Hídlap, 2007. június (5. évfolyam, 106–126. szám)
2007-06-20 / 119. szám
4 HÍDUAP • 2007. június 20., szerda www.istergranum.hu Holcim: egymás mellé beszélés Táton Nem közelednek az álláspontok a cementgyár ügyében Folytatás az 1. oldalról Varga József, a hatástanulmányt készítő Imsys Kft. képviseletében ismertette a környezetvédelmi hatástanulmányt, amely előadása alapján egyértelműen a környezetet - sem levegő- tisztasági, sem talaj- és vízvédelmi, sem élővilág, sem tájvédelmi szempontból - nem károsító, az egészségre nem ártalmas új cementgyárat mutat be. Legfontosabb következtetésként a következőket fogalmazta meg: „Az elérhető legjobb technikát alkalmazó tervezett új üzem a vonatkozó jogszabályi előírásokat betartja, hatásai környezet- védelmi és egészségvédelmi szempontból megfelelőek”. A közmeghallgatás következő szakaszában a táti Polgármesteri Hivatal által felkért független szakértői csoport képviselői és a civil szervezetek tették meg észrevételeiket és kérdéseiket. Balogh Zoltán, a csoport koordinátora a tanulmányból hiányolta a bányák kapacitás- bővítésének hatásvizsgálatát, és a garanciákat arra, hogy a feltüntetett kibocsátási értékeket a gyár be fogja tartani. Véleménye szerint a feltüntetett értékek is katasztrofális hatással lennének a levegőtisztaságra, a tervek pedig egyértelműen ellenkeznek a települési környezetvédelmi programokkal és megyei rendeletekkel is. Nagy László, a szakértői csoport tagja a felhasznált hulladékok tárolására vonatkozó adatokat hiányolta, illetve hogy a gyár káros- anyag-kibocsátását nem adták össze a már meglévő szennyezéssel. Kifogásolta továbbá, hogy a talajvizsgálatokat csak a tervezett gyár területén végezték el, illetve hogy az esetleges vészhelyzeteket, baleseteket nem vették figyelembe. Csima Péter, a Corvinus Egyetem Tájvédelmi Tanszékének vezetője minősíthetetlennek nevezte a tanulmányt és véleménye szerint csoda lenne, ha ezt a hatóság elfogadná. Szuhi Attila, a Válaszút Alapítvány szakembere közölte: a levegőtisztaságra vonatkozó méréseket ők is elvégezték, ez pedig más adatokat hozott, és szemben a tanulmánynyal, nem egy, hanem huszonhat kilométeres körzetben mutatta ki a leendő gyár hatását. Ezért a tanulmány ezen részét, illetve az egészségvédelmi részt - melyet az előzőre alapoztak - is elfogadhatatlannak tartja. Holop István, a táti Zöld Sziget Egyesület részéről kérdésében felvetette: miért nem fogadták el egy hatvanezres térség döntését, amikor az népszavazás útján egyértelműen kifejezte, hogy tiltakozik a gyár megépítése ellen. Kifogásolta továbbá, hogy a Holcim közvéleménykutatásában „már eldőlt beruházásnak” minősíti a nyergesújfalui üzemet, miközben a hatóság csak a jövőben dönt az engedélyekről. Marosi István táti háziorvos a tanulmány készítőinek azt az állítását cáfolta, hogy egészségvédelmi szempontból megkérdezték a környék orvosait, elmondása szerint ugyanis sem őt, sem a térség tüdőgyógyász főorvosát nem keresték meg. Dobos Imre a Holcim projektvezetője a felvetésekre megfogalmazott válaszában a következőket fejtette ki: a népszavazások megfelelő információk hiányában zajlottak, hiszen akkor még nem készült el a környezeti hatástanulmány. Érvként fogalmazta meg, hogy a Holcim dolgozói is helyben élnek, a környezeti irányelvek betartását pedig folyamatos képzéssel biztosítják. A levegőszennyezésre vonatkozó garanciát pedig a folyamatos ellenőrzések biztosítják. • Pálovics Klára L A P ( S Z ) É L Pálovics Klára Cementgyári capriccio Tudósítói munkáim során kevés olyan eset volt, amikor kizökkentem a külső szemlélő szerepéből, és az események részesének érezve magam szerettem volna aktívan is hozzászólni a történésekhez. Ezen kevés esetek egyike volt a tegnapi közmeghallgatás Táton, amelyet a Holcim Nyergesújfalura tervezett cementgyárának környezeti hatástanulmányáról tartottak. Nehéz volt ugyanis szótlanul nézni, hogy egy közmeghallgatáson - ahol ugye elvileg az istenadta nép hallgattatik meg- másfél órán keresztül prezentációkkal kisfilmekkel, laikusok által értelmezhetetlen és érthetetlen adatokkal, statisztikákkal terheli a multi az emberek türelmét. Eközben pedig az - elvileg pártatlan, és a köz érdekeit képviselő - környezetvédelmi hatóság képviselője , Jogomnál fogva rendreutasítom” - és hasonló mondatokkal hallgattatja el a megszólalni, kérdezni kívánókat. Nehéz volt nem felkiáltani, mikor a jelenlévő független szakemberek állításait figyelembe sem véve kántálják a Holcim által felkért tudorok igazukat, megnyugtató választ nem adva a jogos aggodalmakra. Csak egy példa: az egyik civil szervezet képviselője kifogásolta, hogy a tervezett gyár érinti a Natura 2000-rel jelölt természetvédelmi területet, miközben a törvény szerint ezt csak kiemelt közérdekből lehet megtenni, a cementgyár pedig egyértelműen nem az. A Holcim szakemberének válasza szerint pedig ez a megoldás a legjobb, mert ez csak húsz-huszonöt négyzetméternyire nyúlik be természetvédelmi területre, nem pedig több hektáron építik be azt. A hatóság pedig végighallgatta a választ, és nem reagált. E szerint a logika szerint tehát bíróságon is elfogadható védekezés lenne, ha kocsit lopok, hogy egyben nem raboltam el az illető gyerekét is. Jelen állás szerint egy nemzetközi multi hadakozik több tízezer ember véleménye ellen, kommunikációs dömpinggel próbálnak nyitottságukról és kompromisszumkészségükről biztosítani. A közmeghallgatás hangulata, az ott elhangzott vélemények, és hivatalos népszavazási eredmények azonban valahogy mégis mást mutatnak, finoman fogalmazva is úgy tűnik, hogy ez a környék nem igazán rajong a cementgyárakért. A Holcim azonban láthatóan elhatározta: megépíti Nyergesújfalun az üzemet, kerül amibe kerül, a hatóságok pedig láthatóan nem állnak a helyzet magaslatán, az egyébként kötelezően megtartandó véleménynyilvánító fórumon - sem. Ennek a kupacnak a tetején ülve pedig a cementgyár által felkért szakemberek kántálják, hogy milyen jó lesz nekünk - és főleg gyermekeink tüdejének, ivóvizének - a cementgyár. Na ezek azok a helyzetek, amikor nehéz az események külső szemlélőjének, tudósítónak megmaradni, és nem morogni a néppel együtt, amelynek mint tudjuk, mindig igaza van. Halászat egykoron Párkány. Szerdán nyílik Párkányban az egyik legősibb foglalkozást bemutató kiállítás. A tárlat, amelynek a címe Dunai halászat a Városi Múzeumban lesz látható. A kiállítás olyan halászati eszközöket vonultat fel, amelyek egykoron sok ember megélhetéséhez járultak hozzá, ma már azonban szinte teljesen feledésbe merültek. A tárlatot Farsky Jenő, a helyi horgászegyesület elnöke, valamint Lábik János, egy híres párkányi halászdinasztia leszármazottja nyitja meg. A szeptember 14-ig látható kiállítás által egyben arra is emlékeznek, hogy 60 éves a helyi horgász szövetkezet. Lézer-show az Erdészkertben Piliscsaba. Nem mindennapi élményben lehet részük azoknak, akik péntek este kilenc órára kilátogatnak Piliscsabára, az Erdészkertbe, ahol Kollonay Zoltán zongoraművész koncertjét és lézer-show-ját tekinthetik meg. A klasszikus zenét tanuló művész főként Bécsben koncertezik, sajátos zenei világáról, különleges látványelemekkel dúsított előadásairól híres. Állásbörze Piliscsaba. Állásbörzére várják az érdeklődőket június 21-én, Pilis- csabán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Stephanium épületének aulájába. A munkakeresők nagyjából 30 szakma és 15 munkaadó között válogathatnak, egyúttal a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartását is átböngészhetik. A börzére kiemelten várják technikusok, betanított - és szakmunkások jelentkezését délelőtt 10-től 17 óráig. Szlovákiában szabad a szieszta A hőségben változhat a munkarend Folytatás az 1. oldalról Tavaly Párkányban is tapasztalható volt az, hogy egyes üzletek délben egy-két órára bezártak, este viszont tovább nyitva voltak, és megesett az is, hogy a hivatalok dolgozóit hamarább hazaküldték. Mint ismeretes, az északi településeknek a hideg és a hosszú tél miatt több jut Szlovákiában, így sokan azt gondolnák, ennek fordítva is így kellene működnie. Hiába tiltakozott az MKP, hiába gyűjtöttek aláírásokat a 277 tengerszint alatti falvak, városok: a magasabban lévő települések Farkas Iván szavai szerint egymilliárd koronának, hétmilliárd-hatszázmillió forintnak megfelelő összeget vontak el a déliektől. „Délen a nyári kánikula miatt több a kiadás, így például több kell a zöld növények fenntartására, az épületekben a meleg csökkentésére” - magyarázta az MKP-s képviselő. Farkas Iván lapunknak elmondta, hogy míg a kormány tagjai voltak, az ilyen elképzeléseket tudták blokkolni, de most, hogy kormányrendeleti szinten fogadták el a fentiekben említetteket, nem tudnak semmit sem tenni. „Tiltakoztunk, interpelláltunk, konzultáltunk az érintettekkel, de nem tudtunk elérni semmit sem. ’ Nem látok esélyt arra, hogy ez megváltozzon, de lehet, hogy egy törvény formájában megpróbálunk majd valamit tenni” - fűzte hozzá a képviselő. • -p -a Újabb csavar az egészségügyben Változik az ügyeleti elszámolás és a vizitdíjfizetés is Hétfő este összesen tizenegy törvénymódosításról döntött az Országgyűlés, ezek közt több egészségügyi törvényi változtatás is szerepei. A vizitdíj, ügyeleti bérek és a terhesgondozás ügyében is kimondták a végső szót a képviselők. Ahogyan az korábban eldőlt, júliustól változnak a vizit- és napidíj fizetésére vonatkozó szabályok: 1000 forintra nő az eddigi 600 forintos emelt ösz- szegű díj, amit a 18 éven aluliaknak és a hajléktalanoknak is meg kell fizetniük, ha beutaló nélkül keresik fel a szakrendelőt, vagy nem oda mennek, ahová beutalójuk szól. Bővül viszont valamelyest a mentességet élvezők köre, ugyanis a rendőröknek, vámosoknak, mentőknek, tűzoltóknak, katasztrófavédelmiseknek, határőröknek, katonáknak nem kell fizetniük, ha szolgálat közben éri őket baleset. Szintén ingyen látják el a 30 szoros véradóHorváth Ágnes egészségügyi miniszter tegnap a hőségriadó kapcsán kijelentette: a meleg miatti hirtelen rosszullétek sürgősségi esetnek számítanak, ezért ilyenkor nem kell vizitdíjat fizetni. kát és a vizitdíj alól krónikus betegségük miatt mentesülőknek ezentúl a kórházi napidíjjal sem kell számolni^ uk. Jó hír a kismamáknak, hogy a korábbi • tervekkel ellentétben részleges térítési díjat sem kell fizetniük az orvosválasztásért vagy a szülésért. A képviselők döntöttek az ügyeleti bérezés régóta vitatott témájában is: a törvény leszögezi, hogy az ügyeleti idő minden órája munkaidőnek számít, ám ez nem jelent teljes egyenlőséget a rendes munkaidő elszámolással. Az orvosok, ápolók egyórányi bérük 70-90 százalékát kapják meg ügyeleti időben. Az 52 évnél fiatalabb rokkantak számára segítséget nyújthat a rehabilitációs járadék bevezetése, ami azt jelenti, hogy három éven keresztül a mai rokkantnyugdíjnak megfelelő összeget kaphatnak, amennyiben részt vesznek rehabilitációs kezelésen. • (szabó)
