Hídlap, 2007. május (5. évfolyam, 84–105. szám)
2007-05-09 / 89. szám
HÍDLAP • 2007. május 9., szerda www.istergranum.hu Nyomasztó időzavar a munkahelyeken Szinte senki sem dolgozik már nyolctól négyig Egy nemzetközi tanulmány megállapításai szerint egyre kevesebben dolgoznak hagyományos munkarendben, reggel nyolctól délután négy óráig. A magyar jog szigorúan szabályozza a munkaidőt, túlmunkára többféle lehetőség van, de senki nem dolgozhat napi tizenkét óránál többet. Jankó Zoltán, a Közép-dunántúli Munkaügyi Felügyelőség igazgatója lapunkat arról tájékoztatta: legálisan foglalkoztatni valakit írásban kötött munkaszerződés alapján lehet teljes, vagy részmunkaidőben. Előbbi esetében a törvényes napi idő nyolc óra. A munkáltatónak van lehetősége munkaidő-keretszerződést is kötnie az alkalmazottal, amelyben írásban tájékoztatja őt a munka kezdő és befejező időpontjáról, illetve a napi munkaidőről is, amely maximálisan tizenkét óra lehet, ezt legtöbbször a vendéglátásban és az építőiparban alkalmazzák. Ilyen típusú szerződés nélkül is van lehetőség szükség esetén túlmunkára, ennek ideje azonban nem haladhatja meg a napi négy órát. A törvény a napi nyolc órán felüli foglalkoztatást túlórának tekinti, amelyre nemcsak munkabér, hanem pótlék is jár. Ruska Viktória, a Magyar Suzuki ZRt. szóvivője a Hídlapnak elmondta: az esztergomi gyárban üzemegységenként változó a munkaidő, van ahol háromszor, máshol pedig kétszer nyolcórás műszakban dolgoznak. A leállások vagy a termelés bármilyen okból történő elmaradása esetén túlórában is dolgoznak, de ezt a törvény által előírt módon honorálják alkalmazottaiknak. Jakab Péter, az esztergomi Élet íze Teaház vezetője szerint a vendéglátásban nehéz megoldani az állandó foglalkoztatást. Ok nyolc órában foglalkoztatják alkalmazottaikat, mivel azonban a nyitva tartás ennél hosszabb, több embert alkalmaznak, és túlórában is sokszor maradnak a kiszolgálók. Jelenleg négy alkalmazott és az üzletvezető áll a vendégek rendelkezésére, ők a túlórák miatt hétvégi, éjszakai pótlékban is részesülnek. • Pálovics Klára JíocsisJ-jyiihály ___ V akkóstolás Merre tart Piliscsaba? Lakossági fórum kezdődik ma este 6 órakor Piliscsabán, a Mezőgazdasági Szakiskola nagytemiében. A „Merre tart Piliscsaba?” címet viselő fórumon a település fejlesztési lehetőségeiről, problémáiról esik szó. Megállíthatatlan a piramis összeomlása? Felszámolási eljárást indítottak az II Ferro ellen Folytatás az 1. oldalról A V. Detti Kft. közleménye szerint az II Ferro ellehetetlenítette a kapcsolat- tartást, nem vesznek át küldeményeket, számlákat, megszüntették a fáx elérhetőséget, és nem veszik fel a telefonokat. Menyhért Mészáros László, az alvállalkozó média tanácsadója elmondta: cégük két hónapja van üzleti kapcsolatban az II Ferróval, ezalatt csaknem kilencszáz reklámmatricát helyeztek el a szerződött személyautókon. Az II Ferro február óta nem fizet ügyfeleinek, jelenlegi közléseik szerint június elején fizetik ki autós ügyfeleiknek a májusra esedékes, reklámozásért járó pénzt, ám a februárra, márciusra és áprilisra járó összeget csak később teljesítik. Június elején mintegy háromszáz- millió forintot kell kifizetniük. A Budapesti Rendőr-főkapitányság május 2-án rendelt el nyomozást az II Ferro ügyében csalás megalapozott gyanúja miatt. • P. K. Kismaros fizet az idősek helyett A település átvállalja a vizitdíjat az idősektől Folytatás az 1. oldalról A településen túlsúlyban vannak az idősek - az üdülőterületre is egyre több nyugdíjas költözik a városokból -, a rászorulókról pedig úgy is próbálnak gondoskodni, hogy önkéntes munkával felhasogatják és kiszállítják nekik a tűzifát, a 70 év felettiek minden karácsonykor ajándékcsomagot kapnak, amit személyesen a képviselők visznek ki nekik. A visszajelzések azt mutatják, hogy a nyugdíjasok nagyon örülnek a vizitdíjmentességnek, sikeres a tűzifaprogram is és sokuknak a karácsonyi alkalom az egyetlen, amiHorváth Ágnes egészségügyi miniszter szerint a vizitdíj eddig beváltotta a hozzá fűzött reményeket: kevesebben veszik igénybe indokolatlanul a rendelést és az emberek ötödé kevesebb hálapénzt fizet. A Szinapszis Egészségügyi Piackutató legutóbbi felméréséből az derül ki, hogy a betegek harmada ugyanúgy fizet hálapénzt, mint korábban, vagyis duplán fizetnek az ellátásért. kor elmondják gondjaikat, problémáikat a képviselőknek. • Sz. H. Az a baj, hogy manapság már mindenre rávetül a gyanú (és a politika) árnyéka, s ez alól Baranya megye idei fehérbora sem számít kivételnek. Az történt, hogy a megyei gyakorlatnak megfelelően az idén is kiválasztották azt a bort, amely a legméltóbban reprezentálja a megye - méltán híres - szőlő- és borkultúráját, s ezúttal a választás a szabad demokrata politikus, mecseknádasdi polgármester Wekler Ferenc 2006-os Hárslevelűjére esett. Akadtak, akik azonnal bundát (vagy umbuldát) kiáltottak, sőt olyanok is, akik nem átallották a korábbi - állami százmilliókkal támogatott - szőlőtelepítéseiről elhíresült volt országgyűlési alelnököt azzal meggyanúsítani, hogy lefizette a (különben) hivatalból is pártatlan zsűrit. Mások azon méltatlankodnak: hogy is van ez; akkor majd ezentúl a fi- deszes megyei közgyűlésnek egy „szabad demokrata lőrével” kell megajándékoznia a tárgyalópartnereit? (Mivelhogy a „megye bora” köztudottan e célból kapja kiemelt minősítését.) Szerencsére azonban a vádakon maga a (fideszes) megyei közgyűlési elnök is csak mosolyog, hiszen - mint mondta - a bor úgynevezett vakkóstolással lett kiválasztva, s a tisztelt zsűri tagjai még csak azt sem tudhatták, hogy vajon Bambit vagy ecetet kortyolnak-e, amíg ízlelőbimbóiktól meg nem kapták a szükséges információt. És habár nekünk (sajnos) egyelőre még nem adatott meg, hogy személyesen győződjünk meg a szakemberek döntésének helyességéről, látatlanban is hiszünk nekik. A bor ugyanis nem tréfadolog. Azzal nem lehet viccelődni, trükközni, vagy ha igen, az csak kannásbor és nem méltó a nevére. A bor - hogy úgy mondjuk - nem lehet „politika”, és ezt még maguk a politikusok is tudják (nyilván). Ha van előítélet-mentesség és az árkok betemetése, akkor a bor ennek kitüntetett területe. (Mint ahogy politikailag elkötelezett pacalpörkölt sincs és ultiparti sem.) Vagyis a bor nem autópálya-tender, nem Fittelina Kft., nem Nemzeti Színház, nem Nemzeti Kulturális Alap, nem kormányzati negyed és nem több-biztosítós modell. A bor - szent dolog. Ha ezt eddig (esetleg) nem tudtuk volna, ezentúl már csak azért sem lehetnek kétségeink, hiszen - a legfrissebb hírek szerint - a magyar katolikus anyaszentegyház is borrendet alapított (Vinum Primatis). Igaz, mint hallani, a boruk nem lesz éppen olcsó - palackonként tízezer forintra taksálják -, vagyis misebor egyelőre (valószínűleg) még nem nagyon lehet belőle. De a hitélet, feltehetően, általa is tovább fog erősödni hazánkban, amire nagy szükség van. Borban az igazság. Illetve az Út, az Igazság és az Élet. Egészségünkre! Hátrányos helyzet: már óvodás korban eldől? Esztergomban jobb a helyzet az országos átlagnál Szakemberek szerint jelentős hátránnyal indulnak az iskolai felzárkóztatásban azok a gyerekek, akiket csak a kötelező előkészítő csoportba íratnak be, és nem járnak már hároméves kortól óvodába. Esztergomban a nagy többség három-négy évesen bekerül a közoktatási rendszerbe, az óvodák pedig preferálják a felvételnél a hátrányos helyzetű kicsiket. A korai gyermekkor problémáival foglalkozó kutatások azt mutatják, hogy az otthonról hozott hátrányokat a leghatékonyabban az óvoda tudja kompenzálni, az iskolakezdésre ugyanis a különbségek megmerevednek és a hátrányok ledolgozhatatlanná válnak. Ez az oka annak, hogy a gyógypedagógiai osztályokba járó hátrányos helyzetű, többségében roma gyerekek csaknem negyven százaléka nem járt óvodába. Ennek oka lehet az óvodák túlzsúfoltsága is, illetve hogy a szülők maguk - esetleg amiatt, hogy kisebb testvérrel otthon vannak - nem íratják be a gyereket. A beiskolázáskor már szilárddá vált különbségek rányomják a bélyeget a hátrányos helyzetű tanulók iskolai teljesítményére és továbbtanulási esélyeire is. Ezeknél a gyerekeknél az érettségit adó iskolába való jelentkezők aránya lényegesen lassabban emelkedik, mint a teljes lakosság körében. Sztojka Attila, az esztergomi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese lapunkat arról tájékoztatta: országosan súlyos gondokat okoz a probléma, de térségünkben szerencsére a legtöbb hátrányos helyzetű gyerek már hároméves kortól óvodába jár. Ebben segítségükre vannak a helyi óvodák is, akik a felvételnél preferálják azokat a kicsiket, akiknek szükségük van a közoktatásba való mielőbbi bekerülésre. „Figyelemmel kísérjük a folyamatot, és bár helyhiány miatt előfordul, hogy valaki nem mehet azonnal oviba, szerencsére szinte minden gyerek megkapja a szükséges segítséget a felzárkózáshoz” - mondta a Hídlapnak az elnökhelyettes. Ezt erősítette meg Marosi Miklósné, a Szentgyörgymezői Óvoda vezetője is, aki lapunkkal közölte: a legtöbb gyerek már három-négy éves korban jelentkezik, tavaly például egy olyan kicsi sem volt, akit csak az utolsó - kötelező - évre írattak be a szülei. „A hátrányos helyzetű gyermekek esetében az a legjobb, ha minél korábban bekerülnek az intézménybe, és minél több időt itt töltenek. Nekik ugyanis sokszor olyan komoly ismerethiányuk van, amit kemény munkával lehet csak helyrehozni” - mondta a szakember. * (pálovics)
