Hídlap, 2007. május (5. évfolyam, 84–105. szám)

2007-05-22 / 98. szám

www.esztergom.hu 2007. május 22., kedd • HÍDLAP „Az új többség” kongresszusa Kilencedszerre is Orbán Viktor a Fidesz elnöke Folytatás az 1. oldalról A pártelnök szerint a régi politika 2006-ban „ledöntötte az igazság lám­paoszlopát”, beköszöntött a sötétség, a reménytelenség korszaka, a kormány- oldallal szemben létrejött új többség azonban a világosság korszakát akarja megteremteni, és új társadalmi-politi­kai eszmét kíván. A Fidesz újraválasz­tott elnöke hangsúlyozta, egy Magyar- ország van, és az országnak újra közös­ségé kell válnia, ezért legfőbb hivatás­nak és küldetésnek azt tekinti, hogy olyan tartalmat adjon a magyar zászló­nak, amely alá mindenki felsorakozhat. A kongresszus vendégeként felszó­laló Wilfried Martens, az Európai Nép­párt-Európai Demokraták elnöke azt hangsúlyozta, hogy az EU-nak olyan stratégiai kérdésekben, mint az ener­giapolitika, közös álláspontot kell kép­viselnie. Közölte: elfogadhatatlan, hogy e téren a magyar kormány külön utakon járjon. Pártreakciók Semjén Zsolt szerint egyre többen lát­ják: ha nem akarják, hogy ázsiai migránsok milliói árasszák el az orszá­got, akkor a családokat kell támogatni. A KDNP elnöke a Fidesz kongresszu­sán úgy vélekedett, azt is egyre többen látják, hogy a Magyarországon letelepe­dett multinacionális vállalatokat rá kell kényszeríteni az arányos közteherválla­lásra. A kereszténydemokraták elnöke éles szavakkal kritizálta a szabad de­mokratákat. Azt mondta, mára a helyzet a kormányon belül úgy alakult, hogy az MSZP az SZDSZ gyarmatává vált. Semmiféle újdonságot nem mondott a Fidesz kongresszusán Orbán Viktor, a párt újraválasztott elnöke - mondta Varga László, az MSZP országos el­nökségének tagja, a Fiatal Baloldal (FIB) elnöke vasárnap Budapesten. „A liberálisból időközben szélsőjobbolda­livá, néha pedig populista és demagóg hangokat megütővé váló pártelnök” nem okozott semmiféle meglepetést beszédével - közölte a szocialista poli­tikus sajtótájékoztatóján, megjegyez­ve: Fidel Castro-i távlatokat nyitott meg a beszéd másfél órás hosszúsága. „A Fidesz kongresszusán csak kül­detés-tudatos pátosszal nyakon öntött mondatokat lehetett hallani, ami azt je­lenti, hogy a párt újraválasztott elnöke újra adós maradt a programhirdetéssel” - mondta Gusztos Péter, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese Orbán Viktor felszólalása kapcsán. „Igaza van a Fi- desz-alelnök Kosa Lajosnak, aki azt mondta, Kádár János itt jár közöttünk: aki figyelt, az a vasárnapi kongresszu­son is felfedezhette, ő mondta a leg­hosszabb beszédet” - tette hozzá a sza­bad demokrata politikus. Az MDF gratulál a Fidesznek, hogy a következő két évre elnököt választott, Orbán Viktor azonban nem mondott semmi újat beszédében - mondta el az MTI-nek Kerék-Bárczy Szabolcs, a Ma­gyar Demokrata Fórum szóvivője. „Ah­hoz, hogy nemzeti konszenzus alakuljon ki, programot kell hirdetni, mi ebből a beszédből nem olvastunk ki programot” - tette hozzá Kerék-Bárczy Szabolcs. „Nem lett meglepetés” Tóth Gy. László politológus szerint semmilyen meglepetést nem okoztak a Fidesz-kongresszuson történtek, nem olyan a belpolitikai helyzet, hogy bár­miféle átrendeződésre lehessen számí­tani a jobboldalon. Schmidt Pál jelölt­ségről való lemondása is csupán mun­kamegosztásnak tekinthető; ő most más feladatot kapott. Azokra a sajtóre­akciókra, miszerint lenne kihívója a Fi- deszen belül Orbán Viktornak, mégpe­dig Kosa Lajos személyében, a szak­ember úgy reagált: a jobboldalon nincs esélyes kihívója a jelenlegi elnöknek, nem racionális elindulni ellene, hiszen egy-másfél millió ember személyesen Orbán Viktorra szavaz. „A pártelnök beszédében sem volt semmi meglepe­tés, ez most kicsit politikusabb beszéd volt, de ez jó irány. Hiszen az ellenzék vezérétől mindenki azt várja, hogy po­litikai, gazdasági és kulturális kérdése­ket fogalmazzon meg” - mondta a Híd- lapnak a politológus. Véleménye sze­rint elterelés a kormánypártok részéről, hogy kormányprogramot követelnek a jobboldaltól, ezt ugyanis nincs értelme kidolgozni, hiszen nem ők vannak ha­talmon. „Számonkénti az ellenzéket anól, hogy nincs programjuk, miköz­ben a koalíciós pártok képtelenek bot­rányok nélkül irányítani a közigazga­tást és az egész államigazgatást, egy­szerűen nonszensz” - tette hozzá Tóth Gy, László. • Pálovics Klára Tizenöt perc mozgás mindenkinek A Kihívás Napjához régiónkból is csatlakoztak Folytatás az 1. oldalról Május utolsó szerdáján ezért 0 órától este 9-ig folyamatosan számolták, há­nyán végeznek aktív testmozgást leg­alább 15 percen keresztül. A Kihívás Napja hamar meghonosodott szerte Eu­rópában és a nagyvilágban, majd 1991- ben Magyarországra is megérkezett. Ha­zánkban eddig összesen 1538 település vett részt a vetélkedésben. Tavaly a ver­senyben részt vett falvak és városok la­kói egyetlen nap alatt több mint 15 mil­lió negyedórás testmozgást végeztek. A Kihívás Napjának célja az, hogy kedvet teremtsen a mozgáshoz, az egészséges életmódhoz. A versenyre minden önkormányzat nevezhetett, és összesen hét kategóriában - lélekszámot alapul véve - küzdenek a „Magyaror­szág legsportosabb települése 2007.” cím elnyeréséért és az ezzel járó serle­gért. Május 23-án, szerdán a 227 bene­vezett településen elindul a verseny, és az lesz a kategória-győztes, ahol a 15 perces regisztrált sportolások aránya a lakosság lélekszámához képest a legma­gasabb. „Sportaktivitásnak” számít min­den olyan, legalább 15 percig tartó fizi­kai erőkifejtés, amiért a résztvevők sem fizetést, sem egyéb ellenszolgáltatást nem kapnak, azaz nem munkát végez­nek. Fontos szabály, hogy egy-egy sze­mély a Kihívás Napján több sportolással is hozzájárulhat települése sikeréhez. Az egyes kategóriák győztesei el­nyerik a „Magyarország legsportosabb települése 2007.” címmel járó serleget, a kategóriák dobogósai, valamint a mezőny első felében végzett települé­sek sorsolás útján díjazásban részesül­nek. A Kihívás Napján nemcsak a te­lepülések, hanem a versenyben részt­vevő személyek is értékes nyeremé­nyekben részesülhetnek. A települé­seknek lehetőségük van arra is, hogy a sportprogramok résztvevőit a Kihívás Napja ajándéktárgyaival jutalmazzák. Az Ister-Granum Eurorégióból is szá­mos község, illetve város nevezett a megmérettetésre, többek között Kesz- tölc, Tatabánya, Visegrád, Zebegény, Vámosmikola, Dunabogdány, Tahi tót­falu és Tata. Ez utóbbi városban a ver­senyközpont a THAC pálya lesz 8-18 óra között, de a város számos helyén le­hetőség nyílik a sportolásra, így a Cseke ligetben, a tavak partján, iskolákban és óvodákban. A polgármesteri hivatal ju­talmazni kívánja a legaktívabb 3-3 isko­lát és óvodát, de terveznek sorsolást is az egyéni résztvevőknek, • Gál Kata A héten vége az írásbeliknek Júniusban már szóban vizsgáznak a diákok Pénteken lezárul a tavaszi érettségi időszak írásbeli vizsgáinak sorozata, hogy egy kis pihenő után a szóbelikkel folytatódjon. Ekkora már minden diák tudja majd, hogy milyen eredményt ért el az írásbelin, és hogy körülbelül me­lyik felsőoktatási intézményben folytat­hatja tanulmányait. Tegnap francia, filozófia, nemzetisé­gi népismeret, valamint célnyelvi civi­lizáció tárgyakkal kellett megbirkózni­uk a tanulóknak. De ezen a héten pén­teken lezárul az írásbeli érettségi vizs­gák sora a tavaszi időszakban. A héten olasz, orosz, spanyol és egyéb nyelvek, hittan, mozgóképkultúra és médiais­meret, valamint szakmai előkészítő tárgyak vannak még hátra. A jövő hé­ten tehát egy kicsit pihenhetnek az érettségizők és persze izgulhatnak, hogy milyen eredménnyel sikerült tel­jesíteni az érettségi írásbeli szakaszát. Június 6-ig kiderülnek a pontszámok és a százalékok, ekkor mindenkinek le­hetősége nyílik arra, hogy megtekintse dolgozatát. Vagyis körülbelül tájéko­zódjon arról, hogy a szóbelin milyen teljesítményt kell nyújtania ahhoz, hogy a legelsőként választott felsőok­tatási intézménybe nyerjen felvételt. Ezt követően elkezdődik a szóbelik so­rozata. Emelt szinten június 7-én és az ezt követő héten kell a diákoknak vizs­gázniuk. Komárom-Esztergom megyé­ből minden emelt szinten szóbeliző ta­nulónak Tatabányára kell utaznia. Kö­zépszinten szerveznek csak „házi” vizsgákat az intézmények, amelyeket június 18. és 23. között tartanak a kö­zépiskolák. • (Qál) Még veszélyesebb utakon Harminc százalékkal nőtt a halálos balesetek száma Egyharmaddal többen haltak meg Magyarország közútjain baleset követ­keztében, mint egy évvel korábban - áll a Központi Statisztikai Hivatal hétfőn közzétett gyorsjelentésében. A KSH adatai szerint idén máris megdőlt a közúti közlekedési balesetek rekordja. Az első negyedévben az előző év azo­nos időszakához viszonyítva 16 százalék­kal nőtt a közúti közlekedési balesetek száma. Eves szinten tekintve, a trend 2000 óta folyamatosan emelkedő. A bal­esetek súlyosabb kimenetelűek: 34 száza­lékkal több személy vesztette életét a közutakon és 17 százalékkal többen sé­rültek meg súlyosan. A balesetek közül 30 százalékkal többet okoztak ittas álla­potban, mint egy évvel korábban. Az el­múlt negyedévben közel 4300 személy- sérüléses közúti közlekedési baleset tör­tént, melynek 6 százaléka halállal végző­dött. A negyedéven belül a halálos kime­netelű balesetek január hónapban halad­ták meg a legnagyobb mértékben az elő­ző év azonos időszakának a szintjét: 80 százalékkal. A balesetet elszenvedők szá­ma több mint 5800 volt, közülük 286-an életüket vesztették, közel 1700-an súlyo­san megsérültek, a könnyen megsérültek száma megközelítette a 3900-at. A meg­halt személyeknek csaknem 60 százaléka vétlen áldozat volt. Régiós bontásban: a balesetek száma minden régióban növekedett, leginkább a Nyugat-Dunántúlon, 34 százalékkal. Az adott területen bejegyzett tízezer gépjár­műre jutó balesetek száma az Észak- Alföldön volt a legmagasabb, 13, szem­ben a 12-es országos átlaggal. A balese­tek 68 százalékát a személygépkocsik, 9 százalékát a gyalogosok és 8 százalékát a teherszállító járművek okozták. A kerék­párosok 7 százalékban voltak okozói a balesetnek. Az elmúlt év adataihoz viszo­nyítva a motorkerékpár okozta balesetek Ml A VELEMENYE? Az elmúlt idők rendőri túlkapásai miatt több felelős vezető távozni kényszerül posztjáról. Arról kérdeztük az embere­ket, hogy mennyire látják súlyosnak a közbizalom megrendülését. Felföldi Zoltán (zenész) I Ha meglátok egy rendőrt, legkevésbé sem a nyugalom ér- I zése fog el, holott semmi bűnöm, elvileg nincs okom tartani tőlük. Ezzel együtt, amikor télen a kedvenc, címeres, csuklyás fölsőmben mentem a fővárosba, a barátnőmnek kellett figyelmeztet­nie arra, hogy jobban teszem, ha ráveszek egy kabátot, mert köny- nyen levadászhatnak. Halász Zsuzsa (cukrász) I Egy-két kirívó eset ' miatt nem kellene I egy kalap alá venni az összes rendőrt. A többségük biztosan elhivatott, jó szakember, akik ugyanúgy elítélik a hatalmukkal visszaélő kollégái­kat, mint az áldozatok és az ártat­lan emberek. Az én személyes ta­pasztalataim kivétel nélkül jók. Gáspár Tamás (villanyszerelő) ■ Rendőri túlkapások mindig is voltak és mindig is lesznek. Nekem volt rendőr ismerősöm és abból, ahogyan ő vi­selkedett, és amit mesélt arról, hogy hogyan működik a rendszer, siralmas kép alakult ki bennem ró­luk. Ha este még nincs pénzük sör­re, egyszerűen megállítanak egy­két autóst és ha akarnak, úgyis ta­lálnak hibát, amiért büntethetnek. 4 Flór Dezső i I (nyugdíjas) ÜMlI«—.—« , 'dőket, amikor még megv°lt a mundér be- P csülete. Nagyapám csendőr volt a Horthy-korszakban, ami nagy szó volt, őket mindenki tisztelte, és ha bement egy kocsmába, ott azonnal csönd lett. Ma már nem veszik komolyan a rendőröket, de mégis félnek kimenni az utcára az emberek, nehogy legumibotozzák őket. Már sem a gyerekek, sem az öregek nincsenek biztonságban tőlük. száma emelkedett a legnagyobb mérték­ben, több mint háromszorosára. Országos szinten és régiós bontásban is emelkedett az ittasan okozott balesetek száma és ará­nya. A balesetek közül 30 százalékkal többet okoztak ittas állapotban, mint egy évvel korábban. A halálos kimenetelű balesetek számát tekintve a Közép-du­nántúli régió a negyedik helyen végzett, 35 halálos áldozattal, ebből tizenegy tör-. tént Komárom-Esztergom megyében. • G. K.

Next

/
Thumbnails
Contents