Hídlap, 2007. május (5. évfolyam, 84–105. szám)
2007-05-26 / 102. szám
hídla] magazin 2007. május 26., szombat • HÍDLAP Emberi jogaink - Az Amnesty International és Hídlap Magazin közös rovata Meg nem hallott segélykiáltások ifi) Az Amnesty International május 10-én hozta nyilvánosságra a családon belüli nemi erőszakról szóló legfrissebb jelentését. Budapesten az emberjogi szervezet magyarországi igazgatója, Fodor Márk és a jelentést készítő kutató, Sándor Bea ismertette a jelentést a sajtónak. Nem kétséges, a nemi erőszak és a szexuális erőszak más formái romboló hatással vannak a nők életére. Azok a nők, akiket családon belül ér erőszak, ugyanazt a fájdalmat és megalázottságot szenvedik el, mint minden, nem családtag által sérült áldozat. Lehetnek fizikai sérüléseik, érheti őket lelki bántalmazás, és ugyanúgy megtapasztalják a gyakran depresszióhoz vezető kiszolgáltatottságot. Sokuk senkitől nem kap támogatást, így egyedül kell szembenézniük a sokféle közegben elterjedt mítoszokkal és előítéletekkel, miszerint ők a felelősek azért, ha partnerük bántalmazza őket. Magyarországon a támadók leggyakrabban az áldozatok házastársai, partnerei, barátai, iskolatársai, kollégái, illetve korábbi házastársai vagy partnerei. Az egyetlen, viszonylag friss tanulmány a családon belüli fizikai és szexuális erőszakról, amelyben több mint ezer nőt kérdeztek meg, azt mutatja, hogy a megkérdezettek 28 százaléka állítja: előfordult már, hogy a partnere megverte, és a válaszadók több mint 7 százaléka mondta azt, hogy partnere kényszerítette már őt erőszakkal szexuális kapcsolatra. Mit tesz/nem tesz a kormány? A magyar kormányzatnak, valamint az igazságügyi és bűnüldözési szerveknek még nagyon sok tennivalójuk akad, ha szembe akarnak szállni azokkal az előítéletekkel, amelyek szerint a nők számára megnehezítik, vagy egyenesen lehetetlenné teszik, hogy jogorvoslattal éljenek. Az Amnesty International több hónapos kutatáson alapuló jelentése azt elemzi, hogy a magyar társadalom és a bűnügyi igazságszolgáltatási rendszer mely hiányosságai okozzák, hogy a nők nem kapnak megfelelő védelmet az otthonukban elkövetett szexuális erőszak ellen. Komoly hiányosságok mutatkoznak abban, ahogyan a magyar büntető törvénykönyv (Btk.) meghatározza és szankcionálja a szexuális erőszakos bűncselekményeket, hiszen a Btk. megköveteli: a nő bizonyítsa, hogy fizikailag ellenállt, akármilyen fenyegetés érte. „Húsz éve dolgozom bíróként, de az igazat megvallva, én magam sem tennék feljelentést, ha megerőszakolnának. Nagyon nehéz, az eljárásrend, az attitűdök, a társadalmi konvenciók miatt. Mindent az áldozatnak kell védenie, bizonyítania” - nyilatkozta egy, a kutatás során megkérdezett bírónő. Az Amnesty International által készített interjúk azt mutatják, hogy számos rendőrtiszt gondolkodását széles körben elterjedt előítéletek határozzák meg a nemi erőszakról és azokról a nőkről, akik emiatt feljelentést tesznek. Gyakran előfordul, hogy a rendőrség nem folytat nyomozást, azzal az érveléssel, a nő panasza nem nyújt elegendő alapot a vádemeléshez, illetve a gyanúsított letartóztatásához. Úgy tűnik, a rendőrség gyakran pusztán azért jut erre a következtetésre, mert nem hisz a panaszosnak. „Kapóra jön ez a nőknek gyermek-elhelyezési perekben. Bárki beverheti a saját fejét az asztalba” - mondta egy rendőr. A magyar kormány a mai napig nem biztosítja a megfelelő statisztikai információk gyűjtését és a kutatást, amely a politikai döntések, és a jogszabályok reformjának alapját képezhetné a szexuális bűncselekmények területén. / Éljen a statisztika! A rendőrség többszörösen említést tesz arról (interjúkban, éves beszámolóiban), hogy kevés nő tesz feljelentést nemi erőszak és más szexuális bűncselekmények miatt, és azt is hangsúlyozzák, hogy családon belüli erőszak esetén ennek gyakran gazdasági okai vannak. Leírják, publikálják a száraz tényeket, megalkotják a statisztikákat, ám nem végeznek teljes körű vizsgálatot annak feltárására, miért tesznek kevesen feljelentést. A kutatásban részt vevő, családon belüli erőszakot átélt nők nyilatkozataiból egyértelműen kitűnik: annak, hogy a nők gyakran nem fordulnak a rendőrséghez, egyik legfőbb oka, hogy nem bíznak a bűnügyi igazságszolgáltatási rendszerben és az egészségügyben. Magyarországon mélyen gyökerező, negatív attitűdök élnek a köztudatban a nőkkel és a szexualitással kapcsolatban, sajnos még a nők körében is. A rendőrség reakciójától való félelem sok nőt visszatart attól, hogy jelentse a hasonló bűncselekményeket. A fogyatékkal élő nőknek, illetve azoknak, akiknek nem a magyar az anyanyelvűk, különösen nagy nehézségekkel kell szembenézni, ha jelenteni akarják a hatóságoknak, ami velük történt. Jogok és kötelességek Az Amnesty International közzétett jelentésében felszólítja Magyarország kormányát, hogy tartsa tiszteletben, védje és biztosítsa a nők jogait egyes törvények módosításával, azzal, hogy biztosítja a jogorvoslat lehetőségét és megvalósulását, és hogy megfelelő irányelveket, normákat dolgoz ki, és képzést nyújt a szexuális bűncselekmények áldozataival dolgozó szakemberek számára. A kormány feladata lenne az is, hogy megfelelő támogató szolgálatokat állítson fel a szexuális erőszak áldozatai számára, hogy kutatásokat végezzen, és adatokat gyűjtsön a legjobb szabályozások kidolgozása érdekében, és hogy a nyüvánosság tájékoztatásával és felvilágosításával aktívan tegyen a társadalmi előítéletek ellen. A szexuális erőszakkal kapcsolatos bűnügyekkel éppen olyan komolyan szembe kell szállnia, mint más személyek ellen irányuló erőszakos bűncselekedetekkel. Egyértelmű, hogy amíg nem történnek hatékony lépések e téren, a lányok és a nők Magyarországon továbbra sem élhetnek azzal az alapvető emberi jogukkal, hogy diszkriminatív fogadtatás nélkül fordulhassanak a bűnüldözési és igazságszolgáltatási szervekhez jogorvoslatért. A mindenkori kormánynak több nemzetközi dokumentum alapján kötelessége a nők elleni erőszak különféle formáinak megelőzése és hatékony kezelése, hiszen az Európai Unió számos országában kiemelt figyelmet kap a nők elleni erőszak kérdése. Az Amnesty International egyértelműen rávilágít: az állami tétlenség és a konkrét intézkedések körüli késlekedés továbbra is nők tucatjainak életébe kerül évente. A megfigyeltek listáján Napjainkban gyakorlatilag már csak a levegő van ingyen. Fizetnünk kell a vízért, a melegért és természetesen a táplálékért. Amiből, ugye, létezik a szellemet kielégítő változat is. Ámde ebből egyre nagyobb és egyre finomabb falatokhoz képes a hozzáértő ember ingyen hozzájutni. A szélessávú internet elterjedése, a különféle adattömörítési eljárások tökéletesítése és a fájlcseré- lők újabb és újabb nemzedéke egy kis fortéllyal a lehetőségek ama híres tárházának kapuját tárja szélesre. Ez ellen egyelőre az egyetlen gyógyír a szerzői jogok, a szellemi tulajdon védelme - lenne. Ha ezek bárkit érdekelnének a világ nagyobbik részén. Képzeljük el, hogy kedvenc zenekarunk éppen elkészül legújabb albumával, már nyomtatják a borítókat, éppen hátradőlnének egy kicsit a turné előtt. Ám ekkor robban a bomba és összedől a világ: az internetről már letölthető a banda új albuma. A lelkes rajongók számítógépének winchesterén ott az album, lehet kiírni CD-re, kölcsönadni, ajándékozni vagy ne adj Isten, árulni. A banda dolgozott, pénzt viszont nem sokat fog látni. A filmekkel szinte ugyanez a helyzet. Világszerte több tízmilliárd dollár kár éri a kiadókat, film- forgalmazókat a kalózok működésének köszönhetően. Első blikkre azt hihetné az ember, hogy viszonylag ártatlan szórakozásról van szó, ami akár igaz is lehetne az otthon a világhálóról letöltögetők szintjén, de valójában ipari méretekben folyik a hamisítás. Az Amerikai Egyesült Államok például keresetet készül benyújtani a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) Kína ellen. Az amerikai filmvállalatok érdekvédelmi szervezete szerint az ázsiai országban minden tíz eladott DVD-ből kilencet illegálisan másoltak. Ehhez hozzávéve a jogtalanul forgalomba hozott zenei anyagokat, szoftvereket és könyveket, az amerikai cégeknek csak tavaly mintegy 2,2 milliárd dollárnyi bevételkiesést „könyvelhettek el”. A kalózkodás által okozott károk elsősorban az iparág elmaradó bevételeiben jelentkeznek, azonban közvetve az elsődleges szerzői jogi tevékenységtől függő (előállítás és forgalmazás), azokra épülő iparágak is jelentős károkat kénytelenek „elviselni”, továbbá maga az állam szintén számottevő adóbevételtől esik el azáltal, hogy a kalóztermékek forgalmazása a feketegazdaságban történik. Hazánkban az iparág becsült összesített vesztesége 2005-ben meghaladta a hatvanötmilliárd forintot, az ebből eredő összesített nemzetgazdasági kár pedig közel 225 milliárd forintra rúgott. Az ebből adódó 2005-ös állami adóbevétel,kiesés több mint negyvenötmilliárd forintra tehető Szerzői jog Azt illeti, aki a művet megalkotta. Ha a műnek egyéni, eredeti jellege van, szerzői jogi védelem alatt áll annak átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is. Amennyiben több szerző közösen hoz létre egy új művet, és annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen illeti meg a szerzőtársakat. Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. Gyűjteményes mű esetén szerzői jog a szerkesztőt illeti meg. Az adatbázisok védelme eltér a hagyományos szerzői jogi védelemtől, ugyanis nem az egyéni-eredeti jelleget részesíti védelemben a jogalkotó, hanem az adatbázis létrehozójának jelentős anyagi és időráfordítását méltányolja ekképpen. Az adatbázis szerzői jogi szempontból releváns meghatározása a következő tartalmi elemeket foglalja magába: adatok valamilyen rendszer szerinti gyűjteménye, ahol a rendezési elv szellemi tevékenység eredménye, az adatok elektronikus úton egyedileg hozzáférhetők, és az adatbázis előállítása jelentős anyagi, szellemi, valamint időráfordítással jár. A letöltés Az internetről gyakorlatilag ingyen - persze, ha nem számolunk az előfizetési díjjal - juthatunk hozzá bármilyen zenéhez, filmhez vagy szoftverhez, ritkábban szépirodalmi művekhez vagy szabadalmak, találmányok leírásához. A szoftverekhez a letöltés után a közösségi szellem nevében, úgynevezett crack formájában megkapjuk a szériaszámhoz generált regisztrációs kódot is. Nem ritka eset, hogy egy zenekar új albumának piacra kerülése előtt a világhálóról már letölthető az anyag. Nem kell semmi mást tenni, csak az erre a célra kialakított keresőkbe beírni a film, zenekar vagy szoftver címét, nevét. Ha megvan, rákattintani a donwload (letöltés) gombra, és ettől kezdve csak sávszélesség és letöltési sebesség kérdése, hogy élvezni tudjuk az ingyen megszerzett szórakozást. De, ami az egyik félnek öröm, a másiknak ebben az esetben bánat, pontosabban inkább pénzben mérhető kár. olvasható az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (ASVA) tavaly kiadott jelentésében. Kína mellett a másik óriás, Oroszország bosszantja leginkább a szellemi tulajdon védőit, akik az Egyesült Államokból igyekeznek rajta tartani szemüket a világon. A Nemzetközi Szellemi Tulajdonvédelmi Szövetség, azaz a hét kereskedelmi egyesületet tömörítő IIPA ezekben a hetekben hozta nyilvánosságra éves összefoglalóját, a Specialis 301 című jelentést, melyben 43 országot vizsgálnak és értékelnek. Ez a jelentés „Kiemelten megfigyeltekre” és „Megfigyeltekre” osztja az országokat. Hazánk Fehéroroszországgal, Olaszországgal, Kanadával és még sok más országgal egyetemben, a második kategóriába esik. Ami abból a szempontból örvendetes, hogy ebben legalább nem a legrosszabbak vagyunk... Más szempont nem nagyon akad. Pedig nálunk legalább tizenöt-húsz éves múltra tekint vissza a hamisítványok elleni küzdelem. Ki ne emlékezne a televízióból az úthengerrel szétlapított, minden piacon árult hamis kazetták sokaságára, amiken Lagzi Lajcsi, a 3+2 együttes vagy Kadlott Karcsi zeneművei csendültek fel egykor? Mim Új rovatunkban az esemesekben érkező rövidhírekre reagál szerzőnk. íme. Felfüggesztett börtönt kapott a Széna téri bankból lopó rendőr. 460 ezer forintot vitt el. Mellékbüntetésként lefokozták. Az ítélet nem jogerős. Lefokozták. Hihetetlen. Azt hiszem, a döntéssel a magyar igazságszolgáltatás önmagát is lefokozta. „Bekattantam!”- mondta emberünk, s lám, lefokozták. Én nem tudom, mit csinált a tárgyalás előestéjén a kijelölt katonai bíra, feltételezem, felhívta felettesét, és Bene (októberi) stílusában feltette a lenini kérdést: Mi a teendő? Mer’ hogy eme príma országban több ezer ember nevel négy gyermeket, vagy még annál is többet, ám ha ippeg csak nem stimmel az adóbevallásuk, nemhogy lefokozzák őket, máris jön a kommand-ó. Hogy is van ez? Hűteni fogják a Combinokat! Három módszert próbálnak ki, a tesztet júniusban kezdik. A legjobb megoldást az összes szerelvényen alkalmazni fogják. Ez örömteli hír. Kár, hogy mire véget ér a teszt, már nem kell hűteni a Combinokat, mert hát ősz lesz. Ezenfelül: használt Combino, plusz hűtésteszt, plusz hűtés = Új Combino (?!). Matekból gyenge voltam, ebből adódóan tán nincs igazam. Remélem. Jönnek a kínaiak. Pekingben megerősítették, hogy Budapesten lesz a vezető kínai óriáscégek főhadiszállása. Az elképzelések szerint nagykereskedelmi bázist, információs és logisztikai központot hozna létre Kína Budapesten. Hirtelen az jutott eszembe, hogy a mi kormányunk nagyon okos és előrelátó. Tudják, hogy kell a kínai áru, mert akinek idén * még volt pénze minőségire, jövőre már annak sem lesz. Aki ma még őstermelőtől származó epret, borsót, répát vesz a piacon, jövőre már nyákos szósszal megkínált üvegtésztát hammázik egy üvegkalickában, mert, ha számba vesszük, mennyit kóstál az anyag, az áram, a víz, no meg a mosogatószer, nos, a barna-vörös kétes múltú csirke a feléből kijön. Hát nem nagyszerű? Jelinkó Attila május 23-án hajnalban felért a Mount Everestre. Kitartás, bátorság, elhivatottság - ez kell a győzelemhez. Köszönjük, hogy megmutattad, Attila! (p)
