Hídlap, 2007. április (5. évfolyam, 64–83. szám)
2007-04-07 / 68. szám
www.esztergom.hu 2007. április 7., szombat • HÍDLAP 5 Újra zakatolnak a börzsönyi kisvasutak Húsvétkor nyit a nagybörzsönyi kisvasút, hajtányok indulnak Kismarosról A Börzsönyben több erdei kisvasút is működik, de míg a kismaros-királyréti a szerencsések közé tartozik, a Nagybörzsöny-Nagyirtáspuszta között üzemelő vonal fenntartása egyre nagyobb nehézséget okoz a működtetőknek. Bár folynak az építési munkák a Szob-Márianosztra vonalon, várhatóan csúszni fog az átadás. A kisvasutak működtetése nem tartozik manapság a legkifizetődőbb vállalkozások közé, olyannyira nem, hogy a nagybörzsönyi vonalon dolgozók idén még fizetést sem kaptak, ezért is várták már nagyon a húsvéti szezonkezdést. Paulik János, a Nagybörzsönyi Erdei Kisvasút Kht. ügyvezető igazgatója kérdésünkre elmondta: minden évben húsvétkor indulnak az első szerelvénynek és mindenszentekkor zárul a szezon, így most hétvégén már váiják az utazni vágyókat, akikből remélik, szép számmal akad majd, legalábbis telefonon rengetegen érdeklődnek a menetrendről. Bár szinte már társadalmi munkában kénytelenek működtetni a veszteséges vállalkozást, nem adják fel, és a pályázatok sikerében bíznak. Ok írták a Szob- Márianosztra vonal megújítását célzó uniós pályázatot is, aminek köszönhetően tavaly ősztől megkezdődtek végre a munkálatok a 15 éve megszűnt szakaszon. A próbaüzemnek eredetileg április végén kellene elindulnia, ám az átadás nagy valószínűséggel kissé csúszni fog, most úgy tűnik, valamikor június végén, július elején vehetik birtokukba a korszerű szerelvényeket a turisták. A kht. már dolgozik a következő projekten is, ami a Márianosztra-Nagyirtáspuszta vonal helyreállítását tenné lehetővé, és ezzel teljessé válhatna a Szob-Nagybör- zsöny vonal. Paulik János lát arra esélyt,, hogy ez a 2007-2013-as ciklusban meg is valósulhat, de a kirándulók addig is elutazhatnak majd modern vasúton Márianosztráig, onnan egy szépen rendbehozott gyalogösvényen folytathatják útjukat, Nagyirtásnál pedig felszállhatnak a nosztalgikus hangulatú csaknem 100 éves nagybörzsönyi kis- vasútra. Valamivel szerencsésebb helyzetben vannak a Kismaros-Királyrét között közlekedő erdei vasút működtetői, ugyanis tavaly hároméves üzemeltetési szerződést kötöttek az Ipoly Erdő Zrt- vel, aminek következtében jelenleg stabilnak mondható anyagi helyzetük. Ezenfelül múlt évben sikerült megkétszerezni korábbi bevételeiket is, miután sokkal szigorúbban ellenőrizték a jegyvásárlást. így akkor is tudnák tovább működtetni a vonalat, ha elmaradnának a támogatások, csak fejlesztésre jutna kevesebb. Húsvétkor nosztalgia mozdonyok húzzák majd a kocsikat és egy új szolgáltatással is bővült az idei kínálat: beindul a hajtánypálya, ahol kézi erővel négy fő utazhat körbe egy 750 méteres szakaszon, de az erős fiatalemberek megpróbálkozhatnak egy hosszabb, emelkedőkkel nehezített szakasz leküzdésével is. • Sz. H. Ősszel már hálózhatnak a béli kastélyban A nyár végére befejeződhet az épület felújítása Szondáztatnak a rendőrök Akad, ahol már csütörtökön elkezdték, de szombattól mindenütt fokozott rendőri ellenőrzés várható az utakon. Az előző évek tapasztalatai azt mutatják, hogy húsvétkor az átlagnál többen ülnek ittasan a volánhoz, ezért az ünnepek alatt a hétvégén, sőt még azután is minden megállított autósnak meg kell fújnia az alkoholszondát. A rendőrség kampányt is indított az ittas vezetés ellen, melynek „arca” Pártái Lucia időjós lett, aki arra kérte a nőket, hogy az autóval érkező locsolkodókat véletlenül se kínálják alkohollal. Útfelújításokról döntöttek Tatabánya. A frakciók közötti vitákat követően a csütörtöki, folytatólagos közgyűlésen úgy döntött a képviselő- testület, hogy a pályázaton elnyerhető regionális forrásokból nyolc utat újítanak fel a városban. A frakciók közös javaslata alapján megújulhat a Cseresznyefa utca, a Domb utca, az Erdész út, a Tulipán köz, az Ond vezér út és az Aradi utca, valamint a Cseri út és a Szikla utca. Szükségessé vált a Béla király körtér megújítása is: ezt egy nagyobb pályázaton elnyerhető forrásból újítja majd fel a város. Jól haladnak a béli neogótikus kastély felújításának a munkálatai: a tervek szerint októberben már vadászhatunk, vagy hálózhatunk is a nemrégiben olasz kézre került lakban. Magának az építkezésnek július végéig kell elkészülni, ezt követően azonban még be kell rendezni a szobákat. Az Ipoly partján fekvő béli műemlék eredetileg egy zsidó család tulajdonában állt. Az építmény tulajdonosait a háború alatt koncentrációs táborba hurcolták, így a kastély állami használatba került: először mezőgazdasági szakközépiskola, majd kultúrház, könyvtár, ifjúsági klub és még sók minden más volt az épületekben. A rendszerváltás után az örökösök bírósági per útján szerezték vissza tulajdonukat, azóta fokozatosan szétlopták az épületeket: elvitték az ajtókat, ablakokat, beszakadt a mennyezet és a tető is. A kastély felújítása tavaly nyáron kezdődött: mostanra sikerült befejezni a külső munkálatok nagy részét, az épület belsejét kivakolták, bevezették a vizet, most a villanyszerelők érkezésére várnak. .Jelenleg az udvar rendbetételén, parkosításán munkálkodunk: vízelvezető csatornákat alakítunk ki, megmetsszük a fákat - ha ezzel is megleszünk, akkor már kívülről egész jól fog kinézni az épület” - mondta lapunknak Oravecz László főépítész. Ami a kastély külsejét illeti, nem kapott még színt: bár az az eredetihez hasonló lesz, a pontos árnyalat még nem dőlt el. Maga az építkezés július végén fejeződik be: ezt követően még be kell rendezni a lakot, ki kell alakítani a lovardát, a tavat, a panziót. Míg a külső részt sikerült teljesen korhűre formálni, a belső tér kialakításánál nem lehet e koncepciót alkalmazni: ennek oka, hogy az épület már annyifajta intézménynek adott helyet, hogy nem lehet megállapítani, hogy nézett ki a múlt század negyvenes éveiben. Információink szerint a teljes felújításnak az őszre kell elkészülnie: októberben már vadászni, lovagolni és hálózni is lehet a neogótikus kastélyban, ahol a falubeliek gyűléseket is rendezhetnek majd. • (szép) Ml A VELEMENYE? A húsvét hagyománya, az egyházi és népi szokások keveréke az egyik legszélesebb körben megőrzött tradíció. Arról kérdeztük az embereket, hogy hol és hogyan töltik az ünnepet. Baumann Ferenc (nyugdíjas) Otthon leszünk, meglepetést készítünk a kisunokáinknak, a fe- I leségemhez jönnek a rokonok, a nővérem fiai, unokái, jó- i magam ritkán megyek csak locsolni. Az ünnepi menü sonka lesz főtt tojással, tormával. Régebben eljártunk a körmenetre is, de idén kimarad, mert a feleségem eltörte a lábát. György Orsolya (tanuló) Falun nagy hagyománya van az ünnepnek, nálunk Tokodon még komolyan veszik ennek megtartását az emberek. Egész hétvégén készülődünk, tojást festünk, tojásfát díszítünk, sütit sütünk, ezekkel várjuk hétfőn a locsolókat. Hozzánk a rokonokon kívül barátok, ismerősök is eljönnek a verseikkel és a kölnijükkel. Batka Valér (óvodás) i g*j|H Meglocsolom anyát, ■ a nővéremet, nagy- I mamámat, a dédit, és I mindenkitől kapok csoki tojást. Több locsolóverset is tudok, de most nem mondom el. Tavaly húsvétkor a fűben találtunk csokitojásokat, amit a nyuszi rejtett el a kertben. k Morvay Szandra (pultos) Mi már hosszú évek óta menekülünk a locsolók elől, mert sem anya, sem én nem szeretjük, ha tízféle kölnivel büdösí- tenek össze bennünket a piára és pénzre pályázó férfiak. Húsvétkor kinéz a család egy kirándulóhelyet, ahová már korán reggel, az első locsoló várható érkezése előtt elautóká- zunk, és csak késő este jövünk haza. Húsvét a tájházban Ipolyszalka. Szombaton, vasárnap és hétfőn is, reggel kilenc órától este ötig húsvéti szokásokat felelevenítő programokkal, kézműves foglalkozásokkal várja vendégeit a szálkái tájház. A látogatók az udvari kemencében sült tej- fölös-szalonnás lepényt akár kocsonyával és ecetes hagymával is összepárosíthatják, húsvéti locsolóversért pedig csokitojás jár. Ezenkívül lovas kocsikázásra is lehetőség nyílik. Költőverseny párbajjal Hidakat építene az új-zélandi hídőr Marcel Baaijens a hetedik művész a párkányi Hídőrházban Hagyományteremtő szándékkal és különleges programmal köszönti a Költészet Napját a Szentendrei Új Kulturális Központ. Vasárnap délután három órától költőversenyt rendeznek a Művészet Malomban. Hat népszerű poéta méri össze tudását az intézmény falai között, hogy kiderüljön ki lesz 2007 párbajhőse. A meghívott költőket nehéz feladat várja: a helyszínen kell kihúzniuk egy kalapból egy-egy aktuális hírt, amelyet a Szentendre és Vidéke legfrissebb számából gyűjtenek össze. A versenyző lírikusoknak fél óra alatt kell a témából egy szabadon választott költeményt írniuk, amelyről a 3 tagú zsűri és a közönség egyaránt kiválasztja a saját kedvencét. Érdemes ellátogatani vasárnap Szentendrére, hiszen a párbajozók között találjuk Karafiáth Orsolyát, Petőcz Andrást, Kozma Györgyöt, Gömöri Györgyöt és András Sándort. A zsűriben pedig Tarján Tamás, Kükorelly Endre és Turczi István kapott helyet. És ha mindez nem elég egy kellemes lírai társaságban eltöltött vasárnap délutánhoz, akkor ráadásként Igó Éva színművésznő és Karácsony János zenész előadása garancia a kellemes időtöltéshez. • G. K. A Mária Valéria híd hetedik hídőre Marcel Baaijens november óta tölti be tisztét: az új-zélandi művész a művészet eszközeivel próbál hidakat teremteni a helyi gyermekotthon növendékei, Párkány lakói és önmaga, valamint a gyerekek és azok autentikus világ között. A kihívást harminckét gyerek vállalta: az első és második híd megalkotásakor a művész kettesével hívta meg őket a műtermébe: legtöbbjük elsőre három kék felhő és egy sárga napocska típusú képet rajzolt - ezeknek nem volt közük a kreativitáshoz, annál inkább az alkalmazkodáshoz. Ezt követően azonban Marcel segítségével, egy sokkal személyesebb és egyedibb alkotást készítettek,, mindezt a kreatív pedagógia módszereit követve sikerült elérni. A művész reméli, hogy a gyerekek emlékezni fognak az így szerzett tapasztalatokra: a kreativitás ugyanis az élet irányításához szükséges döntő képesség, ilyen gondolkodás nélkül az egyén csupán az örökös alkalmazkodás mezsgyéjén bolyonghat. A harmadik híd megalkotásakor Marcel a trójai faló metaforáját alkalmazta, a mű azokból a papírlovakból épült, amelyet a művész és a növendékek közösen készítettek. Ezzel a város és a gyermekotthon lakói között feszülő láthatatlan akadályokat szeretné leküzdeni. A Határok és korlátok című kiállítás április 13-án nyílik meg a párkányi Hídőrházban, amely a Városi Múzeum épületében található: a tárlat a gyerekotthon lakóinak munkáit és az általuk megtapasztalt átalakulást mutatja be. • -p -a
