Hídlap, 2007. június (5. évfolyam, 106–126. szám)

2007-06-30 / 126. szám

www.esztergom.hu 2007. június 30., szombat • HÍDLAP 3 Legnagyobb bizonyítékunk maga a műalkotás Valódi ellenérvvel nem szembesültek a Botticelli szerzőségét valló szakemberek Lovagok hétvégéje Győrben Esztergomiak is segítenek felidézni a középkort A héten zajlanak a Szent László Ünnepi Napok eseményei Győrben, melynek keretében szombaton az esztergomi Aranysólyom Lovagrend is fellép. Folytatás az 1. oldalról Legfőbb érvük az írásos bizonyíté­kok hiánya, és mindannyian Albert mester valószínűbb szerzősége mellett tették le voksukat. Tény ugyanakkor, hogy a nyilatkozók egyike sem foglal­kozott annyira behatóan és annyi időn keresztül a freskóval, az esztergomi vár ezen részével, mint Prokopp Mária és Wierdl Zsuzsanna. A falkép­restaurátor ezért is mondta lapunknak: a megszólalók egyike sem freskószak­értő, egyikük sem látta folyamatában a letisztítást, ráadásul amit tényként hoz­nak fel, az sem mindig állja meg a he­lyét, egyeseket nem kizárt, hogy a szakmai féltékenység is mozgat. Wierdl Zsuzsanna szerint az Albertus Fiorentinusról szóló írásos bizonyíté­kok - amit annyira hiányolnak Botti­celli esetében - korántsem azt tanúsít­ják, hogy freskót festett volna Eszter­gomban, csupán tanúsági okirat arról, hogy itt járt. Márpedig Mátyás korában számtalan reneszánsz művész látoga­tott hazánkba. „Albert mester olyan, mintha nem is létezne, egyetlen művét sem ismerjük, szerzőségét egy 70 éve leírt, azóta jócskán meghaladott hipo­tézisre alapozzák” - emelte ki Wierdl és hozzátette: ebből a korból rendkívül ritka az írásos bizonyíték, ezzel szem­ben azok az apró technikai tények, amiket az évek során összegyűjtöttek, Egészen biztosan talán sosem tudjuk meg, ki festette a szerzőjétől függetlenül felbecsülhetetlen értékű freskókat, de Wierdl Zsuzsanna és Prokopp Mária el­méletét két helyi szakember is megvéd­te: Horváth Béla, a Vármúzeum igazga­tója hisz az elméletben és Horváth Ist­ván, a Balassi Bálint Múzeum vezetője is úgy gondolja: akár még elő is kerül­het írásos bizonyíték Botticelli esztergo­mi tartózkodásáról. A régész azt a gyenge ellenérvet is cáfolta lapunkban, miszerint 1460-ban, a feltételezett kelet­kezés idején még nem állt az a bizonyos fal, amiről pedig tudvalevő, hogy közép­kori eredetű. sokkal inkább alátámasztják az attribúciót, azaz az azonosítást. Az ilyen viták általában nem a sajtón ke­resztüli üzengetéssel zajlanak - hang­súlyozza a szakértő, aki úgy véli: mindeddig egyetlen igazán komoly szakember sem szólalt meg a témában és bár megtehetnék, nem nagyon áll­nak sorba a falkép megtekintésére, pe­dig ők nyitottak minden, valódi szak­mai véleményre. „A mi legfőbb bizo­nyítékunk maga a mű, további mun­kánkat pedig nem befolyásolják a két­kedők, véleményünk nem változott, és nem is fog” - szögezi le a restaurátor. A szakemberek abban bíznak, hogy ha­marosan megoldódhat a pénzhiány, a beázó tető és a rendkívül magas pára- tartalom problémája, utóbbi ugyanis rontja a falképek állapotát. A legfonto­sabb cél most a Studiolo és az úgyne­vezett zodiákus ív mielőbbi helyreállí­tása, ennek sikere végre elérhető kö­zelségbe került. • Szabó Hajnal Győrben hétfőtől szombatig tartanak a Szent László Ünnepi Napok, mely­nek keretében a Lovagok találkozása - Világok Találkozása Európai Utcafesz­tivált is megrendezik. A Rába árterében két napra meg­elevenedik az egykori nomád népek élete, jurták, kisállat karámok épül­nek, valamint kézműves hagyomány- őrzők mutatják be mesterségüket. A harci udvarban lovas és gyalogos íjászbemutatókon ismerhetjük meg a sztyeppe harcművészetét, de ki lehet próbálni az íjászatot, és az ősi kéz­műves mesterségek fortélyait is. A Széchenyi téri lovagtáborjjan a kö­zépkori várak mindennapjaiba lehet bepillantani. A színpadon eközben trubadúrok, udvari mulattatok szóra­koztatják a közönséget. A lovagi táborba pénteken és szomba­ton az esztergomi Aranysólyom Lovag­rend is „beköltözik” és naponta két bemu­tatót tart a közönségnek a Kard Rendje Lovagi Körrel együtt - tájékoztatta lapun­kat Szénássy Tamás, a lovagrend alapító tagja. A rendezvényen a lovagok mellett a Gran Tours utazási iroda is jelen lesz, akik szórólapjaikkal és a várost népszerűsítő kiadványokkal igyekeznek Esztergomba és az Ister-Granum Eurorégió területére csábítani a rendezvény látogatóit. Az Aranysólyom Lovagrend tagjai vasárnap már a Szikince Ghymes- fesztiválon szerepelnek. • Gábor Éva Szent István Strandfürdő ÚSZÓTANFOLYAM 6-14 éveseknek Időpontok: Július 9—július 27., Július 30-augusztus 17. Jelentkezés: a fürdő pénztáránál minden nap 10-17 óráig Telefonszám: 33/312-249, 403-957 FELHÍVÁS „A Virágos Esztergomért - 2007” című versenyre • A verseny célja: A lakosság bevonása Esztergom városában a városi környezet színvo­nalas kialakítására, a zöldterületek virágosítására a településkép, különösen a lakókör­nyezet esztétikus megjelenítésére. • A virágosítási versenyen bármely esztergomi magánszemély részt vehet a tulajdonában vagy bérleményében álló lakóház vagy lakás előtti gondozott, virágos zöldterülettel vagy balkonnal, ablakkal. • A verseny 2 kategóriában kerül meghirdetésre: I. A legszebb közterületi lakossági élőkért II. A legszebb lakosság által virágosított ablak vagy erkély • Részvétel: A versenyben - nevezés nélkül - minden belterületi lakóingatlan részt vesz. • A virágosított közterületi előkertek, ablakok szemlézésére 2007. július 31. és október 15. között kerül sor a területi képviselők, valamint a településrendezési ügyintézők ré­széről. (több alkalommal július 31. és október 15. közt a területi képviselők valamint köztisztviselők - jelenlétével) A szemlék alkalmával a virágosított közterületi előkertek- ről, ablakokról fényképfelvétel és jegyzőkönyv készül, a szemlézési időszak ideje alatt több alkalommal. Értékelés és elbírálás: 2007. október 16. Az értékelést Esztergom Város Önkormányzatának Városfejlesztési Bizottsága végzi a szemlék alkalmával készített fényképfelvételek alapján, az alábbi szempontok szerint pontozva:- Virágágy, virágosított felület mérete (1-10 pont)-Ötlet (1-10 pont)- Gondozottság (1-10 pont) Eredményhirdetés és díjátadás: 2007. október 31. • Díjazás: A versenyfelhívás melléklete szerint. I. helyezett II. helyezett III. helyezett (1 db) _______(2 db)________(3 db) I . Kategória Pénzjutalom: Tárgyjutalom (fürdőbérlet): 89.000, ­11.000, ­55.000, ­11.000, ­22.000,­11.000,­I. Kategória Pénzjutalom: Tárgyjutalom (fürdőbérlet*): 39.000, ­11.000, ­22.000,- 11.000,­5.000,­11.000,­Egy tragédia margójára Elment egy gyerekkori barátom. Ha hozzáveszem, hogy 34 évesen nekem ő volt az első, akinek a halála megmutat­ta: nem írói túlzás a betölthetetlen űr, akkor talán érthetőbb lesz, miért volt fontos, hogy kiírjam magamból az elmúlt hó­napok történéseit. Az élet persze megy tovább, a minden­napok, a közhelyek, az emberi érdektelenség könyörtelenül elmossák az igazi érzéseket - ezért is volt fontos, hogy Ben­ce halála ne hagyjon több fájdalmat, mint amennyit egy csa­ládtag, egy barát elvesztése amúgy is okoz. Ha valaki önkezével vet véget az életének, arról mindenki tudni véli a saját igazát, de ebből a történetből hiányzik a szo­kásos dramaturgia. Esztergom, eltekintve ősibb múltjától, ugyanolyan kisváros, mint akármely más település, és a rossz hír itt is hamarabb szárnyra kel, mint a jó. Azon a hétfő dél­előtt, amikor az utcán meghallottam, mi történt, le kellett ül­nöm egy pillanatra az útpadkára, mert megszédültem a gondo­lattól, hogy egy régi barát, akit ismertem, mint a tenyeremet, akivel előző este még beszélgettünk telefonon, nincs többé. Nem volt egyszerű az élete, de azért megoldhatatlan sem. Nem régen érkezett vissza Amerikából, ahol évekig élt, és most ép­pen itthon keresgélte a helyét. Aki élt már huzamosabb ideig távol szülővárosától, az ismeri az érzést: amikor évek múltán az ember újra azok között van, akiket gyerekkorából ismer, nem egyszerűfeladat a berozsdásodott kapcsolatokat újra tar­talommal megtölteni. Bence ráadásul nem volt egyszerű eset, kemény, nehezen megalkuvó ember volt, de ha valamibe bele­kezdett, azt ugyanezzel a buldogszerű akarással vitte véghez. Amikor kölykök voltunk, sokszor bevédett a szokásos utcai in­cidenseknél, és emlékszem, hogy mindig lehetett rá számítani. Döbbenet még leírni is, hogy egy harmincöt éves ember hogy juthat odáig, hogy öngyilkos legyen, vagy végiggon­dolni azt, hogy hányféle álarcot kellett hordania a minden­napokban, hogy a családja, a barátai ne vegyék, ne vegyük észre a bajt. Pedig az igazi döbbenet csak ekkor kezdődött. Azt már saját családi praxisomból megtanultam, hogy a halál az érzelmi érintettség volumenétől függetlenül nagyon gyorsan könyvelővé változtatja az amúgy teljesen normális embereket is. Az örökség gondolata sokszor mint egy lottó ötös, meglegyinti az érintetteket, és család ide, évtizedes kapcsolatok oda, hamar egy­máson tipornak a ittmaradottak. Ebben az esetben azért nem árt tisztázni, hogy szerintem nem ez történt. Legalábbis remélem, mert a történet szereplőinek nagy részét jól ismerem. És nem ilyennek. Bence édesapját, bátyját, volt feleségét legalább 20 éve. A hátrahagyott gyerekek gondviselőinek joga és kötelessége, hogy a kicsik jövőjét biztosítani próbálják. Az eszközökön lehet vitatkozni, de amikor Bence édesapjának és bátyjának meg­ígértem, hogy melléjük állok, és megírom ezt a történetet, csak azért tettem, mert részükről nem volt anyagi érdekeltség. Az apa és a testvér csupán egy dolgot szeretett volna: hogy Bencét a végakaratának negfelelően temessék el. Ehelyett egy szándé­kosnak tűnő félreértelmezés következtében az elhunytat titok­ban, szövevényes história keretében helyezték végső nyugalom­ra, nem az édesanyja mellé, ahogy azt búcsúlevelében kérte, és az apa, illetve a báty mellőzésével. Hogy ettől jobban járt-e bárki is anyagilag, nem tudom, és történetünk szempontjából teljesen irreveláns. Az viszont ide tartozik, hogy igenis lehet és kell harcolni az igazunkért, de nem bármi áron, és pláne nem úgy, hogy közben olyanokat bántunk, akik inkább segítségre szorulnak. Nem verünk meg kisgyerekeket, nem pofozunk nyug­díjasokat, nem dobáljuk meg kővel a kóbor kutyát azon egysze­rű oknál fogva, mert nem elegáns dolog a gyengébbet bántani. Akinek testvére, fia, édesanyja megy el, az gyenge, és kímélni illene. Nem eldugni előlük a temetést, hogy még elbúcsúzni se tudjanak családtagjuktól. És ezen nem változtat sem gyerek, sem örökség, sem ház. Semmi. Etted vagyunk emberek. Vagy in­kább lehetnénk. Váczy-H. István * a nyertes személyek által kért szolgáltatásra

Next

/
Thumbnails
Contents