Hídlap, 2007. május (5. évfolyam, 84–105. szám)
2007-05-05 / 87. szám
HÍDLAP • 2007. május 5., szombat www.istergranum.hu • • Ötezerrel kevesebben jelentkeztek A középiskolai helyek nagy része már megtelt Országos szinten csökkent a jelentkezők száma a nyolc-, hat-, illetve a hagyományos négyosztályos középfokú képzés esetében is. A diákok nagy részének, több mint 94 százalékának már elsőre sikerült bejutnia a választott intézményben, de azért még akadnak kiadó helyek - Esztergomban is - amelyekre május 3-tól lehetett pályázni. Révkomáromban egyeztettek az Ipoly-hidakról Az oktatási tárca tájékoztatása szerint a 2007/2008. tanévre a középfokú iskolákba történő felvételekre vonatkozó eljárás fontos szakasza zárult le: az általános felvételi eljárás befejezéseként a felvételt hirdető középfokú iskolák 2007. április 25-ig megküldték a felvételi döntésekről szóló értesítéseket a hozzájuk jelentkezett diákoknak és általános iskolájuknak. A 8. osztályosok számára a következő tanévre 1162 középfokú iskola 5370 különböző típusú osztályt/tagozatot hirdetett meg. A hagyományos négyosztályos képzésre 104 994 tanuló adott be továbbtanulási szándékának megfelelően jelentkezési lapot valamely középfokú iskolába. Ez a szám 4,5 százalékkal, azaz 5000 fővel kevesebb az egy évvel korábbi továbbtanuló diákok számához képest. A felvételi eljárások eredményeképpen már az "első körben", azaz az általános felvételi eljárás során 99319 tanuló, a jelentkezők 94,6 százaléka felvételt nyert valamely általa választott középfokú iskolába. A felvettek aránya az egyes iskolatípusok szerint azonos az előző évivel: 31,4 százalékuk gimnáziumban, 42,2 százalékuk szakközépiskolában, 24 százalékuk szakiskolában, 2,4 százalékuk speciális szakiskolában folytatja tanulmányait. Az előző tanévinél 2000-rel kevesebb, 5667 tanuló nem jutott még be ebben az időszakban középfokú iskolába. Ok a 2007. május 3- ától a következő tanév kezdetéig tartó időszakban, az ún. rendkívüli felvételi eljárás idején nyernek majd felvételt. Valamennyi iskolatípusban többször annyi férőhely van számukra még, mint ahányan tovább tanulni szeretnének. A hat, illetve nyolcosztályos gimnáziumi felvételi eljárás is lezárult. Mindkét iskolatípus esetében csökkenés figyelhető meg. A 6 évfolyamos gimnáziumi osztályokba 9,7 százalékkal, a 8 évfolyamos gimnáziumi osztályokba 11,6 százalékkal kevesebben jelentkeztek, mint ar előző tanévben. A felvételik eredményeképpen 4701 tanuló nyert felvételt 6 évfolyamos gimnáziumi osztályba, illetve 3409 tanuló 8 évfolyamos gimnáziumi osztályba. Ezekben az iskolákban, osztályokban is maradtak üres férőhelyek a rendkívüli felvételi eljárás időszakára. Az esztergomi Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskolában még 12 gimnáziumi és egy szakközépiskolai hely kiadó, a Balassa Bálint Gazdasági Szak- középiskola és Szakiskolában pedig további kilenc szakközépiskolai hely üres. Betöltetlen férőhelyek vannak még a fentieken kívül a Kolping Katolikus Szakiskolában, a Bottyán János Műszaki Szakközépiskolában, a Géza Fejedelem Ipari Szakképző Iskolában, a Montágh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskolában és a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban. • G. K. Folyamatosan zajlanak az egyeztetések az Ipolydamásd-Helemba és Vámosmikola-lpolypásztó közé tervezett Ipoly-hidakról, tegnap Révkomáromban tartottak szakmai egyeztetést a két ország vízügyi szakemberei a Szobi Kistérség elnökének, Helemba polgár- mesterének és az Ister-Granum Euro- régió munkatársának részvételével. Június végére el kell készülnie a két Ipoly-híd kiviteli tervének, ezért felgyorsulnak a szakmai egyeztetések is, a következő tanácskozás május közepén várható. Martos György projektmenedzser kérdésünkre elmondta: a révkomáromi találkozón azt vitatták meg a két ország vízügyi szakemberei, valamint Remitzky Zoltán kistérségi elnök és Kosznovszki Henrietta helembai polgármester, hogyan kell igazodnia a majdan épülő hidaknak az Ipoly tulajdonságaihoz, azaz például alapvető fontosságú, hogy a hivatalos maximális árvízszintet meghaladja a hidak magassága. A baj csak az, hogy a szlovák vízügy jóval magasabb hivatalos árvízszintet és maximális vízhozamot tart nyilván, mint a magyar fél, ennek következtében azonban a hidakat is hosszabbra, magasabbra kellene tervezni nagyobb lyukakkal, ami nem kis költségnövekedéssel is járna. A kérdés annak kapcsán került előtérbe, hogy a tervezésbe be kell építeni, miként befolyásolhatja a híd az Ipoly vízáramlását áradás esetén. Mivel nemcsak papíron létező, hanem valóban megépítendő hidat terveznek, elengedhetetlen, hogy mindkét építési hatóság engedélyezze a terveket, minden feltételnek megfeleljen, a szabványokkal pedig nem nagyon lehet vitatkozni - kommentálta a kérdést Martos és hozzátette: tíz napon belül kiderül, hogyan sikerül egyeztetni a két álláspontot. . • Sz. H. L A P ( S Z ) É L Kocsis L Mihály ____________________ S írhant Művek, Magyarország Ne legyünk azon meglepődve, hogy nagyon sokan vannak (de legalábbis többen, mint kellene), akik nem tudják gyanakvás nélkül szemlélni azt a primitíven gyalázatos tettet, amit ez a sírrablás, tetemek meggyalázása jelent. Akik - bármily erős is bennük a felháborodás - magukban azt dünnyögik: ki tudja... hogy kik... és miért... kinek használ... s hogy milyen hátsó (mögöttes) szándékok? A felkorbácsolt indulatok világában élünk, ahol lassan a józan ész nem vállalható. Kezdhetjük Shakespearrel (akár). „Folyt vér hajdan is, mikor emberi / Jog még nem volt a tisztult állam őre; / Volt azóta is gyilkosság elég, / Amely borzalom a fülnek: de akkor / Ha kiloccsant az agy, meghalt az ember / S azzal vége; most kikelnek a sírból, / Húsz gyilkos halállal a fejükön, / S ellöknek a székünktől - iszonyúbb ez, / Mint maga a gyilkosság.” Mert ki tagadná, hogy a volt párt főtitkár körül Shakespeare költői tollára méltó indulatok csapkodnak, halála után húsz évvel is. Kádár vagy Nagy Imre? - kérdezte nemrég a miniszterelnök (költői kérdés; mindenki tudta). Nem politikai cselekedet! - mondta most, első rémületében, a sírgyalázás hallatán. Nem. Akkor mi? Macbeth nehéz előérzetekkel gyötrődik már sikerei csúcsán, Kádár majd csak a legvégén, személyiségének - és birodalmának - teljes széthullásakor, ahogy ama „őrült” utolsó nyilvános szereplésekor megmutatja önmagát. „Az ördögöt nem küldték - bennünk lakik. Az ember démona önmagának az a része, amelyet nem ismer. Csermanek János hetvenhét éves korában arra ébred, hogy elszaladt az élet, már minden el van rontva, és nincs menekülés. Pedig ő hogy vigyázott! Hiszen sejtette, keményen fogta, nem eresztette, de a titok végül mégiscsak kisiklott a keze közül; ha fel nem is támadt, de ismét napvilágra jött »a jel nélküli tömegsírban, összedrótozott kézzel és lábbal, arccal lefelé fordítva, két méterrel a föld alatt« fekvő magyar géniusz.” Ahogy Komis Mihály írja „szabad előadásában” (Kádár János utolsó beszéde). Valóban. Talán erről sem kellene megfeledkezni! Hogy a halottak meggyalázása nem ma kezdődött. Ez nem felmentés, és nem magyarázat. De tény. Józan, emberi mivoltát őrző ember semmiképpen sem fogadhat el barbár tetteket. Ez nyilvánvaló. De talán arra nem túlzás gondolni, hogy maga a halott sem találja nyugalmát. Csak azt tudhatjuk, hogy keresett, azt nem, hogy kapott-e feloldozást szörnyű bűneire. Nagy tisztogatás a Kis-Dunán Civil kezdeményezés az öreg folyóért Civil kezdeményezésre, június 23-án kitisztítják a Duna 135 kilométeres szakaszát, amelyet nemcsak a már megszokott tárgyak, hanem mosógépek, mikrohullámú sütők, vagy éppen hűtők is szennyeznek. Az akcióban a környező települések is részt vesznek, a szervező, Csiba Ferenc nagy álma, hogy néhány év múlva a határfolyó is sorra kerüljön. Csiba Ferenc lapunknak elmondta, sokéves tapasztalat alapján döntöttek az akció szükségességéről: „Tizennégy éve járom a Kis-Dunát, ez pedig elég hosszú idő arra, hogy az embernek rálátása legyen a folyó környékén történő dolgokra. Sajnos azt tapasztalom, hogy évről évre egyre több szemét található a folyóparton és a vízben is“. A felmérések során nem csak a már megszokottnak számító flakonokra, zacskókra bukkantak, de megjelent a leöntött építkezési hulladék, valamint találtak hűtőt, kanapét, mosógépet és mikrohullámú sütőt is. A Kis-Duna egyébként a leghosszabb és egyben legnagyobb Duna-ág, amely Pozsony alatt ágazik ki a fő mederből, idetorkollik a Fekete-víz, a Tőkési ág és a Dudvág, Gútánál befolyik a Vágba, majd Komáromnál a Dunába. Csiba Ferenc a bő egy hónap múlva esedékes akcióról elárulta, hogy abba a folyóparti települések önkormányzatai, civil szervezetei és lakói is bekapcsolódnak. „Mindenki a saját maga területén takarít. Az előzetes adatok szerint jó néhá- nyan részt vesznek a takarításban: ha legalább ezren leszünk, már nyugodt leszek, ha azonban ennek a duplája lenne a résztvevők száma, akkor elértük a célt“ - szögezte le a Hídlapnak. Elmondása szerint olyan szemétszedésről van szó, amelynek keretében minden egyes település kataszterében csónakról tisztítjuk majd a Kis-Dunát, és lesznek olyanok is, akik a folyó mindkét partján gyalogosan teszik ugyanezt. Csiba Ferencnek, saját bevallása szerint nagy álma, hogy néhány éven belül a Duna egész szakasza sorra kerüljön és „megtisztuljon”. Néhány hónapja útra indítottak egy honlapot is, ez a folyó által érintett térségről szól: bemutatja annak a partján fekvő településeket, ötleteket nyújt a vízi turizmust kedvelők számára, de számos fotó is található a szóban forgó területről. • (szép)
