Hídlap, 2007. április (5. évfolyam, 64–83. szám)

2007-04-07 / 68. szám

2 HÍDLAP • 2007. április RÖVIDEN Új kiegyezést sürget Szili (H) Új kiegyezésre lenne szükség Ma­gyarországon - hangoztatta Szili Ka­talin, az Országgyűlés elnöke egy ci­vil közéleti konferencián, Szombat­helyen. A házelnök azt mondta, az új belső kiegyezést olyan témák kap­csán kellene megtalálni, amelyek je­lenleg az ország nagy kérdéseit je­lentik. Hangsúlyozta: az ország elju­tott odáig, hogy a politikai és gazda­sági rendszerváltást követően el kell kezdeni gondolkodni azon, miként lehet a „finomhangolásokat” elvé­gezni. Ha körülnézünk, látjuk, a köz- igazgatásban, az egészségügyben szükséges volt lépni, és tudjuk azt is, hogy az oktatásban, valamint az ál­lamháztartás területén is lépésekre van szükség - mondta Szili Katalin. Új ellenőrző szervezet? (H) A Népszabadság információi szerint az államreform során egy új költség- vetési ellenőrző szervezet létrehozá­sát tervezik, olyant, amilyet korábban már a Fidesz is javasolt. Ennek értel­mében a független költségvetés-ellen­őrző szervezet vizsgálná a költségve­tés megalapozottságát, és ellenőrizné, hogy azoknak a jogszabály-változta­tási terveknek, amelyek az Ország- gyűlés elé kerülnek, mi az állami ki­adásokra és bevételekre gyakorolt ha­tása. A jelenlegi ellenőrző szervezet, az Állami Számvevőszék csak utólag véleményezi a költségvetést. Összegyűltek az aláírások (H) A Magyarok Világszövetsége ösz- szegyűjtötte a szükséges kétszáz­ezer aláírást, így várhatóan népsza­vazást írnak ki a Szabadság téri szovjet emlékmű ügyében. Az ügyet kezdeményező Deport ’56 nevű szervezet és az MVSZ szerint nem az emlékművel, annak helyé­vel van a probléma. Összekötik Pozsony és Becs légikikötőjét (SK) A következő nyolc évben hatalmas vasúti fejlesztések történnek Pozsony­ban. A szlovák főváros három nagy pályaudvarát összekötik, ennek része­ként egy 5,5 kilométeres Duna alatti alagutat is építenek. A beruházásnak, amelynek keretében a pozsonyi és a bécsi repteret is összekötik, 2015-re kellene elkészülnie. Pozsony vasúthá­lózatát rákapcsolják a TEN-T17-es vonalra is, ami Párizst, Strasbourgot, Stuttgartot és az ausztriai fővárost kapcsolja össze. A tervezett kiadások 80 százalékát európai uniós források­ból szeretnék finanszírozni, a fennma­radó 20 százalékot pedig az állami költségvetés biztosítaná. HÍREK AZ EURÓP Még keresik a hatodik partnert a Nabuccóhoz Nem okoz fennakadást a Nabucco pro­jekt megvalósításában, hogy Törökor­szág felfüggesztette a megbeszéléseket a francia Gaz de France energiaválla­lattal - mondta a MÓL szóvivője. Úgy fogalmazott: „számos cég érdeklődik e reményteljes kezdeményezés iránt, hogy hatodik tagja lehessen a projekt társaságnak”. Elmondta: a hatodik partnert azért keresik a Nabucco pro­jektjelenlegi tagjai, hogy még stabilab­bá tegyék az együttműködést a gázve­zeték ügyében. Ugyanakkor utalt rá, hogy a projekt csak a tervek szintjén lé­tezik. Megerősítette, hogy a MÓL ér­dekelt mind a Nabucco, mind a Kék Áramlat projekt megvalósításában. 7., szombat www.istergranum.hu A Fidesz szerint a tb-kasszára fáj Kóka foga Szolidáris tb-t sürget az MSZP Az MSZP országos elnöksége egyetért az SZDSZ-szel, hogy a társadalombiztosítás megújított rendszerének szolidárisnak kell lennie, senki nem maradhat ellátatlanul, de a versenyt is biztosítani kell - közölte a párt szóvivője a testület ülése után. Nyakó István elmondta: továbbra is fent kell tartani a nemzeti kockázatközösséget, nem lehet differenciálni vagyoni és társadalmi különbségek szerint. Mint mondta, a versenyt is biztosítani kell, de fontosnak tartják, hogy a végső garanciát a magyar állam vállalja, azaz senki ne maradjon ellátatlanul. Nyakó István közölte: az MSZP elnöksége köszöni Molnár Lajos távozó egészségügyi miniszternek az elmúlt hóna­pokban végzett munkáját, amelynek eredményeit elismerik. „Közösen csináltuk és együtt fogjuk továbbcsinálni ezt a feladatot” - fogalmazott. A szóvivő szólt arról, hogy az egészségügyi reform első szakasza ért véget, és az MSZP elnöksége eltö­kélt a reform eddigi elemeinek fenntartásában. Hozzátette: támogatják a kormányt az előre eltervezett lépések végrehajtásában éis abban is, hogy azokról még 2007-ben döntsenek. Miniszteri hatáskörében Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter he­lyettesíti az új tárcavezető munkába ál­lásáig a pénteki hatállyal lemondott Molnár Lajos egészségügyi minisztert - közölte a Kormányszóvivői Iroda. Kóka János a központi államigazga­tási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvénynek megfelelően helyette­síti az egészségügyi minisztert - olvas­ható a közleményben. A törvény alap­ján, „ha a miniszter megbízatása nem a kormány megbízatásának megszűnésé­vel szűnik meg, a miniszterelnök hala­déktalanul javaslatot tesz az új minisz­ter személyére, vagy feladatának ellátá­sával ideiglenesen a kormány más tag­ját bízza meg. A kormánynak a minisz­teri feladat ellátásával megbízott tagja a miniszter hatáskörét korlátozások nél­kül gyakorolja” - áll a jogszabályban. Mint írták, a minisztériumban a tárca­vezető pénteki távozásától függetlenül folyamatos a munka, a reform az erede­ti ütemezés szerint folytatódik. A sze­mélyi változások a reformok irányát, menetét és eddigi eredményeit nem érintik - olvasható a közleményben. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerdán fogadta el április 6-ai hatállyal Molnár Lajos, az SZDSZ által a kor­mányba delegált egészségügyi minisz­ter lemondását. Molnár Lajos lemon­dását azzal indokolta, hogy nem tudta elfogadni a több-biztosítós rendszer ki­alakításának halogatását. Az SZDSZ és a párt elnöke azért érvel a több-biztosítós modell mellett, mert „rá akarja tenni a kezét” az egészségügyi kasszára, mindannyiunk egészségügyi befizetéseire” - mondta Szijjártó Péter. A legnagyobb ellenzéki párt szóvivője kifogásolta Kóka János csütörtök dél­előtti látogatását az Egészségügyi Mi­nisztériumban, mert szerinte az állam­párti diktatúra gyakorlatát idézi, hogy egy pártelnök a pártközpontból akarja irányítani, befolyásolni egy minisztéri­um munkáját. Szijjártó Péter arra szólí­totta fel az SZDSZ elnökét, hagyjon fel az „állampárti diktatúrára jellemző visel­kedésmóddal”, és azzal, hogy pártelnök­ként közpénzekre akarja rátenni a kezét. • Koncz Endre Egyértelmű a szabályozás Nem akarják visszaszállítani az ösz- szes, illegálisan Magyarországra ke­rült szemetet a németek. A legfrissebb hírek szerint azt szeretnék elérni, hogy a hulladék egy részét itthoni égetőkben semmisítsék meg - erősítette meg egy rádióinterjúban a környezetvédelmi miniszter. Persányi Miklós azt mondta: az uniós szabályozás egyértelmű; annak az or­szágnak kell intézkednie, ahonnan a szemét származik. A bizonyítás azon­ban nehéz és hosszadalmas feladat - tet­te hozzá a miniszter. „Mi úgy gondol­juk, a teljes mennyiséget vissza kell szállítani, és nem volna jogszerű és sze­rencsés magyarországi égetőket meg­bízni az ártalmatlanítással, mert az olyan precedenst teremtene, ami félő, hogy gyakorlattá válna a későbbiekben” - mondta a szaktárca vezetője. Lapin­formáció szerint Baden-Württemberg tartomány azt vállalta, hogy Kunbajáról, Kiskunmajsáról és Ácsról július végéig visszavitet 1 800 tonna hulladékot, ám szerinte további 1 400 tonnát a két ál­lam cégeinek közös felelőssége miatt Magyarországon kell ártalmatlanítani. • (palotás) Ragaszkodnak a kétharmados tarifához Csúszik az egyeztetés a villamosipariak kedvezményéről Megszorítás: van, aki többet keres A kormányfő és egyes államtitkárok bére emelkedett Várhatóan egy hetet csúszik az ere­detileg április 7-ére tervezett egyezte­tés a villamosenergia-ipari munkavál­lalók és nyugdíjasok kedvezményes áramtarifájáról - közölte Gál Rezső, a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szak- szervezeti Szövetségének elnöke. Az ágazati dolgozók kedvezményes tarifája jelenleg a lakossági áramár 63 százaléka. Ez a kedvezmény átlago­san évi 139 687 forint támogatást je­lent az iparágban dolgozó 20 ezer ak­tív alkalmazottnak és 45 ezer nyugdí­jasnak, illetve jogosult özvegynek fe­jenként. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium korábban közölte, hogy a száz éve létező kedvezményes tari­fát a villamosenergia-piac megnyitá­sáig tartja fenn. A GKM korábbi köz­lése szerint a minisztérium csak olyan konstrukciót hajlandó támogatni, amelyben nem a többi lakossági fo­gyasztó fizeti meg az iparágiak ked­vezményét. Az iparág három szak- szervezete a kedvezmény megszünte­téséről szóló miniszteri bejelentés ha­tására januárban sztrájkbizottságot alakított. Az eredménytelen tárgyalá­sok miatt február 6-án figyelmeztető sztrájkot tartottak. Majd a sztrájkbi­zottság és a szaktárca február 7-én előzetes megállapodást kötött, aminek eredményeként a villamosenergia- ipari dolgozók 90 napra felfüggesztet­ték bejelentett általános sztrájkjukat a végső megállapodás érdekében. • K .E. Már tárgyalnak a szigetmonostori kis Duna-hídról Megkezdődtek a tárgyalások a szi­getmonostori önkormányzat és a köz­lekedési tárca között a Szentendre és a falu között leendő dunai kishíd építé­séről - közölte Szigetmonostor polgár­mester-helyettese pénteken. Nádas Zsolt elmondta, hogy a Szentendrei­szigeten átívelő, most épülő MO-s híd­nál a törvény szerint járt volna lehajtó a község eléréséhez, ám a környezet­védelmi megfontolásból nem valósul­hat meg, mert a sziget alatt húzódik a főváros legfontosabb ivóvíz bázisa, amely az esetleg megnövekvő autófor­galom miatt veszélybe kerülhetne. A tárca viszont megígérte, hogy a szige­ten élők kompenzálására az MO-ás be­ruházás részeként megépítik a kishidat a két part között. A helyi önkormány­zat a leendő kishíd kapcsán hozzálátott a 2 200 lelkes falu új rendezési tervé­nek előkészítéséhez. Ennek fontos ele­me, hogy a sziget érintetlen természeti értékei megőrzése mellett a főváros rekreációs parkja alakuljon itt ki - mondta Nádas Zsolt. Húsz-huszonöt százalékkal, vagyis havonta átlagosan kétszázezer forinttal kap több fizetést az államtitkárok többsége és a miniszterelnök is. A Kormányszóvivői Iroda elismerte a fizetésemelés tényét. Elsőként a Népszavának lett gyanús, hogy bizonyos államtitkárok és szakál­lamtitkárok a MeH honlapján közétett havi juttatástól eltérőn éves adóbevallá­sukban több bért vallottak be, mint az hi­vatalosan járt volna nekik. A Kormány- szóvivői Iroda a lapnak elküldött egy összesítést, amely szerint 20 államtitkár­ból 15-nek, míg a 48 szakállamtitkárból mindnek magasabb a bére a MéH hon­lapján közzétett adatnál. Hogy kikről van szó név szerint, a szóvivőiroda személyi­ségi jogokra hivatkozva nem adta meg. Az mno-nak megerősítették a Népszava korábbi értesülését, vagyis elismerték, hogy a korábbinál átlagosan 20-25 szá­zalékkal magasabb fizetést kap Gyurcsány Ferenc kormányfő, illetve a szaktárcákat vezető miniszterek egyedi döntése alapján a kormány államtitkárai­nak és szakállamtitkárainak többsége. A hivatalos adatok szerint bruttó 949 500 forint, illetve bruttó 712 100 forint jár havonta az államtitkároknak és szakállamtitkároknak. • -L -A AI UNIÓBÓL Mégis marad a lengyel vétó? Lengyelország nem változtatta meg azt a szándékát, hogy megvétózza az Európai Unió és Oroszország tárgya­lásait az átfogó partnerségi egyez­ményről, ha feltételei nem teljesül­nek - jelentette ki Lech Kaczynski lengyel államfő. A nyilatkozat el­lentmondásban van az Európai Bi­zottság szóvivőjének szerdai beje­lentésével, amely szerint a vétó visz- szavonása az Európai Bizottság el­nöke, a német kancellár és a lengyel elnök között nemrég lezajlott tárgya­lások gyümölcse. Kaczynski elnök csütörtökön egy sajtótájékoztatón ki­jelentette: „a következő lépést Oroszországnak kell megtennie... Lengyelország nem lépett vissza. Nem lehet egyszerre embargó és a vétó visszavonása.” Kötelező a magyar egyetem Uniós kötelezettsége Romániának az önálló állami magyar nyelvű egyetem létrehozása - mondta Hantz Péter, a kolozsvári Babes Bolyai Tudomány- egyetem volt oktatója. A Bolyai Kez­deményező Bizottság elnöke elmond­ta, ezt az EU csatlakozás feltételei kö­zött írták elő Romániának. Az oktató szerint ez több módon is megvalósul­hatna: lehetne ez egy új intézmény is, vagy akár a Babes-Bólyai Egyetem kettéválasztása, avagy akár állami tá­mogatás segítségével egy magánegye­tem is magába olvaszthatná a Babes- Bólyai Egyetem magyar tagozatait. Caplovic a magyar egyetemet hibáztatja A politikus szerint az intézmény vezetése rugalmatlan Szlovákia kisebbségekért is felelős mi­niszterelnök-helyettese, Dusán Caplovic szerint a révkomáromi magyar egyetem és a kormány közötti ellentétekről az in­tézmény vezetése tehet: rugalmatlanok és nem kommunikálnak a kormánnyal. Caplovic a fentieket Heizer Antal ma­gyar nagykövettel folytatott megbeszé­lésén fejtette ki és leszögezte azt is, hogy véleménye szerint nem a szlovák kormány hozzáállásában keresendő a probléma. Ellenpéldaként a szintén ko­máromi Selye János Gimnáziumot emlí­tette: velük ,jó és készséges” viszonyt ápolnak. „Míg ez esetben kétoldalúan működik a dolog, a felsőoktatási intéz­ménynél sajnos nem“ - mondta a mi­niszterelnök-helyettes, aki szerint a problematikus kérdések feloldása érde­kében hamarosan találkozni fognak Al­bert Sándorral, az egyetem rektorával. Caplovic ezt követően tájékoztatta a nagykövetet a szlovák kormány kisebb­ségek támogatása terén kifejtett tevé­kenységéről, és méltatta a nyitrai Kons­tantin Egyetem Közép-Európai Tanul­mányok Karával való sikeres együttmű­ködést is. A szlovák politikus az MTV- ben fennálló nemzetiségi adásokkal kapcsolatos problémákra és az egyetlen magyarországi szlovák nyelvű napilap anyagi gondjaira is figyelmeztetett. 'A két fél egyetértett abban, hogy bár a két ország kapcsolatai jó irányba haladnak, új impulzusokra van szükség, úgy orszá­gos, mint regionális kapcsolatok terén. • Szép

Next

/
Thumbnails
Contents