Hídlap, 2007. június (5. évfolyam, 106–126. szám)
2007-06-17 / 117. szám
www.esztergom.hu 2007. június 16., szombat • HÍDLAP Ml A VÉLEMÉNYE? Tomboló kánikula közeleg, a nyár közepe várhatóan tikkasztó hőséget hoz. Arról kérdeztük az embereket, hogy felkészültek-e a mediterrán időjárásra, hogy viselik el a meleget. ■ A nyár a kedvenc évszakom, és ez együtt jár a meleggel, emiatt nem érdemes szenvedni. Télen legyen hideg, nyáron legyen meleg. Nekem nincs gondom az időjárással, mert mínusz húsz és plusz negyven fok között teljesen jól érzem magam, nincs mi ellen védekeznem. Tíz gyanúsított a cukorlopási ügyben ÁCS. Az ipari park egyik lezárt raktárából 57 tonna, a vám- és pénzügyőrség által lefoglalt cukor tűnt el még április 2. és 13. között. A rendőrség a vámosok feljelentése alapján kezdte meg a nyomozást, melynek eredményeképpen 54 tonnányi cukor került elő. Az ügyben eddig összesen tíz embert hallgattak ki gyanúsítottként, közülük hármat a 15 milliós kárt okozó lopással gyanúsítanak, hátuk ellen orgazdaság miatt indulhat eljárás. Ostrom előtt a visegrádi királyi vár? A múzeum saját kézbe venné, a parkerdő megtartaná Toldozgatott forráshiány az egészségügyben A kórházak teljes ellehetetlenülését plusz juttatásokkal késleltetnék Folytatás az 1. oldalról Ezzel párhuzamosan a fenntartási költségek emelkednek és az 50 fős létszámleépítéssel is mindössze havi 5-6 millió kiadást tudnak megspórolni. A pályázatok bár sokat segítenek - így nyert legutóbb 16 millió 400 ezer forintot a kórház onkológiai rehabilitáció kialakítására - csupán az adott célra használhatók fel, bér és rezsiköltségeket nem lehet fedezni belőlük. A kórházak számára most elkülönített 3,42 milliárd forintot ágyszámok alapján osztják el három hónapra, így havonta 1,14 milliárd forint fizethető ki. A 39 súlyponti intézmény biztosan részesül belőle, de még így is marad 51 várományos kórház. Érdekes, hogy míg több ezer orvos, nővér marad az ágyszámcsökkentés miatt állás nélkül, még mindig jócskán vannak betöltetlen állások, az esztergomi kórház is keres például egy ideje gyermekorvost, de még csak telefonon sem érdeklődnek a feltételekről. A szlovák egészségügy hasonló gondokkal küzd, ott olyan mértékűvé nőtt például a nővérhiány, hogy már nemcsak az állami, hanem a magánrendelőkben is érezhető. Tömegesen vándorolnak külföldre a szakdolgozók, hiszen míg Szlovákiában évente 5 ezer euronak A minisztérium is érezheti, hogy egyre nagyobb bajban vannak a kórházak, hiszen mostantól immár negyedévente várja a tárca az intézmények adósságjelentését, hogy pontosabban követhessék a struktúra-átalakítás következményeit. Az első negyedévről való pénzügyi jelentés beadásának határideje június 22-én jár le. megfelelő koronát keresnek - nagyjából 1,2 millió forint - addig Ausztriában vagy Németországban ennek többszörösét megkaphatják, az ír nővérek például tízszer ennyiért dolgoznak. • Sz. H. Kiszivárogtatott hírek szerint az Egészségügyi Minisztérium felkérésére készült tanulmány drasztikus létszám- leépítést javasol az Országos Mentő- szolgálatnál. A dolgozóknak legalább a negyedét, de akár a felét is elküldenék, állomásonként pedig csak egy mentőautót hagynának. A tárca délután már cáfolta a terveket. Három lehetséges verziót vázol az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) jövőjéről az Egészségügyi Minisztérium megbízásából készített szakértői anyag. A tárcától kiszivárgott dokumentum szerint a legdrasztikusabb variáció megvalósulása esetén a dolgozók körülbelül felét, több mint háromezer főt küldenének el, így a létszám a jelenlegi mintegy ötezer-kilencszázról kettőezer-hatszáz körülire csökkenne. Az OMSZ-nél jelenleg nyilvántartott munkavállalói létszám egyébként az anyagban olvashatónál csaknem ezerrel több. A mentőállomások száma változatlanul kétszázhúsz körül maradna, ám a jelenlegi közel nyolcszáz gépkocsit számláló járműparkból mindössze kétszázötvenet tartanának meg. Ez azt jelenti, hogy a mentőállomások túlnyomó többsége csupán egyetlen gépkocsival üzemelne. Egy régióbeli mentőápoló lapunknak úgy nyilatkozott, hogy valós tendencia jelenleg is, hogy több kis állomás üzemeljen, erre jó példa a nyergesújfalui állomás, amely példázza azt is: lehet Szárnyaló változások a biztosítási piacon Nem drágul, de változhat a biztosítás a szélsőséges időjárás miatt Mártonfi Katalin (asszisztens) Ötvenfaktoros naptejjel védekezem a napsugarak ellen, de a szerencsés adottságomnak is köszönhetem, hogy nem szoktam leégni. Ilyen időben rengeteget iszom, és ha csak lehet, az árnyékba húzódom. Kicsit megvisel a hirtelen jött meleg, de a fiatal szervezet jobban bírja, hamar átállok. Jámbor István (nyugdíjas) A meleget nehezen bírom, ráadásul a panelban a negyediken lakunk, ami úgy át tud melegedni, hogy még éjszakai szellőztetéssel sem hűl le egészen. Emiatt nehezen alszom, nappal pedig igyekszem kerülni a napos, forró helyeket, rengeteg vizet iszom, és egész nap megy a ventilátor. Pápai Dorottya (angoltanár) I Meg lehet szokni a kánikulát, különösen, | hogy ilyen sokat vá- I ratott magára. Jobban is el lehet tölteni a meleg napokat, mint a forróság miatti bosszanko- dás. Kihasználjuk, hogy jó az idő, elmegyünk a Balatonra, amennyit csak lehet, a vízben lubickolunk. Gedvai Sándor (munkanélküli) pozitív változás is. A létszámcsökkentést viszont nem tudja a szakember úgy elképzelni, hogy ne menjen a mentés rovására. „Jelenleg is a határán vagyunk a teljesítőképességünknek, egy drasztikus leépítés anomáliákat és komoly mentési problémákat vonna maga után. Hasonló a helyzet az autók számával is; a régió egy kocsi elvételét még talán elbírná, több esetében viszont borzalmas veszteségek és problémák árán lenne megoldható a mentés” - mondta a Hídlapnak a szakember. A minisztérium délután már cáfolta a sajtóértesüléseket. Közleményben jelentették be, hogy sem a tárca, sem a mentőszolgálat nem tervez leépítéseket A minisztérium fenntartóként megbízást adott az OMSZ pénzügyi átvilágítására, a közlemény szerint e munkaanyagból kerültek ki adatok - illetéktelen módon - a sajtóhoz. A közlemény beismeri, hogy az anyag valóban tartalmazott három pénzügyi modellt, ezek azonban nem szakmai javaslatok, csak annak szemléltetését segítik, hogy milyen mértékű átalakítás eredményezné a szervezet pénzügyi egyensúlyát. Az OMSZ megfelelő szakmai működésének ugyanakkor nagyon szigorú kritériumai vannak, és ezektől sem az OMSZ, sem a minisztérium nem szándékozik eltérni. • Pálovics Klára Különös játékot űz velünk mostanában az időjárás: kánikula, viharok, jégeső követik egymást, amelyek nem kevés kárt okoznak gazdáknak, de a lakás és háztulajdonosoknak is. Felmerül a kérdés, hogy vajon a biztosítási piac előbb-utóbb nem emeli-e ehhez mérten vagyonbiztosítási díjait. Az általunk megkérdezett szakember szerint a kérdés nem ilyen egyszerű. A Napi Gazdaság arról faggatta a biztosítási cégeket, hogy az utóbbi három évben milyen mértékben emelkedett az elemi károk miatti bejelentések száma és az eredmény megdöbbentő: az Allianz Hungáriánál ötször annyi viharkárt, három és félszer annyi felhőszakadás utáni káreseményt kellett kompenzálni, mint korábban, összességében több mint 15 százalékkal nőtt az elemi káresetek száma. 2004 és 2006 között az Allianz 33,5 százalékkal magasabb összeget fizetett ki a biztosítottaknak, ugyanezen időben a Generali 70 százalékkal több lakáskárt volt kénytelen kiegyenlíteni szerződött partnerei számára. Egyértelműen nőnek tehát a kártérítési összegek, kérdés, miként változtatja ez meg a biztosításkötések feltételeit. Gidró István, a Magyar Biztosítók Szövetségének va- gyonágazatának igazgatója szerint a valóban gyakoribb, ám kisebb károk kifizetése nem fogja érdemben megváltoztatni a díjakat, hiszen viharok, árvizek mindig is voltak és a társaságok ezeket bekalkulálják üzleti tervükbe. A lakossági piac - ami komoly, de sok kis fedezetből összeálló szelete a piacnak - árai szerinte tehát drágulni nem fognak, ám a biztosítók számos más eszközzel tudják szabályozni bevételeiket. Például valószínűleg módosítják a szerződéskötések feltételeit egy-egy terület vagy káresemény kikerülhet a biztosítási körből vagy precízebben határozzák meg a fizetési feltételeket. A növekedő kiadások semmiképp sem érhetik meglepetésként a cégeket, mert alapvető előírás, hogy a statisztikák fényében több kártartalékot kell képezniük. Gidró István úgy véli: ahhoz, hogy jelentős változás álljon be a piacon, valamilyen súlyos, komoly katasztrófának, például földrengéseknek kell bekövetkeznie, ami nemcsak néhány házat, területet érint. A mezőgazdasági biztosításokkal, pontosabban hiányukkal kapcsolatban a szakember leszögezte: amiről biztosan tudjuk, hogy be fog következni, arra értelemszerűen nem könnyű biztosítást kötni, hiszen a biztosítás alapvetően a véletlen, váratlan események miatt bekövetkezett károk kiegyenlítésére szolgál, eső pedig mindig esik, a nap mindig süt és időnként fagyok, viharok követik egymást - indokolta ezen terület alulbiztosítottságát a szakember. A gazdáknak tehát valóban a Nemzeti Kárenyhítési Alap lehet a mentsváruk, ha a jövőben feltehetően szaporodó elemi károk ellen akarnak védekezni. • Szabó Hajnal Folytatás az 1. oldalról Véleménye szerint elsősorban a Magyar Nemzeti Múzeumon múlik, hogy tesz- e lépéseket az ügyben, eddig ugyanis arra hivatkoztak, hogy nincs rá pénz. Állami múzeumként ugyanis nem lehetne belépőt szedni a fellegvárban, Szőke Mátyás szerint viszont időszakos kiállításokkal komoly bevételekre lehetne szert tenni. Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő szóvivője kérdésünkre reagálva elmondta: mindeddig - bár minden ötletet és javaslatot szívesen fogadnak - semmilyen hivatalos megkeresést nem kaptak a fellegvárral kapcsolatban. Jó gazdaként tekintenek az épületre, hiszen a környezetét ők tették látogatha- tóvá, sőt a várhoz vezető Panoráma utat is ők építtették. A vár bevételei pedig csak a fenntartásra elegendőek, a fejlesztéseket már központi forrásból biztosítják. • P. K. Drasztikus létszámleépítés a mentősöknél? A szaktárca felkérésére készített tanulmány megtizedelné az állományt
