1. Török Tamás-Szezecz István, 2. Péntek Tamás - Vojtek János, 3. Ékesi Gábor - Nagy Tamás, 4. Pák Gábor - Michalovics József, 5. Bádi Gábor - Barinka Iván, 6. Adorján Norbert - Tőrös Ádám, 7. Kardics László - Kardics Beáta, 8. Major Lajos - Kerekes János. Díjkiosztással és vacsorával zárult a tavaszi idénynyitó teniszkupa. Csongrájdi IV. Országos Senior Úszóverseny A Városi Gyógyfürdő és Uszoda 50 méteres versenymedencéjében rendezték meg nemzetközi versenyszabályok szerint a közel 300 főt mozgósító sporttalálkozót. Ezen Kassa, Szabadka, Budapest, Debrecen, Nyíregyháza, Gyula, Eger, Szeged, Esztergom, Csongrád, Szentes és más városok legjobbjai indultak. Az egyes korosztályokban éves vetélkedők alakultak ki. Csodálatra méltó, hogy az esztergomiak egyéniben 12, váltóban pedig 2 érmet hoztak el. Perédi Zsolt aranyérmes lett 400 m gyorson, 200 m vegyesen, valamint 50 és 100 m pillangón. Fonyódi György ezüstérmet nyert 50 m pillangón és 100 m gyorson, bronzérmet 100 m pillangón és 50 m mellen. Tátrai Norbert harmadik lett 50 m háton és 50 m gyorson. Havas Tamás bronzéremmel tért haza 50 m mellen és 50 m há- 50 m vegyesváltóban a hazaiak és a fővárosiak tón. A csongrádiak előzték meg egyedül a 4 x 50 m mögött szereztek bronzérmet. gyorsváltóban az esztergomi seniorokat, míg a 4 x (Pálos)
