Hídlap, 2007. június (5. évfolyam, 106–126. szám)
2007-06-02 / 107. szám
2 I önkormányzati értesítő 2007. június 2. Átmenetileg Kertvárosba járnak az istvánosok Egy helyütt, de két intézmény Folytatás az 1. oldalról A döntést elfogadhatónak tartotta a Szent István igazgatója, Sitku Pál is. A költözésre, illetve a munka felgyorsítására kétszázmilliót fordít Esztergom. A legkésőbb 2010-ben egy fedél alá kerülő két gimnázium önálló intézményként történő megtartása mellett szól, hogy a város meg kívánja őrizni képzési kínálatát. Emellett Esztergomban- a települések túlnyomó többségével ellentétben- két éve, a Szent Miklós Alap bevezetése óta emelkedik a születésszám, így meglesznek a képzésbe jelentkezők is. A Szent István elhelyezésére elsősorban a kertvárosi megoldást szeretnék elérni, hiszen így őrizhető meg legjobban az iskola egysége. Előbb az oktatási célú helyiségeket újítják fel, hogy a tantermek és a tanári rendelkezésre álljanak iskolakezdésre. Őszre befejeződnek a kiszolgáló helyiségek, létesítmények, mint a kazánház és a fűtésrendszer, munkái is. Ha nem készülhet el a rekonstrukció, az egyház által ajánlott helyen, az egymáshoz közel lévő Pázmány utcai Bibliotheca és az önkormányzati úgynevezett „B” épületben, valamint távolabb, az egyházi tulajdonú Kossuth utcai főiskolai épületben folyhat a tanítás. Ha még így sem sikerülne megoldani a helyzetet, Párkányban, az ottani Magyar Tannyelvű Iskola épületében folyhat a Szent István oktatási munkája. Ehhez Esztergom bírja Párkány polgár- mesterének, Ján Oravecnek a támogatását, aki a határon átnyúló testvérvárosi és az Európában is A május 24-én tartott testületi ülésen 2007. augusztus 1 -érői július 1-ére hozták előre a Dobó Gimnázium átvételének időpontját. Korábban már döntöttek arról, hogy az iskolát átvétele után a 2008-as költségvetési évtől (évente 25 %-kal növekvő mértéket vállalva a normatíva feletti összeg finanszírozásában) 2010-ig veszi át. 2011-től a fenntartás minden költségét Esztergom állja. egyedülálló kezdeményezést is üdvözölte. Ennél a megoldásnál az önkormányzat iskolabuszokkal biztosítja a diákok szállítását is. Ezekkel a lehetőségekkel csak a Hell-felújítás elhúzódása esetén és csak a kertvárosi iskola elkészültéig kíván élni az önkormányzat. A több mint háromszázados múlttal büszkélkedő intézmény működését nem jószántából volt kénytelen átszervezni az önkormányzat. Szerencsére a kompromisszumos megoldással lassan nyugvópontjára jutott a kérdés. Akkor, amikor az országban tucatjával szűnnek meg középfokú (szak-) oktatási intézmények, általános iskolák, amikor tanárok és más intézményi dolgozók százával kerülnek utcára, amikor diákok ezreinek törik derékba képzése a rendszerek és intézmények közti váltás miatt, akkor Esztergom nem bújik ki felelőssége alól. Kényszerű helyzetében nem az intézmény-összevonás (ami tulajdonképpen megszüntetést jelent), hanem a fenntartás mellett áll ki, erre fordít inkább a tervezettnél magasabb összeget, ha kell. Most kellett, a város vezetői remélik, hogy hasonló csapdába (lásd keretes írásunkat) nem csalják Esztergomot. A Szent István kérdése tavasszal merült fel, amikor a Várhegyen, a Kanonok sorban folyó felújítási munkákat a műemlékvédelmi hatóság felfüggesztette. A hatlépcsőházas együttes két épületébe korábban már beköltözött a Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola egy része. Másik része a további négy lépcsőházba került volna. A tervek szerint a tér keleti végében álló, korábban általános iskolaként használt adott volna otthont a Szent Istvánnak. Az épületben most a Balassa Középiskola működik, várva Kanonok sorba költözését. Ezt követően vette volna birtokba az épületet a Szent István. A felújítás és a költözés azonban késés elé néz. A Kanonok sor felújítása az önkormányzat hibáján kívül lelassult. Meggyes Tamás önös anyagi érdekeket lát e mögött. Ugyanis a feltárással megbízott szakember a műemlékvédelmi hatósághoz fordult, ami ezért a munkákat leállíttatta. A restaurátor azt akarta elérni, hogy a hatóság - 2003-as támogató döntését felülbírálva - ne csak a falfestések megőrzését, hanem teljes helyreállítását írja elő. Sőt, kezdeményezte, hogy a műemlékvédelem az iskolai célú hasznosítást korábban támogató álláspontját is vizsgálja felül, és az épületegyüttes múzeumi, kiállítóterem-jel- legű hasznosítását javasolja. Ez teljesen ellehetetlenítette volna az iskola-beruházást. A szakember önkormányzathoz intézett kéréséből pedig kiderült, az elérni kívánt helyreállítás százmilliós költségű kivitelezésével kapcsolatos megbízásra tartana igényt. A későbbi tervekből azért kellett kivonni a tér keleti oldalán álló épületet, mert ennek - és a tér - átépítésére kiírt tervpályázat győztes pályaművei nem nyerték el az esztergomiak tetszését, és az ellenérzések viharos kitörése miatt az önkormányzat módosította elképzelését. Május 24-i ülésén a képviselő-testület döntött arról, hogy az idei költségvetésből forrást biztosít a Hell-iskola épületének felújítására. Esztergom mindenképpen befejezné az építkezést, hiszen az önkormányzatot köti az egyházi vagyon visszaadásával kapcsolatos kötelezettsége, hogy a Szent Erzsébet-iskolaegyüttes számára biztosítja a mai Szent István egyháztól elvett épületét. Ehhez kapna ugyan állami forrást, ám éppen ez okozta a legfőbb gondot. Ugyanis amikor 2004-ben a szerződést aláírták, a szocialista kormányzat az 1,6 milliárdos összeg jelentős részének, 1,4 milliárdnak az utalását csak 2008-tól, sőt 1 milliárdét csak 2010-2011-re vállalta. Addig csak néhány tízmilliót utalt át évente. Ahhoz, hogy a kiköltöző iskoláknak helyet teremtsen, az önkormányzat, a lassan csordogáló pénzt banki forrásokból pótolta. így tudta az önkormányzat 430 millióból elkészíteni a Kanonok sor első két lépcsőházát és megteremteni a terület infrastruktúráját további 200 millióból. Illegális építmények bontása Esztergomban Május 30-án, szerdán délelőtt a Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztályának megbízásából kezdték meg a Terézia úton, a Meszé- na és Honvéd utcák torkolatánál lévő elárusító pavilon bontását. Az önkormányzat éppen azért szabályozta a jogellenes közterülethasználat megszüntetésének eljárását, mert több, ideiglenes jellegű építményt (reklámtábla, elárusító pavilon, bódé stb.) helyeztek el - nem mindig ismert személyek - a város különböző terein, utcáin, parkjaiban. Ezek a legtöbbször engedély nélkül létesített építmények elcsúfították a terület, a városrész, a közterület képét, nemegyszer zavarták a közlekedést, beláthatatlanná téve egyes útszakaszokat, ráadásul bevétel-kiesést jelentettek az önkormányzatnak is. Az így a városhoz be nem folyt összeget tízmilliósra becsülik. A Terézia úti pavilon nem rendelkezett az Építéshatóság nyilvántartásában fellelhető építési engedéllyel, emellett az önkormányzat rendeletében előírt közterület-használati szerződéssel, vagy hozzájárulással sem. A pavilon hasznosítóját, létesítőjét a Polgármesteri Hivatal felszólította a jogellenes közterület-használat, a jogellenes állapot rendezésére, ehhez türelmi időt is biztosítva. A jogellenes állapotot nem sikerült megnyugtatóan rendezni, ezért kerül sor a pavilon bontására, vagyis az önkormányzati rendeletben megállapított szabálysértés megszüntetésére. A bontási költségek mellett az elmúlt években be nem fizetett közterület-használati díjat, valamint a rendeltetéstől eltérő használat miatt kirótt bírságot is meg kell fizetnie az építmények tulajdonosainak, létesítőinek vagy használóinak. Program a telepek felszámolására Folytatás az 1. oldalról Meggyes Tamás polgármester a határozati javaslatok tárgyalásának bevezetésében elismerő szavakkal szólt a Töltés utcában a Mária Iskolatestvérek vezetésével működő Határtalan Szív Alapítvány és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezéséről. A javaslat tárgyalása során Sztojka Attila, a kisebbségi önkormányzat alelnöke kiemelte: mindenképpen pozitív eredménnyel zárul a döntéshozatal, fontos lépést tesz az önkormányzat az összetett probléma megoldása felé. A további részletek kidolgozása egyaránt igényli a közjóléti, a városfejlesztési, a tulajdonosi és a pénzügyi bizottságok összehangolt döntéseit. Elmondta azt is, hogy kompromisszumos javaslat került a képviselők elé, amelynek meghozatalát a CKÖ üdvözli, és ígéretet tett arra, hogy megvalósításában is számíthatnak a szervezet közreműködésére. Péter testvér, a Mária Iskolatestvérek rend tagja, a Töltés utcai ,,A Mi Házunk” teleházat is üzemeltető Határtalan Szív Alapítvány vezetője arról szólt, hogy kétirányú kezdeményezést fogadott el a testület. A lakáshoz jutással, otthonteremtéssel szociális, míg a telepeken élők jogcímeinek rendezésével, tartozásaik kezelésével pénzügyi súlyos problémák megoldása felé nyílik út. Meggyes Tamás polgármester hozzátette, apró lépésekkel kívánja Esztergom elindítani programját, ami figyelembe veszi az önkormányzat Gazdasági programját, és természetesen gazdasági teljesítőképességét is. Legelőször a felelősségteljes, szavahihető, rendezett'hátterű és jogviszonnyal rendelkező lakókat vonják be a kezdeményezésbe. Mint képviselői kérdésekre válaszolva kifejtette, a város nem szeretne egyfajta megélhetési népvándorlás célpontjává sem válni, az ügyben a jogosultságokat vizsgálva kíván eljárni. Minősített tervezés A testület döntése alapján az önkormányzati tulajdonú közterület rendeltetésétől eltérő használatával - zömmel közműbekötések kialakítása miatti bontásokkal - összefüggésben szükséges tervezésre és a burkolat bontására, helyreállítására vonatkozó tervezési munkát kizárólag a polgármesteri hivatal által minősített tervező végezhet. E rendelkezés oka az, hogy a közterületek használatáról szóló rendelet nem szabályozta ezt a kérdést, ám az élet bebizonyította, a közterületen végzett építési munkákra vonatkozó tervdokumentációk, és azok tartalma nem minden esetben elégíti ki az önkormányzat elvárásait, a műszaki és esztétikai követelményeit. Ez különösen a műemléki környezetben, illetve a különféle díszburkolattal fedett területeken vezetett a környezetből feltűnően kirívó megoldásokhoz. A testület az egységes minőségű munkavégzés és a városfejlesztési érdekek érvényesítése érdekében. Tovább növekszik a kórház hiánya Folytatás az 1. oldalról Ezzel nőtt a dolgozók túlterheltsége, gondot okoz a szabadságok kiadásának szervezése. Ráadásul az így elérhető megtakarítás nem jelentkezik azonnal, a költségek csak mintegy fél év múlva csökkennek ténylegesen. A volumenkorlát miatt át kellett szabni a feladatok ellátását. A tervezett műtétek, diagnosztikai vizsgálatok tolódnak, várólista alakult ki. Dr. Osvai László, az önkormányzat népjóléti bizottságának elnöke, tüdőgyógyász főorvos elmondta, a több mint százéves kórház átmentése a mostani ámokfutáson, az aránytalanságok elsimítása az igazságtalan helyzetben a feladata az önkormányzatnak. Meggyes Tamás polgármester az ülésen hozzátette: a rossz gazdálkodásuk miatt eddig is mesterségesen „életben tartott” ellátó intézmények megszüntetésére megoldás a szintén mesterségesen előidézett válság. Ám a 25-30 megszűnő kórház miatt szenved az a több száz, amelyeknek továbbra is biztosítania kellene az ellátást. Nem várnak túl sok jót az idei esztendőtől sem a Vaszary vezetői. Ahogy előadásukban fogalmaztak, a politika szempontjai és a szakmai követelmények távolodnak egymástól. Jelentős teljesítménycsökkentéssel tarthatók szinten az elért díjtételek. A feladat nagysága és a rendelkezésre álló eszközök közti különbség az ellátás elégtelensége miatti elégedetlenséghez vezet. Nagy különbségek alakulnak ki, ha a biztosítási rendszert csak üzleti alapon, a szolidaritási elv mellőzésével alakítják át. Az emberek egészségi állapota romolhat. Nincsenek amortizációs költségek, a dologi kiadások fedezetére nincs teljes lehetőség, a műszerek állapotának javítása, műszaki állagának megőrzése komoly gazdasági problémát jelent. „Az adósságállomány csökkentésének csekély esélye van a kórházi bevételekből. Elmaradnak a műszaki fejlesztések.” Miközben a fekvőbeteg-ellátást igénybe vevők mindössze 22, míg a járóbeteg-ellátáson megjelenők 32 %-a esztergomi, addig a kieső források pótlásának terhe kizárólag a város vállát nyomja. A környék nagy iparűzési adó-bevétellel gazdálkodó településeihez már fordultak segítségért. Közülük Dorog már jelezte: kétmillióval igyekszik segíteni. Tavaly ősz óta havonta ötvenmilliós vesztesége van az esztergomi kórháznak, ez nyár elejétől talán havi negyvenmillióra mérséklődik. Ennek finanszírozása égető kérdés, a megoldást keresik Esztergomban.
