Hídlap, 2007. június (5. évfolyam, 106–126. szám)
2007-06-19 / 118. szám
www.esztergom.hu 2007. június 19., kedd • HÍDLAP 3 Vakáció: kalandra fel? Itt a tanév vége: van aki új iskolába megy, van aki pótvizsgára készül Folytatás az 1. oldalról Kalmár Károlyné, a Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója arról számolt be: idén a megszokottnál jóval több kisdiák megy át nyolc- és hat- osztályos iskolába. Az 55 nyolcadikos többsége gimnáziumban vagy szakközépiskolában folytatja tanulmányait, néhányan iratkoztak csak be szakiskolába. Az intézmény már évek óta, így ezen a nyáron is tart majd saját maga által szervezett pótvizsgára felkészítő foglalkozásokat, melynek keretében a szaktanárok a heti korrepetálások alkalmával segítik a nehézségekkel küszködő diákokat a tananyag elsajátításában. Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a jövő tanévben indul az iskolában az emelt óraszámú angoloktatás, ami azt jelenti, hogy már első osztályban heti két órában tanulják a gyerekek a választott nyelvet. A most beiratkozott kisiskolások fele tartott igényt erre a lehetőségre, így ők nyolc év alatt legalább az alapfokú nyelvvizsgáig eljuthatnak. A Mindszenty József Katolikus Általános Iskolában idén 19 gyermek végez, közülük ősztől tizenöten gimnáziumban, ketten szakmunkásképzőben, egy-egy diák pedig szakközép-, illetve szakiskolában tanul majd tovább. Az eddigi adatok szerint viszont szeptembertől csak tíz új tanuló érkezik - tudtuk meg Cserny Szilviától. Az Árpádházi Szent Erzsébet Középiskola, Óvoda és Általános Iskolában idén végez elsőként a 29 kisiskolás. Az új általános iskola sikerét bizonyítja, hogy szeptemberben már két osztály indul 54 kisgyermekkel - tájékoztatta lapunkat Chalupa Zoltán. A Babits Mihály Általános Iskolából a 45 végzős tanuló 50 százaléka gimnáziumba, mintegy 40 százalékuk szakközépiskolába, néhány diák pedig szakmunkásképzőbe megy tovább. Tíz gyermek megy át nyolcosztályos iskolába, heten pedig hatosztályosba - mondta Kotz István lapunknak. A 420 tanuló közül 8-10 olyan akad, akiknek majd pótvizsgázni kell. Ok a tanároktól megkapják a tananyagot, ha pedig ennél több segítségre van szükségük, akkor is van hová fordulni. A Majer István Pedagógiai Szakszolgálat és Gyermekjóléti Szolgálat a tavalyihoz hasonlóan idén is tart majd korrepetáA nyári szünet idején jóval több gyermek vesz majd részt a közlekedésben mind gyalogosan, mind kerékpárral. A rendőrség ezért arra hívja fel az autósok figyelmét, hogy a balesetek elkerülése és a gyermekek védelme érdekében fokozott figyelemmel és körültekintéssel vezessenek. ló foglalkozásokat a Baross utcai épületében a gyerekek és szülők igényei szerint. Ezen kívül ingyenes kirándulásokkal, pszichológus által vezetett relaxációs foglalkozással és kamasz klubbal készülnek a szünidőre az intézmény munkatársai. A Máltai Szeretetszolgálat augusztus 6-tól 24-ig tart majd napközis tábort a Bánomi úti játszótéren, ahol a strandolás, múzeumlátogatás, és kézműves foglalkozások mellett a korrepetálás is helyet kap a programban. A csemeték hasznos időtöltésének lehetőségeit foglalja össze az Otthon Segítünk Alapítvány gondozásában frissen megjelent Esztergomi Vakáció 2007 című kiadvány, amely megtalálható Esztergom valamennyi oktatási és közösségi intézményében. A füzet külön gyűjti össze a nyári napköziként is működő bejárás-, illetve a bentlakásos táborokat, valamint a nyári sport- és szabadidős programokat. • Gábor Éva Kékes csúcsfutás: esztergomi siker Közel másfél ezer futó az ország tetején Szombaton közel ezerötszáz futó, köztük több mint egy tucat esztergomi sportember vett részt a tizedik jubileumi Kékes csúcsfutáson. A 11,6 kilométert és 671 méteres szintkülönbséget jelentő versenyen az esztergomi Erős Gábor a hetedik helyen érkezett célba. A Budapest Sportiroda szervezésében immár tizedik alkalommal került sor szombaton délelőtt az ország egyik legnagyobb kihívást jelentő utcai futóversenyére, a Mátrafüred és a Kékestető közötti Kékes csúcsfutásra. A 11,6 kilométeres távolságot és 671 méteres, szinte folyamatos emelkedőt jelentő versenyre minden eddiginél több, közel ezerötszáz futó nevezett be az ország minden tájáról, de a mezőnyt „színesítette” az etióp Erkolo Ashenafi (45:30) is, aki végül második helyen ért célba a győztes Tóth Tamás (44:38) mögött. Harmadikként Kovács Ádám (46:38) érkezett az ország tetejére. Mögöttük nem sokkal lemaradva, kiváló eredménnyel hetedikként érkezett célba a 21 éves esztergomi egykori triatlonos, Erős Gábor (49:35), aki jelenleg a miskolAhol maradhatnak a manók Erős Gábor ci Uniqua Team színeiben versenyez, és ez volt az első hegyi versenye. A hölgyek mezőnyében Farkas Katalin (55:37) szakította át elsőként a célszalagot, a második Molnár Barbara (56:24) lett, a harmadik helyezést pedig Benkó Gabriella (59:48) érte el. A csúcsfutáson népes esztergomi mezőny gyűlt össze: az Esztergomi Futóművek amatőr futóklub tagjai közül heten, a városban élő többi sportember közül pedig hatan álltak rajthoz és értek célba sikerrel. • Kép és szöveg: G. É. Esztergom. Az Aranyhegyi úti Mikkamakka Játéktár nyári napközit szervez óvodáskorú gyermekek számára a városi óvodák nyári szünete idejére, június 18-tól augusztus 17-ig hétfőtől péntekig 8 és 15 óra között. A Mikkamakka nyári Manó-maradó Tábor részvételi díja naponta 300 forintba kerül, jelentkezni folyamatosan lehet. A gyerekeket gazdag játékkészlettel, szobamászókával, készségfejlesztő és társasjátékokkal várják, az étkezést viszont egyénileg kell megoldani. Botticelli felvirágoztathatja Esztergomot Megkezdődött a helyreállításhoz szükséges költségek tervezése Sokan emlékeznek a történelem- órákra, ahol a reneszánsz korszakot, magyar tekintetben is egy gazdag, az élet minden területén bőséggel bíró éraként jellemezték a tankönyvek. Nem kell rosszmájúnak lennünk, ahhoz, hogy megállapítsuk: a 21. század nem ilyen, a társadalom nagy része még a közelébe sem jut a kultúrának. A reneszánsz mester, Botticelli nevéhez vélhetően köthető felfedezés legalább helyi szinten alkalmas eszköz lehetne az általános kulturális apátia oldásra. A világot gyorsan bejáró szenzációs kutatási eredmények kapcsán Horváth Bélával, az esztergomi Vármúzeum igazgatójával az intézmény sorsáról is beszélgettünk.- Szándékom szerint a Botticelli-fel- fedezés kapcsán ismét reflektorfénybe kerülő esztergomi vár helyzetéről kérdezném, de a reneszánsz freskó a múlt héten bőséges híranyaggal szolgált, lássuk hát, mi a legújabb fejlemény az ügyben!- Amikor egy tudományos felfedezés történik, akkor a világ legtermészetesebb dolga, hogy akad egy másik oldal, amely az ellenkezőjét állítja. Talán nem is tudomány lenne, ha olyan dolgokat lehetne első körben meghatározni, mely az első kijelentést követően megváltoztathatatlan lenne. Az én egyéni véleményem változatlanul az, hogy jó néhány adat és jel mutatkozik, amely Botticelli felé irányítja az ember gondolatait. És abban is biztos vagyok: ki fog derülni, hogy valóban az olasz mester képe ez, avagy sem. Egy tudományos tételt csak adatokkal lehet cáfolni, vagy megerősíteni. Ha valaki látatlanban mondja - például a tárgyalt freskó eredetéről -, hogy az nem az, aminek egyesek állítják, az nem szerencsés dolog. A hét elején hallottam Boskovits Miklós, Firenzében élő magyar professzort a Klubrádióban nyilatkozni és érdekes módon egészen mást mondott, mint amit lehozott tőle a hazai sajtó. Sokkal óvatosabban fogalmazott, és arra a kérdésre, hogy miért gondolta, hogy ez a felfedezés, illetve annak bejelentése politikai indíttatású lett volna, vagy, hogy ez egy középszerű itáliai alkotó műve lenne, akkor mind a két esetben határozottan cáfolta, hogy ő ilyet mondott volna. Tegyük hozzá, hogy ez a professzor az utóbbi 20 évben nem járt Esztergomban, mint ahogy a többi ellenvéleményt képviselője sem. Én 37 éve vagyok az esztergomi Vármúzeum igazgatója, és ez alatt az idő alatt szinte naponta végigjártam az épületet. Ennek megfelelően minden nap láttam ezt a freskót abban az állapotában, ahogy előkerült, illetve ahogy a 60-as években történt restaurálásakor láthatóvá vált. Bennem föl sem vetődött, hogy Botticelliről vagy nem Botticelliről van szó, de amióta az új restaurálás elkezdődött és letisztult a kép, azóta egészen más színe van, egészen más vonalakat lehet látni. Erről az egész ügyről, a felfedezést követő vita színezetéről az a véleményem, hogy jellemzően „magyaros”. Jellemző, hogy mi magyarok nem tudunk örülni semminek, még a sikereinknek sem. A felfedezés kapcsán a múlt hét péntekén „lerohant” minket szinte a teljes hazai média. Minden stábnak azt mondtam, hogy én csak egy régész vagyok, de a kutatók véleménye szerint ez egy Botticelli freskó.-A reneszánsz alkotás miatt nemcsak ez a kutatás, de az Ön által vezetett Vármúzeum is górcső alá esett. Milyen helyzetben érte ez a világszenzáció az intézményt?- Az esztergomi Vármúzeum esetében komoly építkezésekre már nem gondolunk. Egy nagy feladat van még hátra, az pedig szintén a freskó ügyéhez kapcsolódik. A régi palotarész, ahol a vélt Botticelli kép található, a 60-as években volt utoljára felújítva. A várat 1934-ben kezdték el újra feltárni, és 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján fejezték be. Ha valaki azt hiszi, hogy az akkor kutató kollégák nem akartak tovább lépni, az nagyot téved. A fehér toronyról, az Árpád-kori palota egyik legizgalmasabb és legrégibb részéről már ekkor kijelentették, hogy mindenképpen fel kell tárni. Ahogy akkor is ez volt a szándék, úgy most is az, nekem is az a meglátásom, hogy ezt a várrészt teljesen fel kell tárni és fel kell újítani. Az egyelőre még csak vélt Botticelli-fres- kóval kapcsolatos felfedezés miatt már most lehet abban reménykedni, hogy ennek a várrésznek az ügyét is előrébb lendíti. Anyagi támogatás, a szakemberek alaposabb odafigyelése, gyorsabb tervezés és kivitelezés - ezek lehetnének a legfontosabb vetületei ennek rekonstrukciónak. Esztergomnak ez egy hallatlan lehetőség lenne, hiszen így teljesen lezárulhatna a vár rekonstrukciója. Amit 2000-ben elvégeztünk, az a vár egyéb részeinek, a várudvarnak, a kis román palotának, az úgynevezett lovagteremnek a helyreállítása volt. Fantasztikus munka volt ez, rengeteg pénzt költött rá az állam és kormányoktól, politikától függetlenül történt mindez. Ennek kapcsán fontosnak tartom kiemelni, hogy politikai hovatartozástól függetlenül mind a Horn-kormány, mind az Orbán- kormány, mind pedig a Medgyessy- kormány támogatta a felújítást. Jó volna eljutni oda, hogy ami nemzeti érték, az ne függjön a politikai pártoktól, vagy a választások végeredményétől. Az Árpád-kori palotarésznek is dukálna egy, a 2000-ben elkészült teljes körű rekonstrukcióhoz hasonló felújítás. Ennek egyik részlete, hogy a fehér tornyot meg kell emelni, és arra egy toronysisakot kell helyezni. Ezenfelül épületgépészeti átépítést kell végezni, meg kell oldani a világítást, a biztonsági rendszert és a klimatizálást.- Lesz-e minderre elég pénz? A fenntartó milyen mértékben áll az esztergomi vár felújítása mellé?- Az esztergomi vár a Nemzeti Múzeum része, így költségvetésének is csupán egy fejezetét jelentjük. Az, hogy az ország ma nem olyan gazdasági helyzetben van, amilyenben szeretne lenni, nyilván kihat a múzeumok életére is. A Botticelli-felfedezés reményeim szerint jobban ráirányítja a figyelmet az esztergomi várra, a költségvetésről döntők esetében is. A magyar műemlékek sajátos helyzetben vannak, ha történelmi évforduló közeleg, akkor előtérbe kerül egy-egy alkotás, így van ez az esztergomi vár esetében is. 1938-ban, első királyunk szülőhelyét olyan állapotba kívánták hozni, mely méltó volt az ünnepre. Ugyanígy jártak el 2000-ben, az ezredfordulókor, amikor a magyar államiság ezeréves évfordulójára felújítottuk a várat. Ha nincs jubileum, akkor is fontos lenne, hogy több figyelmet szenteljünk a műemlékeknek. Az évfordulók után a figyelem elterelődik az ilyen helyekről, mint Esztergom, most azonban, éppen a reneszánsz freskó okán ismét itt az apropó, hogy a város, a vár kamatoztathassa a lehetőségeket.- Mi lesz a következő gyakorlati lépés, mely a legfrissebb kutatás folytatását, illetve a vár következő rekonstrukciós fejezetének megkezdését indíthatja ?- Alig egy hét telt el a Botticelli-felfedezés óta, és a szakminisztérium máris megmozdult. Olyan adatokat kértek be, hogy eddig mennyit fordítottunk a freskóra, és kíváncsiak voltak arra is, hogy véleményünk szerint mekkora összeget milyen határidőkkel kellene átcsoportosítani az ügy érdekében. Ez - függetlenül a politikától - nagyon jó hír. Ha egy kultuszminiszter, nagy nemzetközi nyilvánosság előtt - ez esetben Rómában - ígéretet tesz arra, hogy minden erejével támogatni fogja a rekonstrukciót és a restaurálás befejezését, akkor én ebben hiszek. Azóta , különböző folyamatokat is figyelembe véve már meg is erősödött bennem, hogy sikerülni fog a teljes felújítás, illetve a restaurálás. További jó hír, hogy lassan befejeződik a III. Bé- la-korabeli kápolna helyreállítása. Fantasztikus meglepetéseket rejtegetünk itt, hiszen újra eredeti színükben pompáznak a kápolna freskói. A vélt Botti- celli-freskó helyszíne, az Árpád-kori várrész is hasonló módon kell, hogy fejlődjön. A párizsi Louvre-ba látogatóknak legalább a fele azért megy, hogy megnézhesse a Mona Lisa-t. Ha a világon bárhol kiejtem azt a nevet, hogy Mona Lisa, akkor senkinek sem az alkotó szülőhazája, Itália, hanem Párizs jut eszébe. Nyilvánvaló, hogy a Botticelli-freskó, avagy reneszánsz freskó miatt sokkal nagyobb lesz ezután az esztergomi Vármúzeum, és a város forgalma is. Ehhez a forgalomhoz azonban „fel kell nőni”. És nemcsak nekünk, hanem az egész magyar kulturális életnek. Amikor ez a szakmai vita lecseng, akkor érdemes lesz elgondolkodni a városvezetésnek azon, hogy élni kíván-e ezzel az egyedülálló lehetőséggel. • Kép és szöveg: Pöltl Zoltán
