Hídlap, 2007. május (5. évfolyam, 84–105. szám)

2007-05-08 / 88. szám

HÍDLAP • 2007. május 8., kedd www.istergranum.hu Elszakadna Pest megye a fővárostól A vidéki települések több százmillió forinttól esnek el Budapest miatt Piliscsaba Pest megyével egyetemben más utat választana. Folytatás az 1. oldalról Szerinte több iskolára, egészségügyi intézményre lenne szükségük, és a Bu­dapestről kitelepülök, valamint a beköl­tözők növekvő számával sem tud a me­gye infrastuktúrájának fejlesztése lépést tartani. A lemaradások mérséklésére pe­dig több pénzre van szükség, ezért is nélkülözhetetlen a különválással járó többletforrás. „A megye önállósodásá­hoz a területfejlesztési törvény módosí­tására lenne szükség, ezt néhány képvi­selővel együtt már többször is szerettük volna napirendre tűzni, ám a kormány- többség ezt eddig mindig elutasította. Remélhetőleg, most majd más döntés születik” - tette hozzá Szűcs Lajos. Kasza Péter, Piliscsaba polgármestere szerint is hasznos lenne a kiválás, a fő­város GDP-je miatt ugyanis az egész ré­gió más kategóriába került. „A szétvá­lással azonban hatékonyabban pályáz­hatnának. Azt azonban nem tudom, hogy uniós szinten meg lehet-e ezt való­sítani, véleményem szerint ugyanis a hét régió is sok egy ilyen kis országnak” - mondta a Hídlapnak a polgármester. Tájékoztatása szerint jelenleg késnek a pályázati kiírások, és olyan feltételrend­szereket szabnak, amelyet a kisebb tele­pülések nehezen tudnak teljesíteni. „Pe­dig Piliscsabának is sok mindenre lenne szüksége, szeretnénk megoldani a szennyvíz-problémákat, utakat kellene felújítani és az intézményeinket is sze­retnénk korszerűbbé, energiatakaréko­sabbá tenni” - tette hozzá Kasza Péter. • Pálovics Klára Ismét klerikális tagja lehet az MTA-nak Erdő Péter bíboros az egyik legesélyesebb jelölt Három év után ismét tagválasztó köz­gyűlést tart ma a Magyar Tudományos Akadémia. A lapzártánk után kezdődő zárt ülésen az egyes akadémiai osztá­lyok összesen huszonnyolc megürese­dett helyre jelöltek levelező tagokat, hogy a testület létszáma ismét három­százhatvanöt tőre egészüljön ki. Az egyházjogász, egyháztörténész Erdő Péter bíboros személyében min­den bizonnyal ismét lesz egyházi tagja a tudós testületnek. Az egyházjog és a középkori egyháztörténet világhírű tu­dorát, Erdő Péter bíborost, érseket a Filozófiai és Történettudományok Osztálya a legmagasabb szavazat- aránnyal , választotta jelöltjének. A konszenzus, mondhatni eredendő volt, hiszen a bíboros egyik ajánlója a balol- daliságáról is ismert Glatz Ferenc tör­ténész, korábbi MTA-elnök volt. Ezzel sok évtizedes „hagyomány” törik meg, hiszen a kommunista rezsimben nem lehetett teológus vagy klerikális tagja az Akadémiának. Erdő Pétert 1975-ben szentelték római katolikus pappá, majd 2000-ben püspökké. 2003 január 11-én lépett hivatalba mint esztergom-bu- dapesti érsek, Magyarország prímása. Teológiai szakterülete az egyházjog. Érseki kinevezése előtt a Pázmány Pé­ter Katolikus Egyetem rektora volt, az egyetem Kánonjogi Posztgraduális In­tézetének elnöke. • P. K. Hatásos volt a traffipax razzia A megyében kétszáznál többen is fennakadtak * Mindenkit vár a szikincei kerékpártúra Idén május 12-én, szombaton rendezik meg a Szikince kerékpártúrát. Az ese­ményt a zalabai székhelyű Szikincei Érdekvédelmi Szövetség szervezi. Michalian Etelka, Zalaba polgármestere lapunknak elmondta, hogy a két útirányból érkező csoport dél körül találkozik a zalabai piactéren: „az egyik csapat többek között Nagyoroszi, Fegyvernek, Garamsalló, Kisölved és még más települések érintésével érkezik a faluba, a másik pedig Garamkövesd, Kicsind, Garampáld, Kisgyarat után ér Zalabára”. A találkozóponton gulyással, üdítővel és tombolahúzással várják a kerékpárosokat, a legjobban felszerelt és a Jegöregebb bicikli ugyanúgy díjban ré­szesül majd, mint a legidősebb és legfiatalabb bringás. Ezt kultúrműsor, Csontos Vilmos felvidéki író sójának a megkoszorúzása, és női foci követi, az idén hatodik alkalommal megrendezett Szikince kerékpártúra pedig bállal fejeződik be. A ren­dezvényre többen jelentkeztek Magyarországról is, az Esztergom környékieknek a garamkövesdi polgármesteri hivatalban kell bejelenteni indulási szándékukat. LAP(SZ)ÉL Kalandozó magyarok Azt mondják, mi magyarok le se tagadhatnánk kalandozó őseinket. Van benne valami. Hogy mást ne mondjunk, Simonyi Károly egyszerű civil­ként járt fönn a világűrben (miután a pár napos kiruccanáshoz szükséges, stílusosan csillagászati összeget lepengette); egy kis csoport hazánkfia pe­dig épp most készül oxigénpalack nélkül feljutni a Mount Everestre. No persze, az egyszerű embernek be kell érnie az iméntieknél hétköznapibb élményekkel, jóllehet manapság - mint látni fogjuk - egy szimpla, országon belüli helyváltoztatás is mind nagyobb kihívást jelent, és a költségei is szé­pen emelkednek. Közismert például, hogy a kormány vasúti szárnyvonalak tucatjait szüntette meg, sok-sok Mari nénit és Józsi bácsit a számukra jóval kényelmetlenebb buszozásra kényszerítve. Ez sok esetben ötvözi a magashe­gyi túrák és az űrhajózás nehézségeit: kevés az oxigén, és kifejezetten körül­ményes WC-re menni. Ami azt illeti, ezentúl már a vasúti jegypénztáraknál is kapkodhatunk a levegőért: a közlekedési tárca ugyanis a vonatjegyek árát drasztikusan fölemelte. (Az indoklás a tarifarendszer egységesítése - v.ö. szabad verseny... - aminél már csak az autópályadíjak nyári áremelésének indoka érdekesebb. Ebben az évszakban többen használják a sztrádákat, ezért többe kerül a fenntartásuk is - mondják, holott - józan paraszti ésszel nézve a dolgot - a több használó már eleve több bevételt jelent.) Ki ne hagyjuk a víziutakat. Egy SZDSZ-es fővárosi képviselő szerint - most pontos idézet következik - „a fővárosiak közlekedését vissza kell té­ríteni (?) a Dunára, amíg a felszíni forgalom helyzete rendeződik.” A hajó­zást anyagilag bárki megengedheti magának - teszi még hozzá, és mi - ki­vételesen - nem teszünk hozzá ehhez semmit, pedig lelki szemeinkkel már látjuk az első „közösségi” hajó parancsnokát, Demszky admirálist... Nehéz minősíteni egy balassagyarmati honfitársunk sajátos körutazását is. Szemproblémájával kereste fel a helyi kórházat, ahonnan tovább­küldték Salgótaijánba, majd onnan - szabad kapacitásuk nem lévén - Vácra, majd Kerepestarcsára, míg végül ismét Balassagyarmaton kötött ki. Egy másik betegnek - akinek lélegeztetésre és sürgősségi ellátásra lett volna szüksége - egyetlen üres ágyat se találtak a budapesti inten­zív osztályokon, a balliberális egészségügyisek, no meg a „súlyponti” kórházak nagyobb dicsőségére. Igazán nem kívánjuk se az űrhajósok, se a hegymászók érdemeit kisebbí­teni. Sokat kockáztat, aki jeges sziklafalon hálózsákban lógva éjszakázik egy távoli földrészen, vagy kilöveti magát egy rakétában. Ennél talán csak ahhoz kell nagyobb elszántság, ha ma valaki megpróbál eléldegélni mond­juk egy közlekedési és egészségügyi reformon átesett magyar falucskában. „Szentendre város költője” Szentendre. A Szentendrei Új Kul­turális Központ szer­vezésében lezajlott I. Szentendrei Költő­versenyen a harminc- perces rögtönzés alatt született versek közül a közönség tagjai közül a legtöbben Karafiáth Or­solya művére szavaztak, ezért ő kapta meg a „Szentendre Város költője 2007” címet, és a vele együtt járó egy­hetes ösztöndíjat, amelyet nyáron a vá­ros vendégeként tölthet el. A költemé­nyeket a Szentendre és Vidéke pénteki számából kisorsolt „Új szakambulan­cia a rendelőintézetben” című cikkből kellett a költőknek megalkotniuk. Kétnapos, úgynevezett TISPOL akció keretében ellenőrizte az utakat a rend­őrség április végén, amelynek során országosan összesen csaknem 3400 gyorshajtóról készült traffipaxos felvé­tel, Magyarországon a túl nagy sebes­ség okozza a legtöbb balesetet. Me­gyénkben is szép számmal akadtak ho­rogra gyorshajtók, az összes traffipaxot hadrendbe állították. A fokozott ellenőrzések célja az, hogy hazánkban 2010-re 30 százalékkal le­csökkentsék a közúti halálos balesetek számát, 2015-re pedig már a jelenlegi felére szorítsák le ezeket. Ezért is fon­tos, hogy az autósok minél gyakrabban észleljék az intenzív rendőri jelenlétet, ami április végén sokuk számára több tí­zezres bírságot jelentett. A megyében számos helyen két napig 24 órán keresz­tül készenlétbe állították a traffipaxokat, aminek meglett a sajnálatos eredménye is. A megyei rendőr-főkapitányság saj­tóosztályának közlése szerint a kétnapos razzia során összesen 172 gyorshajtó személyautóról, 4 motorkerékpárról és 41 tehergépkocsiról készült felvétel, de rekordsebességről nem tudtak beszá­molni. Nem úgy, mint Borsod megyé­ben, ahol 60 helyett 132-vel, 40 helyett 106 kilométerrel száguldott két gépko­csi, egy teherautó pedig 147-tel suhant el a 70-es sebességkorlátozó tábla mel­lett. Az unióban még 2001-ben készült el az a .fehér könyv”, amelyben azt tag­lalják, hogy 2010-re felére kell csökken­teni a balesetek számát Európában. Eh­hez képest hazánkban 2004-ben több mint 1100, két éve szintén ezer körüli, tavaly pedig már 1304 ember halálát okozta közlekedési baleset, az esetek 82 százalékában gyorshajtás miatt. • Sz. H. Reformhiány: már tetanuszoltásra sem telik? A kórházakban fogyóban, a patikákban még akad oltóanyag Az ANTSZ-nél több intézmény is je­lezte, hogy nem kap annyi tetanuszam­pullát mint amennyit rendelt, hetek óta akadozik az ellátás. Azok, akiknek a kórházakban már nem tudják beadni az oltóanyagot, a patikákban válthatják ki, ezért viszont fizetni kell. A hiány szinte minden intézményben gondot okoz, ahol baleseti ellátás van. Április óta egyre nagyobb gondot okoz, hogy a kórházak nem kapnak annyi tetanusz elleni oltóanyagot, mint amennyit rendeltek. A hazai oltó­anyag-gyártás már megszűnt, értesülé­seink szerint pedig a jelenleg érvényes külföldi szállítóval kötött szerződés is lejár június 30-án. így elképzelhető, hogy a mostani készleteket még kioszt­ják, aztán augusztusig nem kapnak több oltóanyagot az intézmények. Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke is meg­erősítette: valóban nincs elég oltó­anyag, és nincs biztos időpont a követ­kező szállítmány beérkezésére. „A pa­tikusok azért aggódnak, hogy a kórhá­zakból hozzájuk fogják küldeni a teta­nuszoltásra várókat. Akadnak viszont olyan gyógyszertárak is már, ahol már a kötelezően előírt egy darab vészam­pulla sem maradt” - mondta az elnök. Pák Gábor, az esztergomi Vaszary Ko­los Kórház orvos igazgatója a Hídlapot arról tájékoztatta: komoly ellátási gon­dot okozott a hiány, amelyet akkutan si­került megoldani, ötven darab ampullát tudtak szerezni a regionális tiszti főor­vos közbenjárásával. Ez azonban nem elég túl sok ideig, a szállítással pedig hónapok óta gondok vannak. „Tudomá­som szerint már a patikákban is hiány­cikk a vakcina, reméljük, hogy az egész­ségügyi kormányzat dolgozik a problé­ma megoldásán. Ez az oltóanyag alap­szer, ha nincsen, akkor a tetanusz-gya­nús sebeket nem tudjuk megfelelően el­látni” - tette hozzá az orvosigazgató. „A patikánkban pár napig nem volt oltóanyag, azóta sikerült kilenc ampul­lát szereznünk. A vakcinából kötelező­en előírtan kell a gyógyszertárakban tartani, hiszen nagyon fontos szerről van szó” - mondta lapunknak Nemeskéry Edvin, az esztergomi Szent István Patika vezetője. A gyógyszerész közölte azt is: annak, akit a kórházban nem tudnak beoltani, a gyógyszertár­ban fizetnie kell az oltóanyagért. * (pálovics)

Next

/
Thumbnails
Contents