Hídlap, 2007. május (5. évfolyam, 84–105. szám)
2007-05-03 / 85. szám
HÍDLAP • 2007. május 3., csütörtök www.istergranum.hu Aszálykár: korábban, de rosszabb minőséget arathatunk Ötéves a pilisszántói Szikla Színház Még felbecsülhetetlen, mekkora kárt okoz a szárazság és egyes helyeken a kései fagy csak költséges, de nem is szokás a hatalmas kiterjedésű szántóföldeken. Maller László megyei főfalugazdász kérdésünkre kifejtette: fagykárról szerencsére sehonnan nem kaptak jelzést, ám a csapadékhiány egyre aggasztóbb, már csak a növényvédelem szempontjából is, hiszen az eső nem tudja bemosni a talajba a szükséges szereket. A felmérések szerint egész áprilisban mindössze 0,4 milliméter csapadék esett, ahhoz viszont, hogy ne kerüljön veszélybe a termés, minimum 20 milliméter kellene a földnek lehetőleg 10 napon belül. Hétvégére ugyan jósolnak esőt a meteorológusok, de nem biztos, hogy ez elegendő lesz a már- már sivatagi talajnak. A kárt szenvedett gazdák pedig nem nagyon várhatnak kompenzációt, hiszen elemi károkra kevés biztosító kínál korrekt szerződést. A nemzeti kárenyhítési alapba megyénkben körülbelül 10 gazda fizetett be, nekik lehet esélyük arra, hogy az aszály miatti terméskiesés bizonyos hányada után kártérítést kapjanak. A Magosz állami támogatást sürget a nyírségi gyümölcskertészek számára, akik 70-90 százalékos fagykárt könyvelhetnek el, ahogyan szintén kormányzati segítségre számít a Magyar Agrárkamara is. Csikai Miklós, a szervezet elnöke hangsúlyozta, hogy egyelőre felmérhetetlen az a kár, amit a szárazság okozott, de ha marad az aszály, akkor a tavaszi vetések, a napraforgó, kukorica és a gyümölcsösök is veszélybe kerülnek. • Sz. H. Külföldön erősít a Suzuki Brüsszelt megjárt kiállítás Párkányban Aláírásgyűjtés a felvidéki magyarság kárpótlásáról Az esztergomi állomást követően mától Párkányban látható a Brüsszelt is megjárt felvidéki magyarok deportálását bemutató kiállítás. Mindeközben aláírás- gyűjtés indul a Benes-dekrétumok és az arra épülő rendeletek miatt hontalanná, kifosztottá és kisemmizetté vált egykori csehszlovákiai magyarság kárpótlásáért. A csehszlovákiai magyarok elhurcolását bemutató tárlat 2004-től a révkomáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumában látható Magyar Kálvária 1945-48 címen. A kiállítást egy év alatt 10 ezer személy, köztük egy brüsszeli képviselőcsoport is, megtekintette. A hatvan évvel ezelőtti események emlékképei egy néppárti képviselő kezdeményezésére kerültek Brüsszelbe, igaz a Komáromban 210 négyzetméternyi területen bemutatott gyűjtemény sem anyagi, sem pedig helybeli adottságok miatt nem utazhatott az uniós székházba, így az arról készült fotók, valamint magánszemélyek tulajdonában lévő dokumentumok másolatai voltak ott kiállítva. A tárlat brüsszeli bemutatatását sok szlovákiai politikus ellenezte, véleményük szerint a rendezvény szándékosan elferdíti a történelmet és feszültséget szít. A februárban még Szímőn látható tárlat március 17-én érkezett az esztergomi ferences gimnáziumba, május máso- dikától azonban egészen június 1-ig a párkányi Városi Múzeumban látható. A dokumentumfilm-bemutatóval egybekötött kiállítást Fehér Csaba történész, az említett intézmény vezetője, délután négy órakor nyitja meg. A gyűjtemény kurátora már Esztergomban is elmondta: „a tárlat azzal a céllal jött létre, hogy egyrészt megismertesse az elferdített valóságot, vagyis tiszta képet fessen a hontalanság éveiről, másrészt, felhívja a figyelmet arra, hogy ezt az egyik oldalon máig fájó, a másik oldalon pedig agyonhallgatott történelmi korszakot csakis a meghurcoltak tisztességes kárpótlásával lehet rendezni“. Ennek megfelelően Fehér Csaba, aki a Szüllő Géza Polgári Társulás elnöke nemrégiben bejelentette: aláírásgyűjtést kezdeményeznek a Benes-Dekré- tumok és az 1945-48 közötti időszak egyéb magyarellenes jogfosztó intézkedései következtében kisemmizett és hontalanná vált magyarok kárpótlása érdekében. A május elején induló kezdeményezés célja, hogy bizonyítsák a szlovákiai és európai közéletnek, illetve politikának, hogy a felvidéki magyar nemzeti közösség igenis igényli azt az anyagi és erkölcsi kárpótlást, gesztust, amelyet a németek és zsidók már megkaptak. A második világháborút követően Eduard Benes csehszlovák elnök dekrétumai az ország területén élő két kollektív bűnösként számon tartott etnikumot, a magyarokat és a németeket érintette a leginkább. A magyarságot megfosztották az állampolgárságuktól, vagyonuktól, betiltották az anyanyelvűk használatát, elkobozták a földjeiket - ide cseheket és szlovákokat telepítettek. A szudétanémetek kitelepítését követően megkezdődött a „munkaerő-toborzás”: marhavagonokban szállították a felvidéki magyarokat Csehországba. Április közepén tartott állapotfelmérésük alkalmával a megyei falugazdászok még nem láttak súlyos gondokat a vetésnél, szépen fejlődött a repce és a kalászosok is, ám mostanra az akkori jó minősítéseket közepesre kellett módosítani: a szárazságban több növény alig fejlődik, öntözni pedig nemidén ünnepli ötödik születésnapját a pilisszántói Szikla Színház, amelyet az ottani kőbánya bezárását követő rekultiváció során alakítottak ki az ókori görög színházak mintájára pályázati segítséggel. A Szikla Színház repeortáija évről évre bővül, ahogyan népszerűsége is folyamatosan nő, így idén első ízben nyereséges évadot zárhat a nyári teátrum. Az első előadásra június 21-én kerül sor, amikor az Új Világ Fesztivál keretében a Cseke Péter rendezte Pilisi Passió című zenés darabot tekinthetik meg az érdeklődők, 29-én pilisi népdalénekesek, kórusok, táncosok lépnek fel, Tragédia a Rám-szakadékban DÖmÖS. Rosszullét és a korábbi hírekkel ellentétben nem zuhanás okozta annak a 80 év körüli férfinak a halálát, aki a Dömös melletti Rám-szakadék egy 20 méter mély részében hunyt el kedden. A katasztrófavédelmet egy másik kiránduló értesítette a szerencsétlenségről, az idős embernek már akkor sem volt pulzusa. A szakadékból az esztergomi tűzoltók emelték ki a turistát hordágy és mentőkötelek segítségével. A Rám-szakadékban néhány éve újították fel a kapaszkodókat és kötelekkel segítik a biztonságos haladást, ennek ellenére időről időre előfordulnak balesetek a nehezen járható, meredek terepen. Régiónk földjeit sem kíméli a 2003-as évhez hasonló rendkívüli szárazság, az őszi gabona lassan kalászt bont, és ha továbbra sem esik, a szokásosnál két-három héttel előbb meg kell kezdeni a kényszerérett, csekély hozamú búza aratását. A kukoricát már eleve száraz talajba vetették, így többnyire még ki sem bújtak a hajtások. de eljön ide július végén Vikidál Gyula, Homonyik Sándor és Sasvári Sándor is, majd a Rock és Musical Színház vendégeskedik a pilisszántói színházban a Kiálts a szeretetért! című rockoperával. A nyár legnagyobb eseménye viszont egészen biztosan John Mayall és a Blues- breakers koncertje lesz július 21-én, amelyet jótékonysági céllal a Szülők Együtt az Ifjúságért Egyesület szervezett a Szikla Színházba. Szintén ők hívták meg Pilisszántóra a Republic együttest is, akik három másik együttessel együtt koncerteznek itt május 26-án. • Sz. H. A kicsi kocsi újra száguld Képletesen értem a címbéli robogást, mert alapvetően tisztelem a közlekedési rendszabályokat, pláne (és jogosan, toldom meg), hogy a közutak rendjének éber őrei a napokban bejelentették, nyolc hónapra prolongálták a traffipaxozást, azaz: száguldozok, reszkessetek. Mondom: joggal. Ahogy korosodom, úgy becsülöm egyre inkább a komótos, ám feltétlenül biztonságos cammogást - spéciéi nem a fővárosban szezonálisan szaporodó nyári tömeg-patthelyzetekre gondolok (jegyzem meg: miattuk lettem a klíma nagy szerelmese) -, részben azért is vásároltam böhömnagy határt (másrészt meg mozgássérült nagydarab fickó lettem, sajnos). Persze részletre, hiszen az élet nagy bizniszei engem mindig elkerültek, még most is, szerintem nem létezik olyan pénzintézet, amelyiknek ne tartoztam volna, ne tartoznék, nincs olyan hitelforma - beleértve a csecsen barátaim által nyújtott variánst -, amelyiket ne vettem volna igénybe. Szoktam mondogatni: ha én egy kölcsönfajtáról nem tudok, nincsen is. Szóval. A „kicsi kocsi” egy hétéves terepjáró, jelentős étvággyal, nevezhetnénk benzinfaló szörnyetegnek - néha, kedveskedve, Szörnyeteg Lajosnak szólítom -, ténykérdés, hogy amióta (kb. negyedéve) tulajdonlóm, annyit jártam a töltőállomásokon, mint előtte összesen (első autómra - persze Trabant - 1994-ben tettem szert). Az alkalmazottak előre köszönnek, és nyilván a hátam mögött meg nagyokat vihognak, mivel egy tele tanktartály (83 liter) olyan huszonötezer forintot kóstál, és elég sűrűn szomjas a Lajos, merthogy a - Pest - városi tyúklépke- désben hajlamos közel húsz litert elfogyasztani. Jó étvágya van, na. De nem panaszkodom, én akartam, én kerestem, hiszen régi szerelmem ez a gépjármű, anno ilyesmi járgányon ment odaátra igazságot keresni Fox Mulder FBI-ügynök, X-aktákat böngészgetve. Mivel hogy rögtön, rá egy hétre a gépjármű becserkészését követően munkahelyemről kirúgtak, és azóta határozottan nem sorolnám magamat a „perspektivikus egzisztenciák” közé, kissé megnehezült egyidejűleg a részletek fizetése és a tankolás. A híres dán filozófus, Soren Aabye Kierkegaard még híresebb művének címével élve: Vagy-vagy. Két hóna- piTprlesztés-elmaradás után egy vasárnap aztán csöngettek-dörömböltek, miszerint István, akkor vinnénk az autót, vagy gyorsba’ fizesd a kéthavi esedékesség dupláját meg egy keveset, mert szerződés-visszaállítási díj is van ám (meg némi verőlegényi haszon). Fizettem. A behajtók fővárosi hakni-irodáját keresve fel, ahol a személyzet - mind formáját, mind tartalmát tekintve - a futball B-közepek népét idézte, és miközben eltették a pénzt, olyasmikről csevegtek, miszerint, „azt’ este gyúrunk, vazze?”. Tényleg. Én azt hittem, ilyesmi csak a Gálvölgyi-showban van. Mindenesetre most örülök, hogy megúsztam, és marad az autó, és szomorú-együttérző bólogatással hallgathatom az „ilferrós” nyolcezer pórul járt kuncsaft sóhajait (akiknek a cég, ugyebár, több hónapja egy kanyit sem fizet). Belül kicsi örömtűz pislákol, miszerint de jó, hogy nem fogtam bele, pedig, hát, akartam. Erre mondhatnánk: minden krosszban akad valami jó. A Központi Statisztikai Hivatal külkereskedelmi termékforgalomról szóló statisztikáiból kiderült, hogy a személygépkocsik exportjából származó bevétel több mint kétszeresére, mintegy 180 milliárd forintra nőtt az idei év első két hónapjában az előző év azonos időszakához képest - írja a Napi Gazdaság. A növekvő eredményhez nagyban hozzájárul az esztergomi Suzuki gyárból kiszállított autók exportárbevétele is. A Magyar Suzuki Zrt. kommunikációs igazgatója elmondta: az első negyedévben a Magyarországon gyártott gépkocsikból mintegy 50 ezer 300 darabot értékesítettek külföldön a tavalyi első negyedévi mintegy 28 ezer 500 darabbal szemben. Az exportértékesítésben is az új Swift vezet, amelyből idén csaknem 23 ezer 400 darab került a külföldi piacra, az SX 4 típusból közel 13 ezret adtak el, míg a hazai piacon már csökkenést mutató Ignisből 5 ezer 300 darab kelt el a határokon túl - nyilatkozta Tihanyi Tamás. * (flábor)
