Hídlap, 2007. május (5. évfolyam, 84–105. szám)
2007-05-04 / 86. szám
www.esztergom.hu 2007. május 4., péntek • HÍDLAP 5 Nem indul újra a távfűtés Egyelőre csak egy kérelem futott be a dorogi és esztergomi paneleket fűtő Promtávhőhöz azzal kapcsolatban, hogy szeretnék, ha újra melegek lennének a radiátorok, ám mivel ezt egy 80 lakásos társasházból mindössze heten igényelték, nem indítják be a rendszert. Huszár László, a Promtávhő ügyvezető igazgatója kérdésünkre elmondta: egyrészt csak akkor kezdenének újra fűteni, ha az egy hőközponthoz tartozó tömbök lakóinak 51 százaléka kérné, másrészt a külső átlaghőmérséklet sem süllyedt eddig három napon át 12, illetve egy napon 10 fok alá. Valószínűleg a lakók is úgy vannak vele, hogy inkább melegebben öltöznek a lakásban, semmint fizessék a drága távfűtést. Amennyiben viszont az időjárás tartósan ridegebbre fordul, a rendszer automatikusan bekapcsol, hiszen május közepéig még készenléti állapotban tartják a berendezéseket. • -ó -I Főszerepben a hal Győr. A Győri Nők Független Szervezete szervezésében hetedik alkalommal rendeznek halászléfőző és ecetes-hal készítő versenyt a hétvégén. A május 5- én és 6-án zajló, gazdag kulturális programmal fűszerezett gasztronómiai eseménysorozat bevételéből a rászoruló gyermekeket segítik a szervezők. Vizitdíj: a gyerekek egészsége még drágább lehet A tűzoltóknak, véradóknak, és a tüdó'szűrésre érkezőknek Folytatás az 1. oldalról Végül azonban elég faramuci megoldás született: a sürgősségi ellátás akár indokolt, akár indokolatlan ingyenes marad, mondván, hogy a szülő nem képes biztosan megítélni az állapot súlyosságát, ám ha beutaló nélkül keresik fel a szakrendelőt vagy kórházat, akkor nekik is emelt összegű, ráadásul már nem 600, hanem 1000 forintos vizitdíjat kell leróniuk. Hargitai Zoltán leányvári háziorvos szerint a nem véletlenül kiszivárogtatott koalíciós vitában és a döntésben is van némi választási számítás az MSZP részéről, aki népszerűségének mélypontján van a legutóbbi közvélemény-kutatás szerint. A díj emelkedésével kapcsolatban pedig egy újfajta félelem kezdett kibontakozni orvoskörökben: egyes szakemberek atingyenes lesz a vizsgálat Akik eddig mentesültek a vizitdíjfizetés alól krónikus betegségük okán, azoknak, például a daganatos vagy cukorbetegeknek júliustól a kórházi napidíjat sem kell kifizetniük. Ahogy az várható volt, vizitdíj-men- tességet kapnak a tűzoltók és rendvédelmi dolgozók is, ha szolgálat teljesítés közben éri őket baleset és ingyen mehetnek orvoshoz, akik legalább 30-szor adtak már vért életük során. Jó hír továbbá, hogy nem kell majd részleges térítési díjat fizetni a szüléseknél, ha nem a lakóhelyhez legközelebbi kórházban vezetik le azt. tói tartanak, hogy a lassú, fokozatos emelés a praxisok OEP finanszírozásának csökkentését eredményezi, majd odavezet, hogy pusztán a beszedett díjakból kell megélniük. Vitathatatlanul van ugyanakkor ráció az emelt vizitdíj emelésében, hiszen eddig ugyanannyit fizetett az is, aki szabályosan háziorvosi beutalóval érkezett és az is, aki figyelmen kívül hagyta a beutalási kötelezettséget. Jó hír viszont, hogy a tüdőszűrések ezentúl vizitdíjmentesek lesznek, már eddig is nagyságrendekkel csökkent a vizsgálatokon résztvevők száma a fizetési kötelezettség miatt. • Szabó Hajnal Röghöz kötik az egyetemi oktatókat Egy tanár csak egy intézménynek adhatja a nevét A felsőoktatási intézmények jól bevált gyakorlata, hogy nemcsak saját tanári gárdával dolgoznak, hanem számos jó nevű vendégtanárt foglalkoztatnak munkaszerződéssel, és rájuk alapozva akkreditálnak szakokat is. Eddig egy oktatót több iskolában is figyelembe vettek akkreditációkor, azaz akár négy intézménynek fizette az állam az úgynevezett tudományos normatívát. 2008 szeptemberétől a mesterképzésben ez másképp lesz. Meglehetősen kellemetlenül érintheti főként a szakokat nagyrészt vendégtanárokra alapozó egyetemeket, főiskolákat, hogy hamarosan egy professzor kizárólag egy egyetemnek adhatja a nevét, azaz rá alapozva csak egy iskola indíthatja el az adott szakot. Ezzel pedig sokat spórolhat az állam, hiszen eddig egy tanár akár 4-5 intézményben tanított és mindenütt járt utánuk az állami normatíva. Az oktatóknak azonban hamarosan nyilatkozniuk kell arról, hogy melyik iskolát tekintik anyaintézményüknek, azaz hová adják a nevüket, itt pedig folyamatos konzultációs lehetőséget kell biztosítaniuk diákjaik számára. Ettől függetlenül természetesen megbízási szerződéssel taníthatnak másutt is, de az az egyetem már nem kap utána állami támogatást, így bérköltségét sem fedezi a normatíva - tudtuk meg az oktatási tárca sajtóosztályától. Ezt a kiadást azonban valószínűleg sok kisebb főiskola nem tudja majd kigazdálkodni és várhatóan szakok, karok, de akár intézmények szűnhetnek meg az oktatóhiány miatt. Homor Lajos, az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola főigazgatóhelyettese kérdésünkre megerősítette, hogy az oktatói szabadság megnyirbálása egyben forráshiányt okoz az intézményeknél, így minél kisebb iskoláról van szó, annál jobban megingatja majd pénzügyi stabilitásukat, és egyben képzésüket leheteüenítheti el ez a változás, ami az alapképzés esetében 2009 szeptemberében lép életbe. Az esztergomi főiskolának van megfelelő saját oktatói bázisa, de sok az utazó oktató is, akik egy részét biztosan elveszítik az új rendelkezés következtében, két évük van tehát arra, hogy felkészüljenek a pótlásukra, mindent megtesznek a zökkenőmentes átállás érdekében. A szigorításban valószínűleg a nagy egyetemek lobbija is közrejátszhatott, hiszen igencsak igazságtalannak tartották, hogy állandó oktatóik után ők fizették a járulékokat, konferencia és utazási, valamint szállásköltségeket, miközben ahol vendégeskedtek, ott ez nem járt efféle költségekkel. Egyelőre még a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is helyesli a szigorítást, mert ez azzal is jár, hogy a diákok nem csupán hetente vagy havonta egy-két alkalommal találhatják meg professzorukat, hanem többször konzultálhatnak velük, kérhetnek segítséget. • Sz. H. Elhallgattatnák a szlovákiai magyar adást? Ismét bizonytalan a Pátria Rádió jövője a Felvidéken Kivágott akácfák Piiisborosjenő. Az önkormányzat mintegy 800 akácfa kiirtásáról döntött Pilisborosjenőn, ami ellen tiltakozó aláírásgyűjtésbe kezdtek a helyiek. A polgármester szerint azért szükséges a kivágás, mivel a gazos területen eltömődnek a vízelvezető árkok, így az esővíz nem talál utat. Másrészt belterületté nyilvánítják a területet és hamarosan családi házas övezetet alakítanak ki az akácfák helyén, amelyeket később pótolnak. Új Audi készülhet hazánkban Győr. A németországi Audi AG hamarosan újabb autómodellek gyártásának Magyarországra telepítéséről dönt, többek között az új generációs A3-as nyitott változata, valamint az S3-as és a Q3-as sportos terepjáró készülhet Magyarországon. Az Audi Hungária idén több mint 2 millió motor és 50 ezer sportkocsi gyártását tervezi. Az első negyedévben 514 ezer benzines és dízelhajtómű, valamint 15 ezer 700 darab TT készült Győrben. A Szlovák Rádió a jövő évtől nagy valószínűséggel megszünteti a középhullámú adásait, a változás a magyar műsort is sugárzó Pátria Rádiót érinti a leginkább. Ez az állomás ugyanis az egyetlen olyan, amely csak az említett hullámon fogható, így a jövőben meglehet, rövidített formába, más rádió műsorrendjébe illesztve hallható majd a magyar adás. Miroslava Zemková, a közszolgálati rádió vezérigazgatója a napokban bejelentette: a közrádió valószínűleg nem fizeti tovább a középhullámú adást, és az államkassza sem folyósít erre a célra támogatást. Ebből kifolyólag, a Szlovák Rádióban 2008 januárjától szerkezeti átállás lesz: a drágább középhullámhossz helyett az olcsóbb és minőségibb ultrarövidhullámon (URH-n) fog csak sugározni. „Egyedül a magyar adást is közvetítő nemzetiségi adó a Pátria Rádió az, ami csak középhullámon fogható, a Szlovák Rádió többi csatornájának van URH-s frekvenciája is” - tájékoztatta lapunkat Nagy Ildikó a Pátria Rádió igazgatója. Zemková fejtegetése szerint a kisebbségi adó a jelenlegi formájában nem maradhat fenn. „Kemény dió lesz, és nagy fejtörést okoz az átállás. A Pátria adását vagy a Radio Slovensko, vagy a Radio Regina hullámhosszán kellene sugározni, ez azt jelenti, hogy le kell majd rövidíteni az adásidőt” - nyilatkozta a vezérigazgató. Nagy Ildikó lapunknak elmondta: elfogadhatatlan, hogy a napi nyolc órában sugárzó önálló adót valahova csak úgy beillesszék, „Egyelőre nem kaptam hivatalos tájékoztatást a dolgokról, így én is csak azokkal az információkkal rendelkezem, amelyek a sajtóban szerepeltek. Ezek szerint egy-két órányi műsort tennének be valamelyik rádió adásába. Számunkra viszont az lenne az elfogadható megoldás, ha mi is kapnánk egy saját frekvenciát az URH-s sávon, és továbbra is napi nyolc órában sugározhatnánk a magyar adást, valamint a kétórás, más Szlovákiában élő nemzetiségek nyelvén megszólaló műsorokat” - szögezte le lapunknak az igazgató. Felmerült az a lehetőség is, hogy a Pátria Rádió a továbbiakban csak műholdon lenne elérhető: a vételhez így külön berendezésekre lenne szükség, és a médium elvesztené hallgatóinak többségét. Arra a kérdésünkre, miért jelent akkora nagy problémát az, hogy a Pátria saját rövidhullámú frekvenciát kapjon, Nagy Ildikó azt válaszolta, hogy „nagy valószínűséggel az a helyzet, hogy nincs több szabad URH: a frekvenciatanács ugyanis még az ősszel szétosztotta a szabad frekvenciákat a kereskedelmi rádiók között. Más kérdés az, hogy miért nem harcolt értük a Szlovák Rádió, és miért nem tette rá egy olyan szabad frekvenciára a kezét, amely országos sugárzást biztosított volna a számunkra”. • (szép) Ml A VELEMENYE? A hűvös idő váratlan visszaérkezése sokakat állít dilemma elé: a megfázás kezelésére vagy a fűtésre költsön? Arról kérdeztük az embereket, hogy miként reagálnak a rossz időre. Lukács Péter (szőlész-kertész) Áprilisban kellett volna ilyen időnek lenni és nem május- | ban, idén fordítva történt. Hiába volt enyhe a tél, nem szabad még félretenni a meleg holmikat. A mostani hideg számomra nem indokolja, hogy befűtsön az ember, persze én könnyen beszélek, mert a honvédségnél megedződtem, borászként pedig megszoktam a pincehideget. Nádas Katalin (idegenvezető) Sajnos nálunk, a panelban nem mi hatá- rozhatjuk meg, hogy 1 mikor akarunk fűteni és mikor nem. Voltak téli napok, amikor meg lehetett főni, egész nap szellőztettünk, és semmi nem indokolta a fűtést, most pedig, amikor még melegítőben is fázunk, nem kapcsolják be a rendszert. A magamfajta, fázós ember csak méltatlankodik ilyenkor. Y Sipos Róbert " (gépkocsivezető) I Évek óta élek szabadon, hajléktalan vagyok. Korábban kör- I bejártam autóstoppal és alkalmi munkával Európa számos országát. A hálózsákom mínusz nyolc fokig tartja a meleget, ezzel át tudom vészelni a fagyos éjszakákat is. Próbálok szélvédett helyet keresni, és felöltözöm, ameny- nyire tudok. Most jönnek még csak a fagyosszentek, nincs miért meglepődni a hűvös idő miatt. Farkasné Schmidt Mária (óvodavezető) Mindenképpen szükség van arra, hogy [ megfelelő körülményeket biztosítsunk a gyermekek számára, annak ellenére is, hogy igen költséges a gázfűtés. Nálunk, a Belvárosi Óvodában automatikusan bekapcsol a fűtés, ha a kicsik egészségét biztosító hőmérséklet alá csökken a hőmérő higanyszála. Ezen nem szabad spórolni, és ezt az elvet mi otthon is érvényesítjük. Személy szerint a napos, meleg időt kedvelem. Egyházzenei napok Piliscsaba. Május 11-től három napon át egyházzenei napokat tartanak Pilis- csabán, ahol összesen 18 kórus lép fel. A klotildligeti plébániatemplomban kezdődő eseménysorozatot a vörösvári egyházkórus nyitja és a szlovákiai rózsahegyi Benedictas Egyetem Énekkara zárja, de a résztvevők meghallgathatják az esztergomi Monteverdi kórus előadását is. Közös sportnap Vác-lpolyság. A két település múlt hétvégén közös sportnapot tartott. A csapatok tekében, asztaliteniszben és kispályás labdarúgásban mérték össze tudásukat a váci cementgyár sporttelepén. Fociban - akárcsak tavaly - az ipolyságiak taroltak, az első két helyen tanárokból és hivatali dolgozókból ösz- szeállt csapat végzett, míg pingpongban a váciak vitték a prímet.
