Hídlap, 2007. május (5. évfolyam, 84–105. szám)

2007-05-10 / 90. szám

2 HÍDLAP • 2007. május 10., csütörtök www.istergranum.hu V I D E N Duplázódtak a panaszok (H) Duplájára nőtt az adatvédelmi biztos­hoz tavaly beérkezett panaszok szá­ma. Erről a 2006-ra vonatkozó beszá­molójában beszélt Péterfalvi Attila szerdán a parlamentben. Az adatvé­delemre, az információszabadságra és a jogszabály-véleményezésre egy­aránt érvényes a panaszok számának növekedése - mondta az ombuds­man. Úgy vélte: ez összefügg a tech­nika fejlődésének adatvédelemre gyakorolt hatásával, ami tőle is más szemléletet igényel. Péterfalvi Attila példaként említette, hogy a kamerák és biometrikus azonosítók ügyét is tárgyalták, és a jövőben kiemelt he­lyen foglalkoznak a rádióhullámokon alapuló azonosítással. Nem lesz árbevétel alapú fagykár-enyhítés (H) Magyarország keleti területeit két­szer is jelentős fagykár érte, és a má­sodik alkalommal ez már a Dunántúl egy részét is sújtotta - tájékoztatta Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ál­lamtitkára az Országgyűlés szakbi­zottságát. Az államtitkár elmondta: a fagy igen jelentős károkat okozott a különféle gyümölcsös ültetvények­ben, ugyanakkor leszögezte, hogy a termelők nem számíthatnak árbevé­tel alapú kártérítésre, mivel az nem lehetséges. Egyrészt a költségvetés helyzete miatt, másrészt az uniós normák sem teszik lehetővé ezt a faj­ta kárenyhítést - tette hozzá. Nemzeti sorskérdés (H) A kisebbségi ombudsman szerint nemzeti sorskérdés a roma tanulók integrációja. A hivataláról 12 év után leköszönő Kaltenbach Jenő a parlamentben közölte: kutatói becs­lések szerint 2008-ra a tanköteles korúak körében a roma gyerekek aránya eléri a 15 százalékot, mint­egy 138 ezer főt, de jelenleg is mini­mum 178 olyan iskola van, ahol a roma tanulók többséget alkotnak. Hozzátette: tény, hogy a roma tanu­lók iskolai kudarcának egyik oka a hátrányos megkülönböztetés. Nem lesz családi adózás (H) Nem tartotta általános vitára alkal­masnak az Országgyűlés költségve­tési bizottságának többsége a KDNP családi jövedelemadózásról benyúj­tott törvényjavaslatát. Az egyik szo­cialista bizottsági tag kifejtette, hogy a javaslat túlbonyolítaná az adórendszert, és annak struktúrája nem illeszkedik a konvergencia­programhoz sem, mert több milliárd forintos bevételkiesést jelentene. Veres: lesz ingatlanadó Félmillió egy alapdiplomáért? Fidesz: változtatni kell a felsőoktatási politikán A Fidesz a felsőoktatási törvény módo­sításakor el akarja érni, hogy a kormány radikálisan változtasson az elmúlt öt év­ben folytatott rossz felsőoktatási politiká­ján - közölte Pokorni Zoltán szerdán. A legnagyobb ellenzéki párt alelnöke szerint a mostani törvénycsomagban in­kább rossz elemek vannak, mint jók. El­mondta: a Fidesz azt akarja, hogy az emelt szintű érettségi váljon a felsőokta­tási felvételi alapjává, és módosítsák a tandíjra és a költségtérítéses képzésre vonatkozó passzusokat. Pokorni úgy vél­te, hogy a családok számára a legna­gyobb érvágást a tandíj és a költségtérí­téses képzés összegének közelítése jelen­ti, ami azzal járhat, hogy néhány száz­ezer forint helyett több millióval terhelik meg a családokat. Hozzátette: ezt már korábban felvetette a Draskovics Tibor- féle Államreform Bizottság, hitet tett mellette Bokros Lajos, a Közép-Európai Egyetem CEU vezérigazgatója, volt pénzügyminiszter és a téma szerepelt a felsőoktatási törvény tavaszi koncepció­jában is. Most, amikor az oktatási tárca elhatárolódott Bokros Lajostól, minden­től elhatárolódott, kivéve ettől az egy ponttól. A Fidesz attól tart, hogy ez az el­képzelés a parlamenti vita során ismét előkerül majd - mondta Pokorni Zoltán. A Fidesz alelnöke szerint a tandíj beve­zetésével egy alapdiploma minimum 200 ezer, de akár 500 ezer forintba is kerül­het, a mesterképzés időtartamának tandí­ját nem árulta el a kormány, költségtérí­téses képzésben pedig, akár többmilliós lehet a családokra háruló teher. A volt Milliárdos elvonás az oktatásból? A Pedagógusok Demokratikus Szakszer­vezete szerint a kormány minden szak­mai érvet félresöpörve csupán a konvergenciaprogram végrehajtását tart­ja szem előtt, éves szinten 34 milliárd fo­rintos megtakarítással számolva. A PDSZ ezért elutasítja a közoktatási törvény ter­vezett módosítását - közölte Kerpen Gá­bor elnök. Az érdekvédő szerint a terve­zetből az olvasható ki, hogy az egyértel­műen a közoktatás központi kiadásainak további csökkentését készíti elő. oktatási miniszter szólt arról, hogy a szo­cialista-szabad demokrata kormány in­tézkedéseinek következtében az elmúlt öt évben harmadával csökkent a felsőok­tatási intézményekbe jelentkezők száma és ötödével csökkentették az államilag finanszírozott férőhelyeket. A felsőoktatásba jelentkezők számá­nak csökkenésével kapcsolatban a fideszes politikus az okok közé sorolta még az utazási kedvezmények, a csalá­di adókedvezmények csökkenését, il­letve teljes megszűnését. Véleménye szerint az új képzési szerkezetre való áttérést sem tudta a kormány megbíz­ható módon levezényelni. * Koncz Endre Veres János szerint nem változik a lakástámogatás rendszere, lesz ingat­lanadó és nem törlik el a forint árfo- lyamsávját. A pénzügyminiszter ked­den este, a köztévében a Nemzetközi Valutaalap pénteken ismertetett javas­lataira reagálva kijelentette: a lakástá­mogatás átalakításában a kormány már megtette azokat a lépéseket, ame­lyek a programjának részét képezte, más intézkedéseket nem tervez. Az ingatlanadóval kapcsolatban le­szögezte, hogy azt a konvergencia­program értelmében 2008-ban be kell vezetni. „A javaslat elkészült, annak most folyik a politikai egyeztetése” - mondta Veres. Hangsúlyozta, hogy a koalíciós pártok részéről nincs olyan javaslat, amely a bevezetés elhalasztá­sára vonatkozna, ugyanakkor emlé­keztetett arra, hogy eddig már négy­szer sikerült - általa meg nem nevezett erőknek - megakadályozniuk az ingat­lanadó bevezetését. Az árfolyamsáv megszüntetésével kapcsolatban úgy fogalmazott: „az IMF már három éve javasolja az árfolyamsáv megszünteté­sét, de ez nem történt meg. Úgy gon­dolom e javaslatnak ez lesz a sorsa most is, mint eddig”. A miniszter sze­rint a Valutaalap javaslatait komolyan kell venni, de megvalósítani azok kö­zül csak azokat kell, amelyek illesz­kednek a kormány programjába. • (palotás) Európa-napot ünnepeltek Magyarország már készül a 2011-es elnökségre Magyarországon és az Európai Unió­ban tegnap ünnepel­ték az Európa-napot. A magyar Országgyű­lés 2005-ben nyilvánította május 9-ét Európa-nappá. Az unió szülőatyjának tartott Robert Schumann 1950. május 9-én jelentette be beszédében a montán unió vagyis az európai szén- és acél közösség lét­rehozását francia újságírók előtt. Ezen apropóból rendeznek Európa napot szerte az unióban. Ez alkalomból Bu­dapesten szervezett külügyminisztéri- umi eseményt Göncz Kinga nyitotta meg. A külügyi tárca vezetője kiemel­te: az uniót alapító 6 ország történelmi tettet hajtott végre, hiszen alig néhány évvel a második világháború végét kö­vetően összefogtak felülemelkedve nemzeti sérelmeiken is. Göncz Kinga azt is elmondta, hogy Magyarország markáns EU-elnökségre készül 2011-ben, a felkészülés pedig már el­kezdődött. Az elnökség idején szeret­né Magyarország kihangsúlyozni az általa fontosnak tartott témákat és kér­déseket, így például a Nyugat-Balkán helyzetét és az emberi jogokat. A ma­gyar EU-elnökségnek várhatóan száz­milliós költségei lesznek. • (vári) Nagykövetek segítenek a közigazgatás reformjában Nemzetközi munkacsoport alakult 8 fejlett ország nagyköveteinek bevoná­sával a magyarországi közigazgatás át­láthatóságának javításáért - mondta a gazdasági miniszter. Kóka János Ausztria, az Egyesült Államok, Fran­ciaország, Hollandia, Japán, Kanada, Nagy-Britannia és Németország buda­pesti nagyköveteivel tartott találkozója után elmondta: a munkacsoport megbí­zást ad a Transparency International korrupcióellenes nemzetközi szerve­zetnek, hogy - a régió más országaihoz hasonlóan - készítsen tanulmányt Ma­gyarország intézményi helyzetének erős és gyenge pontjairól. Ez várható­an az év végéig elkészül. John Nichols, a brit nagykövet elmondta: nemcsak a multinacionális cégek miatt támogat­ják a kezdeményezést, hanem azért, mert egy átlátható gazdaság egyben versenyképes is. Békelánc a zéró tolerancia jegyében Fáklyás felvonulást szervezett az MSZP Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke volt a fő szónoka a párt budapesti szervezete által tegnap esté­re szervezett, Békelánc elnevezésű fák­lyás felvonulásának. A szocialisták több ezer embert vár­tak a lapzártánk után kezdődött ren­dezvényre, amelyet a pesti alsó rak­parton, a Lánchíd és Margit híd között tartottak, a fasizmus áldozataira emlé­kezve. A rendezvény központi helyszí­ne a Cipők a Duna-parton emlékmű volt. A fáklyás felvonulás előtt írták alá a Zéró tolerancia kiáltványt; ezen az eseményen Gyurcsány Ferenc, Burány Sándor budapesti MSZP-el- nök, Feldmájer Péter, a Magyarorszá­gi Zsidó Hitközségek Szövetsége el­nöke és Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke vett részt. A fáklyás felvonulásról a ren­dezvényen ugyancsak felszólaló Burány Sándor korábban azt mondta: „nincs és nem lehet kompromisszum senkivel és semmilyen olyan nézettel, amely rasszista, kirekesztő, fajvédő”. Rogán a nyilasok és a Gulag áldozatairól „Május 9. kétarcú ünnep, mert a fasiz­mus feletti.győzelem napja, Közép- és Kelet-Európábán viszont nem szabad­ság, hanem diktatúra követte” - mondta Rogán Antal szerdán Budapesten. A fideszes belvárosi polgármester azt kö­vetően beszélt erről, hogy a nyilaske­resztesek áldozataira emlékezve előbb a Cipők a Duna-parton emlékműnél, majd a Honvéd téri Gulag-emlékműnél a szov­jet kényszermunka táborokban elpusz­tultak emlékére helyezett el koszorút. Rogán azt mondta, május 9-ével a fasiz­mus véget ért Európában, de elkezdő­dött egy másik diktatúra. „Az érem mindkét oldalát nézni kell” - hangsú­lyozta a polgármester. Fontosnak nevez­te, hogy május 9. ne a megosztottságot, hanem az összefogást jelentse. A politikus emlékeztetett arra, hogy május 9-e az Európai Unió napja mel­lett a II. világháború európai befejezé­sének napja is. • -z -E Smer októberig kirekesztve hírek az európai unióból Az EB aláírta Az Európái Bizottság és a magyar kormány tegnap a németországi Hof városában aláírta az Új Magyarország Fejlesztési Tervet. Ebben a dokumen­tumban rögzítik, hogy Magyarország a következő hét évben milyen terüle­tekre és mennyit költhet a rendelkezé-. sére álló 7000 milliárd forintból. Nyáron tárgyalják a konvergenciaprogramot Júliusban tárgyalják az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei azt a beszámolót, amelyet a kormány a konvergenciaprogram végrehajtá­sának első hat hónapjáról készített - jelentették be a pénzügyi tanács brüsszeli ülésén. Veres János pénz­ügyminiszter a megbeszélés utáni sajtótájékoztatóján elmondta: előző­leg, júniusban az Európai Bizottság értékeli a jelentést. A kormány ápri­lis végén juttatta el beszámolóját a brüsszeli végrehajtó testülethez és a pénzügyminiszteri tanácshoz. Módosulhat az alkotmánytervezet A soros EU-elnök Németország kész jelentős módosításokra az európai alkotmány tervezetén - értesült a Die Welt. Uniós forrásokra hivatkozva a mérvadó konzervatív lap arról szá­molt be, hogy az új szerződés a ko­rábbinál jóval rövidebb lesz, és fon­tos tartalmi elemekben is változik. Mindez ugyanakkor nemcsak kurtí­tásokat jelent, de lényeges kiegészí­téseket is. Ez utóbbiak elsősorban a környezetvédelemre, illetve az ener­giapolitikára vonatkoznak. Egyetér­tés körvonalazódik abban a tekintet­ben is, hogy az új szerződést nem fogják alkotmánynak nevezni. Nyugtalanító jel Nyugtalanító jelnek minősítette Olli Rehn, az EU-bizottság bővítési bizto­sa, hogy egy ultranacionalista politi­kus lett a szerb parlament elnöke. A szerb törvényhozás kedden Tomislav Nikolicot, a szerb nacionalisták veze­tőjét választottak parlamenti elnökké. Nikolicot támogatta saját pártján, a Szerb Radikális Párton kívül Vojislav Kostunica távozó kormányfő szerve­zete, a Szerbiai Demokrata Párt is. Az európai szocialisták nem veszik vissza a pártot Az előzetes prognózisokkal ellentét­ben idén júniusban az európai szocia­listák (PES) nem veszik vissza soraik közé a legerősebb szlovák kormánypár­tot. A Robert Fico kormányfő nevével fémjelzett Smer nemzetközi elszigete­lése leghamarább 2007. októberében szűnhet meg. A hírt a szlovák miniszterelnök bé­csi látogatása kapcsán Andreas Síder, az osztrák szocialisták vezetője erősí­tette meg. Robert Fico ausztriai meg­beszéléseit követően interjút adott az osztrák Die Presse napilapnak. Ebben többek között rámutatott arra, hogy az elmúlt hónapokban a szlovák kormány az európai normákkal összhangban járt el. Ezért szerinte a PES-nek a Smer tagságát hamarosan fel kellene újíta­nia. „Lakosság részéről a kormányunk támogatottsága fantasztikus. Semmi sem indokolja, hogy az európai szocia­listák bírálják a szlovák kormányt. Va­lóban nem értem, hogy miért büntet bennünket a PES” - idézi Fico szavait az APA hírügynökség. Brüsszeli értesülések szerint Robert Fico pártja leghamarább októberben csatlakozhat az európai szocialisták­hoz. Hivatalos indoklás szerint az ere­detileg megjelölt júniusi dátumot a PES vezetése azért módosította októ­berre, mert több időre van szüksége a tájékozódáshoz, a szlovákiai helyzet feltérképezéséhez - áll az APA tudó­sításában. A vezető szlovák kormánypártot a PES azért zárta ki soraiból, mert a 2006. évi júniusi parlamenti választások után Robert Ficoék kormányt alakítottak a Ján Slota vezette szélsőségesnek tartott Szlovák Nemzeti Párttal. • 0. F.

Next

/
Thumbnails
Contents