Hídlap, 2007. május (5. évfolyam, 84–105. szám)
2007-05-16 / 94. szám
www.esztergom.hu 2007. május 16., szerda • HÍDLAP 5 Koldusbotra juthatnak a felvidéki színházak Az alacsony bérek és anyagi problémák nem látszanak a színvonalon A felvidéki magyar színházak a színvonalas és közönségsikernek számító darabok ellenére is komoly gazdasági problémákkal küzdenek. A teátrumok pályázatok, és támogatók segítségével tartják fenn magukat, a Kassai Thália Színház egy újabb közönségcsalogató módszert is bevetett: az egyik előadás magyar nyelven, szlovák feliratokkal is nézhető. A színház munkatársa szerint részben van csak szó közönségcsábításról, a szlovák ajkú nézők maguk igényelték ezt a lehetőséget. „Nagy volt a részükről az érdeklődés, ezért eleget tettünk a kérésüknek. Egyelőre csak A dzsungel könyve látható feliratokkal: míg a színpadon folyik az előadás, felette kivetítőn olvasható a szlovák nyelvű szöveg. Mindez úgy működik, mint az Állami Opera- színház előadásai során” - mondta a teátrum munkatársa, majd hozzátette: a közeljövőben további előadásokat szeretnének ily módon színre vinni. Kollár Péterrel, a Kassai Thália Színház igazgatójával még tavaly beszélgettünk az intézmény gazdasági helyzetéről. Lapunknak elmondta, hogy ugyan részesülnek állami, illetve önkormányzati támogatásban, ez azonban csak egyharmada annak az összegnek, amit egy hasonló méretű magyarországi színház kap a magyar államtól. Ez természetesen nem elég a költségekre, ezért kénytelenek pályázatokat írni, és a megnyert összegekből kipótolni a hiányt. A kassai színházban átlagosan bruttó 11 ezer korona (83 ezer forint) fizetés jut egy színészek, Komáromban a bérek valamivel jobbak: átlagosan tizenháromezer koronát, azaz körülbelül 98 ezer forintot visznek a teátristák (a szlovák színésznek fizetésénél ez 30-40 százalékkal kevesebb). Földes Dénes, a révkomáromi Jókai Színház gazdasági igazgatója mindehhez hozzáfűzte: ez az Bíró Ágnes, volt kulturális államtitkár lapunknak régebben elmondta, a kissebségi színházak a megyei önkormányzatokhoz tartoznak, így az állam csak pályázatok útján tudja segíteni őket. A volt államtitkár a Hídlapnak elismerte, hogy valóban kevés pénzből gazdálkodnak a magyar teátrumok, de a kapott ősz- szeget az államin kívül uniós forrásokból vagy alapítványoktól is kapható támogatással bővíthetik ki. összeg a szlovák átlagkereset alatt van. Földes lapunknak bevallotta, társulatuk nem a legjobb anyagi helyzettel rendelkezik. „A színháznak működnie kell, és ehhez bizony pénz szükséges. A rendelkezésre álló keret jóval kisebb annál az összegnél, mint amennyire valóban szükség lenne. Ebben az évben megint 3 millió korona körüli a hiány, ez ugye 23 millió forint körüli összegnek felel meg” - panaszolta a gazdasági igazgató, majd hozzátette: most van készülőben egy pályázat, amely által remélhetőleg sikerül elnyerni némi pénzt. Földes Dé- nestől azt is megtudtuk, hogy a megyei támogatás összege 28 millió korona, a bevételek útján 7 milliót sikerül összegyűjteni, és a működéshez különböző támogatók is hozzájárulnak. „Igaz, nem Az Esztergomtól alig ötven kilométerre található Komáromi Jókai Színház májusi repertoárja kiváló darabokat rejteget. Látható a Karamazov fivérek, a Doktor úr, a Lisolette és a május, Gömböc úr, Chicago, és a Minden egér szereti a sajtot. A komáromi társulat főrendezője Verebes István, aki a fáma szerint egy koronáért vállalta el ezt a feladatot. olyan nagy összegekről van szó, de mindenképpen jelentősek a színházra nézve. A rendelkezésünkre álló pénz körülbelül 20 százalékkal kevesebb, mint amennyire valójában szükségünk lenne, így ezt teljesen a működésre szánjuk, fejlesztésre sajnos, nem futja” - fejtette ki a gazdasági igazgató. A komáromi színház évadonként kilenc-tíz bemutatót tart, jelenleg 16 produkció van műsoron, évente 170-180 előadást nézhet meg a közönség, a belépőjegy pedig a magyarországi színházakhoz képest alacsonynak számító 180-240 korona (1400- 1800 forint) között mozog. Az anyagi gondok a színház előadásainak a színvonalán nem látszanak, a társulat a problémák ellenére is nagy lelkesedéssel áll hozzá minden egyes darabhoz, és ezt a nézők telt házas előadásokkal és vastapssal köszönik meg. „Színházat csinálunk, és ezt ugye közönség nélkül nem lehet. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy színvonalas darabokat vigyünk színre” - szögezte le Földes Dénes. • Szép Éva Tananyag lehet a fogyasztóvédelem A kormány hatékonyabb rendszer kidolgozásán fáradozik A múlt szerdai kormányülésen a fogyasztóvédelem megreformálásáról is döntött a kormány: erősebb szankciókat helyeztek kilátásba, fejlesztik a hálózati szaktanácsadást, növelik az ellenőrök számát és az iskolákban is hangsúlyosabban jelen lesznek a fogyasztóvédelmi ismeretek. A Nemzeti Alaptantervbe állítólag már idén nyáron bevezetik a változásokat. A szerdai kormányülésen született döntés értelmében hamarosan a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségek irányítják majd a regionális felügyelőségeket, nem pedig a közigazgatási hivatalok, illetve állami, civil és szakmai képviselőkből fogyasztóvédelmi tanácsot hoznak létre. A részletekről még nem tudni pontosabbat, az azonban jól látszik, szeretnék megerősíteni a fogyasztóvédelem szerepét, növelni hatékonyságát. Fejlesztenék például a problémákkal küszködő békéltető testületeket és országos hálózattá szerveznék a tanácsadó irodákat. Ahhoz pedig, hogy a súlyosabb bírságok valóban elrettentők legyenek, hatékonyabb ellenőrzésre van szükség: ennek érdekében 2009-ig több mint duplájára emelik az ellenőrök számát. A fogyasztóvédelem legfontosabb elemei az iskolai oktatásban is nagyobb szerepet kapnak majd, hiszen nem lehet elég korán kezdeni a tudatos vásárlásra nevelést. Tantárgyként eddig csupán a felsőoktatásban volt jelen a fogyasztó- védelem főként gazdasági, kereskedelmi szakirányokon, de tananyagként kapcsolódik egyes középiskolai tárgyakhoz is. Smiger András, az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy ez a kérdéskör igaz, hogy nem közvetlenül, de közvetetten mind a társadalom- ismereti, mind például a médiaismereti órák szerves része, utóbbin a reklámok szerepét, a manipulálás módszereit is megvitatják. A NAT tananyagszervezés terén elég rugalmasnak mondható, de az óraszámokat szigorúan megszabják - egyre kevesebb idő fordítható egy-egy anyagra -, így aztán kérdéses, hová tudják majd beilleszteni a bővebb fogyasztóvédelmi ismeret- anyagot, hiszen már így sem könnyű helyet találni a plusz információk, ismeretek átadásának. • Szabó Hajnal Kéretlen reklámok: nincs menekvés Nincs megfelelő szabályozás a hirdetésekre A reklámozók szinte minden felületet és formát felhasználnak arra, hogy hirdetéseinket eljuttathassák a reménybeli fogyasztóhoz. Hosszú perceket ülünk végig a moziban a film előtti hirdetéseket nézve, a banki telefonos ügyfélszolgálatoknál pedig saját költségünkön hallgathatjuk a legújabb hitelkonstrukciókat, mielőtt a valós problémánkkal foglalkoznának. A jelenlegi szabályozás nem szab gátat ezeknek a reklámoknak. Egyelőre sem jogi, sem írott etikai norma nem gátolja meg a hirdetőket a kéretlen reklámok közvetítésében. Az ügyfélszolgálatok működtetésére például csak általánosságokat fogalmaz meg a vonatkozó jogszabály, arra semmilyen előírás nem létezik, hogy az ügyfélnek milyen időtartam alatt kell eljutnia a keresett menüponthoz. A reklámokat tehát semmi nem tiltja, a fogyasztóvédelmi általános elv viszont az, hogy az ügyfélszolgálatoknak elsősorban az ügyfelek igényeit kell kiszolgálniuk. Nincs előírás azzal kapcsolatban sem, hogy a mozifilm előtt milyen hosszan lehet hirdetéseket vetíteni, a reklámfilmekre vonatkozó szabályozás ugyanis csak a televízióra vonatkozik. Markovics Réka, a Magyar Reklám- szövetség főtitkára lapunknak elmondta: eddig egyetlen esetben fordultak hozzájuk a kéretlen reklámok miatt. Akkor az ügyfél azt kifogásolta, hogy a telefonos ügyfélszolgálatban nem jut el a menü- rendszerig, amíg végig nem hallgatja a cég reklámjait. A szövetség ebben az esetben kimondta, hogy az eljárás etikátlan, szankciót azonban nem alkalmaztak, mivel erre nincs jogosultságuk. Az esztergomi Bajor Ágost Kultúr- mozgóban reklámok nincsenek, csak filmelőzeteseket vetítenek a filmek előtt. „Ezeket a filmmel együtt kapjuk a forgalmazótól, aki későbbi filmjeit szeretné ily módon beharangozni. Különálló előzetesek csak elvétve vannak, mivel ennek a filmforgalmazók nem érzik nagy reklámértékét, és keveset gyártanak belőle” - mondta a Hídlapnak Kárpáti György, a kultúrmozgó vezetője. A kéretlen reklámok egyik leginkább zavaró formáját jelentik az e-mail-ben kapott hirdetések. Egy esztergomi informatikus lapunknak elmondta: bár különböző programokkal lehet védekezni az úgynevezett spam- ek (levélszemét) ellen, teljesen mégsem lehet kivédeni őket, mivel ezek küldői mindig újabb trükköket találnak ki. „E-mail címeket több helyről is beszerezhetnek ezek a hirdetők, egyrészt a körleveleken szerepel minden címzett e-mail címe, másrészt pedig például a különböző közösségi oldalakon is megtalálható mindenki elérhetősége” - mondta a Hídlapnak a szakember. Véleménye szerint a bosszúságon kívül komolyabb problémákat is okoznak a spam-ek, hiszen nagyon nagy mértékben leterhelik a csatornákat. A szabályozás szerint Magyarországon előzetes beleegyezés kell ahhoz, hogy valakinek ilyen levelet küldjenek, felelősség viszont a szolgáltatót nem, csak az üzenet küldőjét terheli, őket viszont szinte lehetetlen elkapni. • Pálovics Klára
