Hídlap, 2007. május (5. évfolyam, 84–105. szám)
2007-05-05 / 87. szám
www.esztergom.hu SPORT 2007. május 5., szombat • HÍDLAP 7 Nyolcvankét esztendős lett Buzánszky Jenő Amerre gurult a labda, én arra mentem Tegnap ünnepelte nyolcvankettedik születésnapját Buzánszky Jenő, aki 1951-ben a Dorogi Bányász csapatából egyetlen vidékiként bekerült az akkor felfutó Aranycsapatba. A legendás labdarúgó 1925. május 4-én született Újdombováron. Pályafutását 1938-ban 13 évesen kezdte a Dombóvári Vasutasban. A tehetséges hátvéd 21 évesen került be a Pécsi Vasutas Sport Klubhoz, ám innen nagyon hamar átigazolt a Dorogi Tárnához. Ezt követően 1951-ben került a Dorogi Bányászhoz, ahonnan egyedüli vidéki, bekerült az Aranycsapatba, melynek oszlopos tagja lett. Szerepelt az 1952-es Helsinkiben olimpiai aranyérmet szerző magyar válogatottban. 1953. november 25-én játszott a Wembelyben, amikor is hazánk válogatottja 6-3-ra legyőzte az angolokat. Később ezt a találkozót az „Évszázad mérkőzésének” kiáltották ki. Valamint szintén tagja volt az 1954-es vb ezüstérmes együttesnek. 1950-58 között 48 alkalommal vehette fel a címerest mezt, míg első osztályú labdarúgóként 1948-60 között összesen 274 bajnoki mérkőzésen játszott. Annak ellenére, hogy hátvéd volt, gyorsaságának köszönhetően gyakran vette ki a részét a támadásokból az ellenakcióknál. A Buzánszky-Lóránt-Lantos ösz- szetételű hátvédhármasban ő volt a leggyorsabb. Technikailag és taktikailag egyaránt kitűnő, és megbízható hátvédjátékot mutatott. Gyakran vállalkozott előretörésekre, amelyeket rendszerint jó beadásokkal fejezett be, de a fő erőssége az átjátsz- hatatlanság volt. Kimagasló tehetségének köszönhetően rengeteg sikert ért el, melyek közül Buzánszky Jenő az olimpiai aranyra a legbüszkébb. „Az olimpiát tartom a legnagyobbnak, mert ez a világ legnagyobb összejövetele. Bár a labdarúgás legemlékezetesebb eredménye az a Wembelyben játszott 6-3, ugyanis az Évszázad mérkőzése a világ tetejébe repítette a magyarokat” - számolt be a Hídlapnak élményeiről Buzánszky Jenő. „Még a címeres mezben elért sikerekre is nagyon büszke vagyok, ugyanis a 49 hivatalos válogatott mérkőzésből, melyet játszottam, csupán hármat veszítettünk el” - tette hozzá az Aranycsapat tagja. Aktív labdarúgó pályafutása után elvégezte a Testnevelési Főiskolát, majd edzőként dolgozott Dorogon, Esztergomban, és a Fősped-Szállítók csapatánál, illetve később a Komárom-Esztergom Megyei Labdarúgó Szövetséget irányította hat évig. Majd tagja lett a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségének, 1996-tól három évig pedig az MLSZ alelnöke volt. 1995-ben a Magyar Olimpiai Bizottság érdemrendjével tüntették ki. „1943-tól kezdtem el futballozni, utána amerre gurult a labda, én arra mentem” - folytatta Buzánszky Jenő, aki a jelenlegi magyar labdarúgás színvonalával érthető módon nincs megelégedve. „Sajnos nem is nagyon lehet tenni a mai labdarúgóinkért, mert mentális problémákkal küszködnek. Akkor javulhat a színvonal, ha a fejekben-szívekben nagyobb rend lesz. Csodás sportág, amelynek jelenleg sokat kell javulnia, mert nem a közönség viszi a futballt a pályára, hanem a futball a közönséget” - zárta véleményével beszámolóját Buzánszky Jenő. A legendás hátvéd még mostanában sem pihen, ugyanis sport- és labdarúgó-eseményeket nyit meg, tornákat szervez, illetve a nyáron meghívottként részt vesz majd a Németországban rendezett öregfiúk világbajnokságán is. • Lenger Aranyfiú a Csinos fiú ellen Bevételi rekord a De La Hoya-Mayweather világbajnoki döntőn EXKLUZÍV Manapság olyan gyengécske a nehézsúly mezőnye a profi bokszban, hogy hovatovább rendszeresen az alacsonyabb súlycsoportok slágermeccsei vonzzák a legélénkebb érdeklődést. Ám ha a „nehéz fiúk” éppen fénykorukat élnék, a közelmúlt és a jelen legnagyobb bokszolőjának összecsapása akkor is nagy esemény lenne - még magyar résztvevő nélkül is... Merthogy szombat este a Las Vegas-i MGM Grand nyolcezres színháztermében sorra kerülő Oscar De la Hoya- Floyd Mayweather Jr. nagyváltósúlyú címmeccset környező gála egyik ösz- szecsapásának Kovács „Kokó” István lesz a hivatalos ellenőre, azaz a „supervisora”. A Rey Bautista-Sergio Manuel Medina kispehelysúlyú mérkőzésről van szó, melynek győztese a WBO koronájáért szállhat harcba. Kokó - a Magyar Ökölvívó Szakszövetség tiszteletbeli elnöke - szerdán utazott el Nevada állam fővárosába. „Mivel még csak a harmadik évezred hetedik évét tapossuk, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a De La Hoya- Mayweather Jr. számít eddig a millennium mérkőzésének. Lehet, hogy a hátralévő 993 évben lesz jobb, izgalmasabb meccs is, de az még a jövő zenéje. Annyi mindenesetre már most tény, hogy bokszmeccs eddig még sohasem generált ekkora jegybevételt: amikor múlt héten megnyitották a pénztárakat, három óra alatt elkelt mind a nyolcezer belépő, összesen 19 millió dollár értékben. Az eddigi rekorder a második Lennox Lewis-Evander Holyfield összecsapás volt, amely 16 860 300 dollárt hozott a helyszíni jegyeladásokból” - mondta Kokó. Párhuzamos életpályák Érekes egyébként, hogy Kovács és De La Hoya egyaránt érmes volt az 1992-es barceloni olimpián: Kokó akkor légsúlyban (51 kg) lett bronzérmes, De La Hoya pedig könnyűsúlyban (60 kg) diadalmaskodott. A Los Angeles keleti szegénynegyedéből származó De La Hoya 1990-ben, 17 éves korában már megnyerte a Jóakarat Versenyeket, s fiatalon legendái státusra tett szert a környéken. Olyany- nyira, hogy egy este öt, revolverekkel felfegyverkezett útonálló támadta meg, elvették a pénztárcáját, ám egy órával később a buksza ott hevert De La Hoyáék küszöbén. Amikor megnézték az iratokat, s kiderült, ki a tulajdonos, a benne lévő 150 dollárral együtt visz- szaszolgáltatták az erszényt... Nos, a fiatal zseni az 1991-es sydneyi világbajnokságon - ahol Kokó aranyérmes lett - nem járt szerencsével: a cottbusi születésű német Marco Rudolph 17-13-as pontozással legyőzte. Oscar azonban ennek ellenére ott volt egy évvel később Barcelonában, ahol a döntőben ki más várt rá, mint - Rudolph. Kétszer azonban nem lehet ugyanabba a folyóba lépni: a visszavágón az amerikai fiú 7-2-es pontozással győzött, és olimpiai bajnok lett. Az aranyérmet két évvel korábban, rákban elhunyt édesanyja emlékének ajánlotta. Az olimpia után a 19 éves De La Hoya - a Golden Boy - azonnal elment profinak, és karrierjét sokáig fényes sikerek szegélyezték. Először nagypehelysúlyban (57,6 kg) lett a WBO világbajnoka, 1994. március 5-én, majd szép lassan araszolt fölfelé: július 29- én szintén a WBO könnyűsúlyú bajnoka, 1996. június 7-én a legendás Julio César Chávez legyőzésével (TKO a negyedik menetben) a WBC kisváltósú- lyú bajnoka, 1997. április . 12-én pedig Pemell Whitakert veri egyhangú pontozással a WBC váltósúlyú vb-övéért. 1999-ben, majd 2000-ben kikap Felix Trinidadtól, majd Shane Mosley-tól, de 2001. június 23-án megszerzi a WBC nagyváltósúlyú koronáját, miután egyhangú pontozással veri Javier Castillejót. Később elhódítja a WBA és az 1B A övét is, de 2003. szeptember 13-án megint kikap Mosley-tól. A visz- szatérést 2004-ben Felix Sturm legyőzésével valósítja meg, de aztán három hónappal később a WBO, a WBC, a WBA és az IBF középsúlyú címegyesítő döntőjében a kilencedik menetben kiütéses vereséget szenved Bemard Hopkinstól. A szombati meccsre mégis címvédőként áll ki, hiszen kereken egy éve a hatodik menetben technikai KO- val veri Ricardo Mayorgát, s megszerzi a WBC nagyváltósúlyú koronáját. Ezt kísérli meg elhódítani tőle szombaton a nála négy évvel fiatalabb Floyd Mayweather Junior. Veretlen bajnok Mayweather - a Pretty Boy, azaz Csinos fiú - napjaink legjobbnak tartott ökölvívója, a súlycsoportoktól független, pound-for-pound bajnok. Ugyanonnan - a nagypehelysúlyból - kezdte profi pályafutását, mint De La Hoya. 1998. október 3-án lett a WBC világbajnoka, Gregorio Vargastól Diego Corralesen át Jesús Chávezig mindenkit megvert, majd felment könnyűsúlyba, ahol 2002. április 20-án egyhangú pontozással győzte le Jósé Juis Castillót a WBC bajnoki címéért, majd nyolc hónap múlva a visszavágón is diadalmaskodott. 2004. május 22-én lép fel a kisváltósúlyba, majd egy év A szombati, Las Vegas-i gála műsora (érdekesebb mérkőzések) Oscar De La Hoya (amerikai)—Floyd Mayweather Jr. (amerikai) WBC nagyváltósúlyú címmeccs Rey Bautista (Fülöp-szigeteki)—Sergio Manuel Medina (argentin) WBA kispehelysúlyú „eliminator” AJ Banal (Fülöp-szigeteki)—Juan Alberto Rosas (mexikói) Rocky Juarez (amerikai)-José Andrés Hernández (mexikói) WBA nagypehelysúlyú címmeccs múlva pépesre veri Arturo Gattit, és ennek a kategóriának is bajnoka lesz a WBC-nél. És nincs megállás: tavaly április 8-án már váltósúlyban verekszik, és Zab Judah sima legyőzésével megszerzi az IBF és az IBO világbajnoki címét. Ehhez tavaly novemberben az IBA és a WBC koronáját is betakarítja, most pedig következik a nagyváltósúlyú címmeccs, profi karrierje harmincnyolcadik mérkőzésén. A fentiekből is látszik, hogy mindketten nagy „átváltozó művészek”, tizennégy kilót „lifteztek” pályafutásuk során az idő előrehaladtával. .„Bár Mayweather az esélyesebb, hiszen veretlen, és a világ legjobbjának tartják, De La Hoyát sem szabad leírni. Nemrégiben edzőt váltott, eddigi mestere Floyd Mayweather Jr. édesapja volt, vele elszámolásbeli problémák miatt szakított, s most Freddy Roach a trénere. Az ellenfelet viszont Roger Mayweather edzi, utóbbi az idősebb Mayweather öccse, maga is profi világbajnok volt - most unokaöccsét próbálja meg sikerre vinni”, mondta Kokó. A szabályok értelmében egy héttel a meccs előtt is kellett mérlegelést tartani, ezen De La Hoya 158 fontot nyomott (71,1 kg), Mayweather 150-et (67,5 kg). A súlycsoport felső határa 154 font (69,3 kg), valahol itt fog találkozni a két gladiátor... Sokakban felmerül a kérdés: nem ad-e lehetőséget manipulációra az a körülmény, hogy De La Hoya cége, a Golden Boy Promotions rendezi az összecsapást. Nos, semmi sem kizárható, de nem valószínű, hogy napjaink talán legjobb bírója, Kenny Bayless (és a neves pontozók: Chuck Giampa, Jerry Roth és Tom Kaczmarek) kockára tennék a becsületüket... • Ch. Gall András