Hídlap, 2007. április (5. évfolyam, 64–83. szám)
2007-04-28 / 83. szám
2007. április 28. önkormányzati rendeletek és határozatok Esztergom Város Önkormányzatának 24/2007.(IV.26.) őr. rendelete a nehéz élethelyzetnek támogatásáról Esztergom Város Önkormányzatának Képviseló'-testülete a helyi ön- kormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 10. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, figyelembe véve az Sztv. (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §-ában, a 32. § (3) bekezdésében, a 37/D. § (5) bekezdésében a 38. § (9) bekezdésében, a 43/B. § (1) bekezdésében, a 45. § (1), (3) bekezdésében, a 46. § (1) bekezdésében, a 47. § (1) bekezdésében, az 50. § (2) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében és a 92. § (l)-(2) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket, a nehéz élethelyzetnek támogatásáról a következő' rendeletet alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések A rendelet célja 1.1 (1) A rendelet az Sztv. helyi végrehajtásaként meghatározza az Esztergom Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit; jogosultsági feltételeit, azok érvényességének garanciáit. (2) A szociális segítséget minden olyan esetben, amikor az lehetséges, az egész család támogatására kell felhasználni, és előnyben kell részesíteni azokat a szociális ellátási formákat, amelyek a család szerepét erősítik. (3) A szociális segítség megítélése során az érintett egyének és családok esetében alkalmazni kell az egyéni felelősség elvét. (4) A szociális helyzetük vagy egészségi állapotuk miatt személyes gondoskodást igénylők részére ellátás biztosítása. A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed: a) az Esztergom város közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra; b) az Esztergom város közigazgatási területén tartózkodó: ba) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, bb) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, be) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. c) A Sztv. 3. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott személyekre. II. Fejezet Pénzbeli ellátások Lakásfenntartási támogatás 3. § (1) Lakásfenntartási támogatást - az Sztv. 38. § (2) - (8) bekezdésében szabályozottakon túl - önálló ellátásként az e rendeletben meghatározott feltételekkel (szociális és egész-ségügyi körülményeinek figyelembevételével) annak a személynek (családnak) kell megállapítani: a) akinek családjában (háztartásában) az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át és b) lakhatási költségei meghaladják a család (háztartás) havi összjövedelmének alábbi százalékértékeit:- 1 -2 fő esetén 30 %-át- 3 fő esetén 25 %-át- 4 fő esetén 20 %-át- 5 és annál több fő esetén 15 %-át. c) az a személy (család) aki az elismert minimális lakásnagyságot meg nem haladó térmértékű lakásban lakik. (2) Az elismert minimális lakásnagyság és minőség: a) lakótelepi lakásnál egy- vagy kétszemélyes háztartás esetében hatvan négyzetméter, minden további együtt lakó hozzátartozónként további tíz négyzetméter, de legfeljebb százötven négyzetméter; b) családi háznál egy- vagy kétszemélyes háztartás esetében hetven négyzetméter, minden további együtt lakó hozzátartozónként további tíz négyzetméter, de legfeljebb kétszáz négyzetméter. c) összkomfortos komfortfokozatig nyújtható a támogatás. (3) Méltányosságból egy kategóriával nagyobb lakásméret esetén is nyújtható támogatás a 4. § (1) bekezdésében foglalt jövedelejnhatárok szerint. (4) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani, a támogatásra való jogosultságot megújítás előtt felül kell vizsgálni. (5) A kérelmet évente két alkalommal lehet benyújtani, minden év május és október 31. napjáig. A kérelem elbírálásához csatolni kell a lakásfenntartási költségekről szóló igazolásokat. (6) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy nf-re jutó elismert költség szorzata. Az 1 m2-re jutó elismert havi költség 425 Ft, melyet évente a Képviselő-testület felülvizsgál. (7) A lakásfenntartási támogatás mértéke azonos az elismert havi lakás- fenntartási költségek és-a család (háztartás) összjövedelme:- 1-2 fő esetén 30 %-ának- 3 fő esetén 25 %-ának- 4 fő esetén 20 %-ának- 5 és annál több fő esetén 15 %-ának különbözeiével, de legkisebb összege havi 2.500 forintnál kevesebb, legmagasabb összege havi 3.200 forintnál több nem lehet. (8) Lakásfenntartási támogatás egy évre ugyanazon lakásra egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül az ott élő személyek és családok számától, kivéve a jogerős bírói határozattal megosztott lakás. (9) A támogatás megszűnik, amennyiben a jövedelmi viszonyok változása esetén az egy főre jutó jövedelem az előírt értékhatár felett van, valamint amennyiben a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő személy lakás hasznosításból származó jövedelemmel rendelkezik. (10) A lakásfenntartási támogatás havonta, a tárgyhónapot követő hó 10-éig kerül kiutalásra. Ápolási díj 4. § (1) Ápolási díj méltányosságból állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi jövedelemhatár a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át nem haladhatja meg. (2) Méltányosságból nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha az ápolt tartási, életjáradéki szerződést kötött, továbbá az Sztv. 42. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetekben. (3) Az ápolási díjat meg kell szüntetni az Sztv. 42. § (2) bekezdésében foglalt esetekben. (4) Az ápolási díj mértéke kiskorú ápolása esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120 %-a, felnőtt ápolása esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 110 %-a. (5) Az ápolási díj megállapításakor a háziorvos szakvéleményét és a helyszínen készített környezetta-nulmány megállapításait kell figyelembe venni. Átmeneti segély 5. § (1) Átmeneti segélyt kaphatnak azok a személyek, akik létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek, valamint akik időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdenek. (2) Átmeneti segélyt, annak a személynek lehet megállapítani, ahol a családban az egy főre jutó havi jövedelem, illetve az egyedül élő jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át. (3) Az átmeneti segély évente legfeljebb öt alkalommal adható. (4) Az átmeneti segély egyszeri összege nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét. (5) Elemi kár esetén az átmeneti segély legmagasabb összege - amennyiben a károsult a károsodott vagyontárgyra biztosítással nem rendelkezett - a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-a. (6) Elemi károsultnak azt a személyt kell tekinteni, akinek elemi csapás következtében vagyona oly mértékben rongálódott meg, hogy létfenntartása átmenetileg lehetetlenné vagy nagyfokban veszélyeztetetté vált. Az elemi kár tényét és mértékét minden esetben szakértői véleménnyel kell alátámasztani. Rendszeres szociális segély 6. § (1) A rendszeres szociális segélyt a Sztv. 37. § - 37/H. § szerint kell megállapítani. (2) Aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély kérelem benyújtása előtt köteles a Munkaügyi Központ kirendeltségével vagy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) kötött megállapodás által kijelölt intézménnyel a kapcsolatot felvenni, és magát munkanélküliként regisztráltatni. (3) A Sztv. 37/A. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt személy (továbbiakban: nem foglalkoztatott) részére megállapított rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles. Az együttműködési kötelezettség:- a támogatás megállapításával, felülvizsgálatával, folyósításával kapcsolatban az önkormányzattal, valamint- Családsegítő Szolgálattal áll fenn. (4) A rendszeres szociális segélyben részesülő nem foglalkoztatott személy részére, szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó , beilleszkedést segítő programok típusai: egyéni képességeket fejlesztő életmódot formáló foglalkozás, tanácsadás, munkavégzésre történő felkészülési program a Munkaügyi Központnál munkanélküliként történő nyilvántartásba vétel, és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködés. A típusokon belül a foglalkozások tartalmát, követelményrendszerét a Családsegítő Szolgálat határozza meg. (5) Az együttműködés megszegésének minősül, ha az együttműködésre kötelezett: a) meghatározott határidőn belül, valamint az előírt időpontokban nem jelenik meg a Családsegítő Szolgálatnál b) súlyos esetei: nem vesz részt az élethelyzetéhez igazodó, beilleszkedését segítő program kidolgozásában, vagy nem teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat vagy, a rendszeres szociális segélyre való jogosultság felülvizsgálatakor a szükséges nyomtatványt és igazolásokat nem csatolja. (6) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetében, a segély ösz- szegét 6 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani. (7) Áz együttműködési kötelezettség súlyos megszegése esetén a segély folyósítását azonnali hatállyal meg kell szüntetni. (8) Az együttműködési kötelezettség megszegését a Családsegítő Szolgálat haladéktalanul jelzi a jogosultságot megállapító szervnek. A jogosultságot megállapító szerv a jelzés alapján a rendszeres szociális segélyt megszünteti. Temetési segély 7. § (1) Temetési segélyt annak a személynek lehet megállapítani, akinek családjában az egy főre jutó, vagy egyedülálló esetén a havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át. (2) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 20 %-ánál, de elérheti annak 50 %-át, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családtagjának a létfenntartását veszélyezteti. III. Fejezet Természetbeni ellátások Köztemetés 8. § A polgármester a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, amennyiben nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. Méltányosságból történő közgyógyellátás 9. § (1) Az Önkormányzat méltányosságból közgyógyellátási igazolványt ad ki annak a szociálisan rászoruló személynek, akinek saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti a rendszeresen jelentkező havi gyógyszerköltsége, illetőleg a gyógyászati segédeszköz költsége. (2) A közgyógyellátás iránti kérelemhez az e rendeletben meghatározottakon kívül csatolni kell a háziorvos, illetőleg a kezelő szakorvos igazolását a havi gyógyszerköltségről, illetve a gyógyászati segédeszköz költségről. (3) A szociális rászorultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-a, egyedül élő esetén annak 250 %-a. Amennyiben a gyógyszerköltség, illetve a gyógyászati segédeszköz költsége a kérelmező megélhetését veszélyezteti, a jogosultság megállapítható. (4) Létfenntartást veszélyeztető körülmény az, amikor a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása 10. § A polgármester az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére, valamint a járulékfizetés alapjának igazolására hatósági bizonyítványt állít ki az arra jogosult személynek, az Sztv. 54. §, valamint 54/A. § alapján. Hajléktalanok támogatása 11. § Hajléktalan személy részére a családsegítő feladatokat ellátó intézmény I. közreműködésével elsősorban természetbeni, indokolt esetben pénzbeni támogatás is nyújtható. Adósságkezelési szolgáltatás 12. § Az Önkormányzat adósságkezelési szolgáltatást nyújt, az adósságkezelésről, valamint az adósságkezelési szolgáltatás részletes szabályairól szóló 22/2005.(IV.28.) esztergomi ör. rendelete szerint. IV. Fejezet Egyes szociális segélyek vásárlási utalvány formájában történő biztosítása 13. § (1) Elő kell segíteni azt, hogy az Önkormányzat által megállapított egyes segélyek a valós rendeltetésüknek megfelelően legyenek felhasználva. Ennek érdekében az átmeneti segély és a rendszeres szociális segély vásárlási utalvány formájában is biztosítható. (2) Az utalvány a segélyezettet az azon feltüntetett értékig alapvető élelmiszerek, mosó-, mosogató- és tisztítószerek, valamint gyógyszerek vásárlására jogosítja. (3) Az utalvány készpénzre nem váltható, más személyre át nem ruházható. (4) Az utalvány az azon feltüntetett személy személyi adatainak egyidejű igazolásával érvényes. (5) Az utalvány minden olyan Esztergom város közigazgatási területén működő kereskedelmi egységben és gyógyszertárban beváltható, amelynek fenntartójával, üzemeltetőjével az Önkormányzat megállapodást kötött. Az utalványok alapján történő elszámolás módját, időpontjait a megállapodásban rögzíteni kell. (6) A vásárlási utalvány szigorú elszámolású bizonylatnak minősül, az utalványok ellenértékének megtérítésére az Önkormányzat kötelezettséget vállal. (7) Az utalvány 500 és 1.000 forintos címletekben, címletenként eltérő színben, 200 lapos tömbökben készül. Az utalvány nyomdailag előre sorszámozott, szigorú számadású nyomtatványként kezelendő. (8) Az utalványlap három részből áll: a) tőszelvényből, amely tartalmazza:- az utalvány értékét;- az utalvány sorszámát. b) az utalványból, mely tartalmazza:- a kibocsátó önkormányzat megnevezését;- az utalvány sorszámát;- a vásárlási utalvány elnevezését;- az utalvány értékét;- az utalvány alapján vásárolható áruféleségek felsorolását;- felhasználási korlátozásokat;- az utalványt fizetési eszközként elfogadó üzleteket fenntartó gazdálkodó szervek megnevezését;- a vásárlásra, felhasználásra jogosult személy személyi igazolványának számát;- az utalvány érvényességi idejét;- a kiállítás keltét;- a kiállító aláírását;- Esztergom Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgár- mesteri Hivatal) hivatalos bélyegzőjét. c) ellenőrző szelvényből, amely tartalmazza:- az utalvány értékét;- a sorszámát;- a segélyezett nevét és lakcímét. (9) Az utalványok a megjelölt naptári évben érvényesek. V. Fejezet Személyes gondoskodás formái 14. § (1) Szociális információs szolgáltatás Biztosítja: Polgármesteri Hivatal; (2) Étkeztetés Biztosítja: Glatz Gyula Szociális Központ, Esztergom (önkormányzati fenntartású intézmény); (3) Házi segítségnyújtás Biztosítja: Glatz Gyula Szociális Központ, Esztergom (önkormányzati fenntartású intézmény); (4) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Biztosítja: Glatz Gyula Szociális Központ, Esztergom (önkormányzati fenntartású intézmény); (5) Családsegítés Biztosítja: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (ellátási szerződés alapján); (6) Támogató szolgáltatás Biztosítja: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (ellátási szerződés alapján); (7) Nappali ellátás keretén belül hajléktalanok nappali ellátása Biztosítja: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (ellátási szerződés alapján). (8) A szociális alapszolgáltatásokat a szolgáltatást nyújtó intézmények biztosítják. A személyes gondoskodást nyújtó intézmények igénybevétele 15. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó intézmények igénybevétele az Sztv. 93-99/E. §-aiban, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendeletben foglaltak szerint történik. (2) Az igénybevételre irányuló kérelmet az ellátást biztosító intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. (3) Az intézményi jogviszony megszűnésére az Sztv. 100-104. §-aiban foglaltak az irányadók. Az étkeztetés igénybevételének feltételei 16. § Az étkeztetés esetében a szociális rászorultság feltételei az alábbiak: a) Azon személy esetében, aki nem egyedül él és az egy főre számított havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, térítésmentes az étkeztetés. b) Azon személy esetében, aki nem egyedül él, és egy főre számított havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, a rendelet melléklete szerinti térítési díjat kell fizetnie. c) Azon személy esetében, aki nem egyedül él és egy főre számított havi jövedelme meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, úgy a fizetendő térítési díj a vásárolt ebéd ára. d) Azon személy esetében, aki egyedül él, és jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, térítésmentes az étkeztetés.
