Hídlap, 2007. április (5. évfolyam, 64–83. szám)

2007-04-06 / 67. szám

4 HÍDLAP • 2007. április 6., péntek www.istergranum.hu Továbbra sem csökken a hitelfelvételi láz Nehéz horogra keríteni az orv vadászokat Könnyen belebukhat a lakosság az adósságspirálba A megszorítások ellenére nem csökken a hitelfelvételi láz, a lakosság újabb és újabb kölcsönöket vesz fel. A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Ál­lami Felügyelet (PSZÁF) adatai a háztartások egyre gyorsuló eladósodásáról árul­kodnak. Csak februárban majdnem ötvenhárommilliárd forinttal nőtt a lakosság tartozása a pénzintézetek felé. A legnépszerűbbek a szabad felhasz­nálású jelzáloghitelek, február végén ezek állománya négyszer annyi volt, mint két évvel ezelőtt. A legnagyobb té­telt még mindig a lakáshitelek jelentik, ezek összesen kétezer-hétszázmilliárd forintot tesznek ki. A devizahitelek részaránya - a kockázatok ellenére is - tovább emelkedik, a kölcsönök csak­nem felét már devizában tartja nyilván a jegybank. Az utóbbi két év leforgása alatt megháromszorozódott az autóvá­Április végén nyit az új posta Párkányban Az elmúlt fél évben a párkányi öreg posta mellett egy olyan épület nőtte ki magát, amely az új hivatalnak ad majd helyet. Az intézményt nagy valószínűleg április utolsó napján adják át: az elmon­dottak szerint nagyobb helyiségek, és több ablak vár majd a küldeményt fel­adókra. Az előzetes rémhírekkel ellentét­ben nem szűnnek meg a kisebb hivatalok sem. Egyetlen egy. zár csak be, az a tera­szokon található: ezt a hivatalt anno azért hozták létre, mert a lakosok arra panasz­kodtak, hogy a „nagy postában” a turis­taszezon idején nem tudják elintézni a dolgaikat. A párkányi intézményt a Szlo­vákiában találhatókhoz hasonlóan kék és sárga színek jellemezik majd, az ügyfél- fogadás az eddigiektől eltérően a föld­szinten lesz. A beruházás teljes költsége­it a Szlovák Posta állja, információink szerint az épületben fellelhető újdonsá­gokról a párkányi TV sorozat formájá­ban informálja majd a helyieket. • -p -a L A P ( S Z ) É L Pálovics Klára Nagypéntek Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják Ró­mába mennek Krisztust gyászolni. Feltűnik-e vajon a világ zajában a csend, az űr, amit Jézus hagyott halálával a Földön? Azt minden gyerek tudja, hogy húsvétkor ajándékot hoz a nyuszi, hogy. sonka és tojás kerül az ünnepi asztalra, hogy a lányokat meg kell lo­csolni. De megtanítjuk-e gyermekeinknek az ünnep valódi lényegét? Mert nemcsak arról van szó, hogy meséljünk nekik a szenvedésről, a feltámadásról és a megváltásról, hanem példaadással az ünneplés mód­jára is okítanunk kellene őket. Tegnapi lapszámunk körkérdés rovatá­ban diákokat faggatott munkatársunk arról, hogyan, hol töltik az ünne­pet. A népszokások valamilyen formában még életben vannak, legtöb­ben azonban csupán örülnek az iskolaszünetnek. Ezen azonban sem felháborodni, sem bosszankodni nem lehet, hiszen a példát tőlünk ve­szik. A készülődésből pedig a külsőségeket látják, azt ahogyan a son­kaárakat böngésszük, ahogy fáradtan ablakot pucolunk, ahogy a húsvé­ti reggeli után lerogyunk a fotelba. Lehet mindez úgyis, hogy lelkűnk­ben közben valóban felkészülünk az ünnepre, erről azonban beszél­nünk kell. El kell mondanunk a gyermekeknek, hogy mit jelent az ün­nep, mitől más, mint a többi náp. Várszegi Asztrik főapát úr pár évvel ezelőtti nagypénteki homíliájábán azt mondta; meg kell ünnepelnünk Krisztus kínszenvedését ahhoz, hogy el tudjuk viselni. Képesek vagyunk-e tiszta szívvel megállni nagypénteken, és elmondani a környezetünknek, családunknak, mit je­lent számunkra az a mérhetetlen szeretet, amivel szívében Krisztus a Golgotára ment. Nemzedékek nőttek fel ugyanis, akiknek még suttog­niuk sem volt szabad erről, az ünnep lényegét megérthetjük, átélni vi­szont újra meg kell tanulnunk. Nem is lehet egyszer, évről évre nekünk is végig kell járnunk a kálváriát, és a koponyák hegyéről lenézve kívül­ről látni a világot, életünket, kiszakadni a hétköznapokból és nem ma­gunk elé, hanem fölfele nézni. A megváltás mindenkinek megadja a le­hetőséget, hogy ezt megtehesse, éljünk hát vele, hogy tiszta lélekkel adhassuk át magunkat az ünnepnek. És tanítsuk meg gyermekinknek is, hogy a Húsvét magja mindannyiunk szívében el van ültetve, csak táplálni kell, hogy kicsírázzon. Áldott, békés ünnepet kívánok. Csak tettenérés esetén lehet megbüntetni az elkövetőt sárlásra felvett kölcsönök állománya is. Egyre népszerűbbek a személyi hitelek is, a Magyar Nemzeti Bank adatai sze­rint a háztartások több mint négyszáz- ötvenmilliárd forint értékben vettek fel ilyen típusú kölcsönöket. Mezei Borbá­la pénzügyi tanácsadó szerint könnyen elképzelhető, hogy a gazdasági helyzet alakulása miatt az emberek nem tudják visszafizetni az adósságokat, a bankok­nak viszont szinte nincs kockázat, leg­feljebb a jelzálog miatt egyre több in­gatlannal fognak rendelkezni. „Tapasz­talataim szerint sokan igen könnyelmű­ek, ha hitelfelvételről van szó. Tíz-húsz évre vesznek fel kölcsönt, pedig azt sem tudják, hogy egy-két év múlva is képe­sek lesznek-e fizetni” - mondta lapunk­nak a szakember. Meglátása szerint a legtöbben nem gondoskodnak előre, nincsen konkrét pénzügyi tervük, a je­len problémáit igyekszenek megoldani a kölcsönökkel, így pedig újabb és újabb adósságokba keverednek. „Rá­adásul mióta az adósságrendező hitelek kínálata is bővül sokáig ki lehet húzni a hitelekből, én azonban minden ügyfe­lemnek azt mondom: a legnagyobb probléma a kölcsönökkel, hogy egyszer mindenképpen vissza kell fizetni” - tet­te hozzá a tanácsadó. • Pálovics Klára Elszállítják a Magyarországra behozott német szemetet ÁCS. A németek azt szeretnék, ha a Magyarországon talált, az országuk­ból származó, illegálisan lerakott sze­mét egy részét itthon semmisítenék meg. Baden-Württemberg tartomány illetékes hatósága eddig azt vállalta, hogy Kunbajáról, Kiskunmajsáról és Ácsról július végéig hazavitet 1800 tonna hulladékot. Az elszállítás a kör­nyezetvédelmi miniszter szerint má­jusban kezdődhet meg. Folytatás az 1. oldalról Minden vadászterületen, illetve an­nak minden háromezer hektárán köte­lező hivatásos vadászt - régies nevén vadőrt - kijelölni, rá hárul a vadgazdál­kodási feladatok végrehajtása, irányítá­sa. Bár a hivatásos vadászoknak tör­vényben lefektetett jogköreik vannak, a gyakorlatban ennek nagyon nehezen tudnak érvényt szerezni. A büntető tör­vénykönyvben nem szerepel az orvva­dászat tényálfása, általában szabálysér­tésnek minősül, illetve az érték alapján lopásnak ítélik, és a lőfegyverei való visszaélés társulhat hozzá. Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő szóvivője lapunkat arról tájékoztatta: területükön is komoly károkat okoznak az orvvadászok. Az illegális tevékeny­ségnek két vállfája is létezik a parker­dőben, a lakott területek mellet sokan saját fogyasztási szükségletre hurkok­kal, csapdákkal vadásznak az apróva­dakra. A hurkok azonban sokszor a nagyvadak pusztulását is okozzák, ha beleakad agancsuk, vagy csülkük, ilyen esetben akár napokig is vergőd­hetnek, mire kiszenvednek. Ennél is nagyobb kárt okoznak azonban a szer­vezett orvvadászok, akik lőfegyverrel, válogatás nélkül, korra, minőségre va­ló tekintet nélkül pusztítják a vadakat. Ezek általában szintén húsukért ejtik el az állatokat, de az is előfordul, hogy a trófeáért vadásznak. „Folyamatos el­lenőrzéssel igyekszünk felszámolni az illegális csapdákat és etetőhelyeket, vagy tetten érni az orvvadászokat. A vadőr mindig tudja, hogy mikor, hol vadásznak a mi embereink, és nyomá­ba ered minden, úgynevezett gazdátlan lövésnek. Ennek ellenére nehéz lefü­lelni a tetteseket, gyakorlatilag csak tettenérés esetén lehet felelősségre vonni őket” - mondta a Hídlapnak a szóvivő. A Pilisi Parkerdő a rendőrség­gel közösen is szokott útellenőrzéseket tartani, évente jó pár orvvadászt elkap­nak, legutóbb Pilismarót és Budakeszi körzetében csaptak le rájuk, a bírósági tárgyalások jelenleg is folynak. • P. K. Nem ér célt a nyilvánosság? Kétséges a szaporodó feketelisták hatása Aligha vitatható, hogy a nyilvános­ság ereje hatékonyan tarthatná vissza a szabálytalankodó cégeket, a fogyasz­tókat megtévesztő vállalkozásokat, ám a tavaly nyári fellángolás óta valahogy elsikkadt a téma. Pedig jónéhány szer­vezet, hatóság használja a negatív lajstromokat, csak kevesen böngészik őket. Az ÁNTSZ például jó ideje egyál­talán nem frissíti az ételfertőzéseket, mérgezéseket okozó vendéglátóhelyek nyilvános listáját. A fogyasztóvédők ugyanakkor pozitív listát is indítottak április 1-től. Tavaly nyáron nagy felzúdulást kel­tett vendéglátó-körökben az ÁNTSZ azon döntése, hogy augusztustól hon­lapján közzéteszi az ételmérgezéseket okozó éttermek pontos nevét és címét. A riadalom úgy látszik felesleges volt? a listán jelenleg 5 cég szerepel, a leg­utolsó bűnös tavaly szeptember 18-án fertőzte meg szalmonellával valamely vendégét. Azóta, pontosabban 2006. november 16-a óta nem frissítették a listát. Folyamatosan bővül ugyanak­kor a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Egyesülete (FEOSZ) több mint egy éve indult lajstroma és a kez­detekhez képest nőtt az együttműködő szervezetek száma is. Ma már 12 me­gyei fogyasztóvédelmi felügyelőség és 8 békéltető testület küldi el számuk­ra határozatait, amiből név szerint ki­derül, mely vállalkozás hogyan vétke­zett. A honlapon nagyjából 130 cég szerepel név szerint - tudtuk meg Krajcsik Szilviától, az egyesület mun­katársától, aki elmondta: aránylag so­kan kattintanak a listára, amelyen egy­re több fogyasztóvédelmi határozat ol­vasható a hibás cipő ügyétől a rossz ablakokon át a nyerészkedni vágyó autószervizig. Sőt, április 1-től a nega­tív mellett pozitív listát is indítanak honlapjukon a fogyasztóbarát cégek számára, ahogy arra például régen vár­nak a becsülettel törlesztők a bankkö­zi adóslista (BAR, vagy KHR) ki­egyensúlyozására. A FEOSZ listája még igencsak kurta, mindössze két utazási iroda neve szerepel rajta, akik prospektusaikban külön kiemelik, hogy probléma esetén a békéltető tes­tületekhez is fordulhatnak az elégedet­len utasok. A FEOSZ folyamatosan várja olyan magánszemélyek, esetleg szervezetek, hatóságok bejelentését, akik bármilyen szempontból fogyasz­tóbarát hozzáállással, pozitív bánás­móddal találkoztak egy-egy cég eseté­ben. Nyilvánossá, illetve hozzáférhe­tővé teheti a szabálytalankodó mun­káltatókat az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF) és az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) is. Előbbi szervezet honlapján csak a cég nevét és ha tudjuk, az adó­számát kell beírnunk, hogy megtud­juk, bírságolták-e már és milyen ügy­ben. Az EBH listája bár frissül, jelen­leg csupán két olyan, több százezres bírságot kapott cég szerepel honlapju­kon, akik jogsértő módon bántak al­kalmazottaikkal, vagy valamilyen szempontból diszkrimináció érte őket. Böngészhetünk persze a hatóság által kivizsgált és elutasított legkülönbö­zőbb ügyek között is, ám ezek teljesen névtelenül, legfeljebb az adott cég profilját említve szerepelnek a honla­pon. A leghatásosabbak talán az APEH által rendszeresen közzétett adóslisták, az ezen szereplők gyakran valamilyen visszaélés áldozatai, és csak innen tudják meg, hogy milliók­kal tartoznak az adóhatóság kimutatá­sa szerint. Bár nem nyilvános, garan­tált a hatása a banki adóslistának is, hiszen a pénzintézetek naprakészen értesülhetnek az adósokról és megta­gadhatják a szerződéskötést, hitelfo­lyósítást. • Sz. H.

Next

/
Thumbnails
Contents