Hídlap, 2007. április (5. évfolyam, 64–83. szám)
2007-04-10 / 69. szám
4 HÍDLAP • 2007. április 10., kedd www.istergranum.hu Szélmalomharc folyhat a szélerőművekért Szlovákia 600 ezer háztartás energiaigényét biztosítaná Szlovákia és Magyarország uniós tagállamként arra kötelezte magát, hogy 2010-re a megújuló energiahordozók által termelt energia területükön eléri a tizenkét százalékot. A Szlovákiai Szélerőművek Társulás (ZVES) szerint a Duna bal partján fekvő országban a szél hat év alatt 600 ezer háztartás energiaszükségletét biztosíthatná, a lehetséges vállalkozók az engedélyek beszerzése során a bürokrácia akadályaiba ütköznek. I i S I Gabonahiány fenyegeti az országot? Kiürültek a búzaraktárak, a kisebb malmok akár le is állhatnak Amennyiben Szlovákia kihasználná a természet adta lehetőségeit, összesen 620 megawatt teljesítményű szélerőmű kiépítését lehetne megvalósítani, ez által 1,3 terrawattóra elektromos energiát állíthatnának elő - állítja a társulás, hozzátéve, hogy ezek beüzemelését a hozzáférhető technológia, az infrastruktúra, a hálózatok biztonsága és a környezetvédelmi előírások szigorú betartása mellett lehetne végrehajtani. Jelenleg összességében 9,5 megawatt teljesítményű szélmalom forog Szlovákiában, de továbbiak létrehozása iránt külföldi és belföldi befektetők is érdeklődnek.. A ZVES szerint a vállalkozók az engedélyek beszerzése során a bürokrácia akadályaiba ütköznek, és hiányzik a törvényi háttér a megújuló energiaforrások támogatásának kihasználására is. A szlovák környezetvédelmi minisztérium nem ellenzi a szél adta energia kihasználását, nemrégiben azonban arra figyelmeztette a településeket, hogy az erőművek megvalósításáról szóló szerződésekre figyeljenek oda, még akkor is, ha bizonyított, hogy annak létesítésére alkalmas területről van szó. „Fontos, hogy jól átgondoljuk azt, hol létesítünk ilyen parkot, ne hogy az építésével több kár keletkezzen, mint haszon. Általában erre azok a helyek a legalkalmasabbak, ahol nemzeti parkok vagy védett területek vannak” - mondta sajtótájékoztatóján Viera Husková, az illetékes minisztérium környezeti hatásvizsgálati főosztályának a vezetője. Tavalyi adatok szerint egyébként 30 darab, 300 szélmalom létesítéséről szóló bejelentés érkezett a környezetvédelmi minisztériumhoz azok környezetre gyakorolt hatásának a megállapítása végett. Husková tudomása szerint ilyen tervek Szlovákia szerte garmadával vannak: csak nyugaton 800 darabnak kellene létesülnie, és Középilletve Kelet-Szlovákiában is akad számos parktelepítési elképzelés. Az Ister-Granum Eurorégió egyik településén, Szőgyén Széldombként emlegetett területén a német többségi tulajdonú Ventureal Részvénytársaság szeretne a közeljövőben szélerőművet létesíteni. A projekt területileg 350 - 400 hektárt foglal magába: a tervek szerint a falutól 1,2 kilométerre lévő húszáras telken, 500 méterre egymástól, 23 darab, három megawatt teljesítményű acéltorony sorakozna fel (egyetlen ilyen erőmű az egész település villanyáram-szükségletét fedezni tudná). Az említett cég Szlovákiában négy ilyen együttesben gondolkodik, ha a rendelkezésükre állnak a szükséges anyagok, egy torony felállítására akár két hónap is elegendő. • Szép Éva Folytatás az 1. oldalról Érdekes azonban, hogy míg eddig jellemzően rengeteg, akár 2 millió tonna intervenciós gabona is elszállításra várt a raktárakban, addig most alig pár ezer tonna akad, ami valószínűleg el is fog fogyni aratásig. A hazai igényeket egyébként nagyjából 2 millió tonna gabonával ki lehetne elégíteni, így egy- egy rosszabb év sem veszélyezteti az ellátást. Tavaly nagyjából 4, 5 millió tonna búza gyűlt össze betakarítás után, ami közepes mennyiségnek számít, 2003-ban alig 3 millió volt, 2004-ben viszont ennek duplája. Lakatos Zoltán úgy becsüli, hogy jó közepes, több mint 4 millió tonnás lesz az idei termés is, az enyhe tél jót tett a búzának, már csak a csapadék hiányzik a földeken, de baj csak akkor lehet, ha egy hónapon belül nem érkezik égi áldás, a belvizektől pedig idén szerencsére nem kell tartani. A szakértő szerint a liszt Hamarosan újra az uniós miniszterek tanácsa elé kerül az intervenciós felvásárlás megszüntetésének ügye, ami főként a kukoricatermelőket érintheti kellemetlenül, de a tiltakozások következtében nem kizárt, hogy végül nem változtatnak a rendszeren. Emlékezetes, hogy a mező- gazdasági biztos az azonnali befagyasztás mellett érvelt, ám a gazdák, szakmai szervezetek és a magyar agrárvezetés is azt hangsúlyozta: a termelők későn értesültek a változásokról, és már elvetették az idei gabonát, vetésterületeiket is a régi rendszer szerint alakították ki. árát sem húzza feljebb a hiány, a finomliszt már átesett egy többlépcsős emelésen, az ipari liszt ára alig 50 forintról 58-62-re emelkedett, és Európa-szerte még így is a legolcsóbbak közé tartozik a hazai alapanyag. • Szabó Hajnal L A P ( S Z ) É L Micsoda komédia! Az emberi tulajdonságok egyik legszebbike a beleérző képesség, vagyis az empátia. Szép példáit láthatjuk ennek még a mai, alapvetően az önzésre építő fogyasztói társadalomban is: egy-egy természeti katasztrófa után önkéntes adakozók tömegei segítenék a bajbajutottaknak. Erre az érzelemre apellálnak a mindennapok ismert kéregetői is: ma már nemigen látni, de egykoron megszokott volt az utcasarkon üldögélő koldus nyakában a „képzeld magad az én helyembe” - feliratú tábla, mintegy finoman felszólítva a kérgesebb szívűeket némi alamizsnaosztásra. (Itt azért muszáj megjegyezni, hogy a modem társadalom elesettjei - miként maga a társadalom - elődjeikhez képest jóval agresszívabbak.) Vannak közöttünk, akikben az átlagosnál sokkal fejlettebb az empátia, ők művészi fokon képesek belebújni mások bőrébe: filozófusok, festők, írók, költők, zenészek és - bizony-bizony - a politikusok. Utóbbiaknál maradva mind a mai napig gyakran emlegetik a néhai John F. Kennedyt, aki a fallal kettéosztott Berlinben tett látogatásakor együttérzését a németül mondott „én egy berlini vagyok” gesztussal fejezte ki. Itt és most Magyarországon is hallunk hasonlókat, ráadásul egyre gyakrabban. Gy. F. például az utóbbi hetekben-hónapokban annyiféle embertársunk gondját-baját érzékeltette a fenti módszerrel, hogy már- már arra gondolunk, politikus helyett talán inkább színésznek kellett volna mennie. Csakhogy GY. F. a különböző vallási, etnikai, szexuális és egyéb kisebbségek sanyarú helyzetét, az őket sújtó kirekesztést, az irányukban megnyilvánuló „gyűlölködést” bemutatva oly mértékben játszotta túl a szerepét, hogy legfeljebb afféle fizetős hallgatóként venné fel egy nevenincs színitanoda. Természetesen botorság volna tagadni - nem is tesszük hogy Magyarországon is van sokféle előítélet: homofóbia, antiszemitizmus, rasszizmus. Ezek mértéke azonban a felmérések szerint nem haladja meg az oly gyakran példaképül felhozott „fejlett nyugati demokráciák” hasonló értékeit, adott esetben azokat - hála Istennek - el se érik. (Mint ahogyan másfelől - sajnos - a magyarországi jövedelmek, az átlagos hazai életkor, vagy a nemzet általános egészségi állapota se éri el a nyugati „normákat”.) Viszont aligha kell bizonygatnunk, hogy mindaz, ami nálunk ma az úgynevezett konvergenciaprogram, illetve a reform nevében történik, az bizony az előbb felsorolt jellemzőktől - vallási, etnikai, szexuális hovatartozás - függetlenül egyformán sújt boldog-boldogtalant. (Egy szűk, úgynevezett elitet leszámítva.) Épp ezért talán mindannyian jobban járnánk olyasvalakivel, aki politikusként ebben a helyzetben mindenekelőtt a felelős magyar miniszterelnök szerepével próbálna meg azonosulni. Kutyatámadások: legtöbbször a gazdák a felelősek A hatóság csak akkor tud intézkedni, ha megvan a kutya tulajdonosa Legutóbb Nógrádból érkezett a hír: ember esett áldozatul egy kutyatámadásnak, Nemtiben egy nyolcéves kisfiút mart össze két nagy testű juhászkutya. A rendőrség gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés miatt indított nyomozást. Az állatorvos és a hatóságok szerint is minden esetben a gazda a felelős kutyája viselkedéséért. A szomszédban tartott két nagy testű juhászkutya múlt hét csütörtökön támadta meg saját kertjükben a gyereket, aki combjain, lábszárain, arcán és hasán szenvedett el marásos sérüléseket. A kisfiút a Madarász Utcai Kórházba szállították, mára már túl van az életveszélyen. Kaszás Ottó, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta: a bátonyterenyei rendőrkapitányság szakértők bevonásával vizsgálja az ügyet, gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés miatt indítottak nyomozást az állatok gazdái ellen. A két kutyát a salgótarjáni gyepmesteri telepen tartják megfigyelés alatt. Csonkáné Huszár Anita, a Komárom- Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője lapunkat arról tájékoztatta: megyénkben az elmúlt időszakban nem volt hasonló eset. A törvénykezés az ilyen ügyekre a „veszélyeztetés kutyával” kitételt ismeri, amely károkozás, vagy nyolc napon belül gyógyuló sérülés esetén ötvenezer forint bírsággal sújtható, komolyabb sérülés esetén viszont már gondatlan bűncselekményt jelent, és ilyenkor a rendőrség hivatalból nyomozást indít. A felelős minden esetben a kü- tya gazdája. Tóth László, az esztergomi polgármesteri hivatal hatósági osztályának munkatársa lapunknak elmondta: a gyepmester akciószerű ellenőrzéseket nem tud végezni, hiszen a telep csaknem mindig tele van, rendszeresen járőrözik viszont, és a szabadon kószáló ebeket befogja. Állampolgári bejelentésre pedig a polgárőrökkel közösen az összeverődő kóbor falkákat is befogják. „Esztergomnak jelenleg nincs az állattartásra vonatkozó helyi rendelete, a központi rendelkezések azonban kimondják: ebet felügyelet nélkül közterületre engedni nem lehet, a gazda pedig minden esetben köteles gondoskodni arról, hogy kutyája másnak kárt vagy sérülést ne okozhasson.” - tette hozzá Tóth László. Bogdán Levente, a Bogáncs Kutya- és Kisállatotthon állatorvosa szerint a kutyák agresszív viselkedése főként a kölyökkori szocializáció hiányából és az otthoni bánásmódból eredhet. Azok az állatok, akiket kicsi korukban utcára raknak, csak az ösztöneikre tudnak támaszkodni, ezek alapján pedig támadó típusúak lesznek. Ezért nem szabad közel menni, főleg nem simogatni a kóbor ebeket, róluk a gyepmestemek kell gondoskodni, a menhelyek feladata pedig, hogy neveljék a kutyát, ha ez még lehetséges. „Az otthon tartott állatok esetében általában az agresszióra szokott támadással válaszolni a kutya, mégpedig akkor, ha az ember elveszíti falkavezéri státuszát, vagyis sérült, ittas, vagy egy gyerekkel áll szemben az állat” - tájékoztatta lapunkat a szakember. . • Pálovics Klára
