Hídlap, 2007. április (5. évfolyam, 64–83. szám)
2007-04-25 / 80. szám
HÍDLAP • 2007. április 25., szerda www.istergranum.hu Kihalás fenyegeti a magyar vadászokat? A hazaiak helyett külföldiek lövik ki erdőnk vadjait Tizenhat százalékkal nőtt márciusban a vadászterületek száma, akkor döntöttek a földtulajdonosok újabb tíz évre vadászati jogaikról, a magyar vadászok száma ezzel szemben az utóbbi időkben harminc százalékkal csökkent, miközben a hazai vadászmezőkön már huszonötezer külföldi lesi a vadakat. A vadgazdálkodási szakma nemrégen újabb tíz évre szóló ütemtervet készített, ahol a vadászterületek tulajdonosai arról határoztak, hogy földjükön maguk gyakorolják-e a vadászati jogot, avagy haszonbérletbe adják, amit ilyenkor főleg vadásztársaságok kapnak meg. Pintér István, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese szerint a vadászat idén nem drágul, csak az inflációval arányosan. Az uniós csatlakozás után az árak szinten maradtak, előtte viszont tízszázalékos emelkedés következett be. A magyar vadászok száma viszont harminc százalékkal csökkent, szemben a hazánkban vadászó huszonötezer külföldivel, ami nem is csoda, hiszen ez a sport a jelentősebb áremelkedések elmaradásának dacára is igen költséges. Zronik István, vadásztársasági elnök tájékoztatása szerint a vadászvizsga tizenötezer forintba kerül, a fegyvértartási vizsga és engedély tizenhatezer forint. Maga a fegyver már komolyabb tételt jelent, a legolcsóbb sörétes puska is százezer forintba kerül, a golyós fegyverek pedig százötvenezernél kezdődnek. A céltávcsőért minimum százezret elkérnek, de ennyibe kerülnek a keresőtávcsövek is. Ekkor még mindig nem indulhat el a vadász, hiszen állami vadászjegyet kell váltania, ez évente tizenkétezer forintjába kerül, a vadásztársasági díjak pedig évente újabb harminc-negyven- ezerrel könnyítik meg a pénztárcáját. Ezért nem is csoda, ha a szarvasbikák közel felét, a vaddisznóknak pedig kétharmadát külföldiek ejtik el. A vadgazdálkodás bevételeinek hetven százaléka is exportból érkezik, a külföldi bérvadászok által kifizetett vadlelövési díj mintegy hatmilliárd forintot tesz ki évente. • -cs -a Fölösleges kacatjaink végnapjai Folytatás az 1. oldalról Arról, hogy mikor melyik városrészben lesz a tavaszi nagytakarítás napja, lapunk hétvégi számából, illetve utcai plakátokról tájékozódhatnak az esztergomiak. A kihelyezést a megjelölt nap előtt 12 órával lehet megkezdeni, a lomokat pedig úgy kell az utcára hordani, hogy ne zavarja a járműforgalmat. A helytelen időben, illetve szabálytalanul kihelyezett lomok büntetést vonnak maguk után. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy némelyek a kihelyezett kacatokból „hazamentenek” egyes darabokat. Ezzel a tevékenységgel csak az a gond, hogy sokszor így szétszórják az előzőleg rendesen kitett lomokat. Az ilyen esetek elkerülésére a közterület-felügyelet és a polgárőrség koncentrált járőrözéssel segíti majd a lomtalanítást. • P. Z. Gyújtogatás tűzgyújtási tilalom idején Öt hektár erdő és védett növények pusztultak el Pilisborosjenőnél Folytatás az 1. oldalról 2003-ban az ideihez hasonló tűzesetek után egy ürömi férfi került a rendőrök látóterébe, akiről végül megállapították, hogy nem beszámítható és kényszergyógykezeléssel zárult az ügy. Őt most is felkeresték a nyomozók, de kiderült, hogy biztosan nem járhatott a helyszínen. A pénteki tűzben egyébként védett növények is elpusztulhattak, melyek eszmei értéke szintén többmilliós nagyságrendű lehet. Vigyázni kell a kiskerti égetéssel is mostanában, hétfő délután például Piliscsaba külterületén égett le egy hétvégi ház, és a kivonuló esztergomi és pilisvörösvári tűzoltók sem tudták megmenteni. A Pilisi Parkerdő területén április közepétől tilos tüzet gyújtani a kijelölt helyeken is, illetve az erdő szélétől 200 méteres körzeten belül. • Sz. H. L A P ( S Z ) É L Gulya István A büntető tüntető Miután úgy elbuktuk a futball Európa-bajnokságot, mint a takony (op- pardon), láthattuk, hogy néhány rongylabda-rajongó transzparensekkel vonult ki Ferihegyre a prezentáló Gyárfás-komité elé, miszerint gomb- foci-bajnokságot rendezzünk, mert akkor talán. Most a jelenség formai voltát vetjük a górcső alá, nem a tartalmit, vagyis hogy újabban megszaporodott azoknak a száma, akik a szabadidejük eltöltését közterületeken történő ökölrázással (és egyéb, olykor bizony a jólfésültség határait borzolgató vulgáris megnyilvánulásokkal) gondolják kivitelezni. Megszaporodtak a köztéri tüntetők, na. Utcára mostanában bármiért kivonul a nép, teszem azt, mert a sarki boltban megint nincsen tej. Vagy azért, mert ideje volna már a balsorsú (értem: baloldali) összeesküvők üzelmeit leleplezni, miszerint miért esik mindig zsírral kent felére (erre még futja) a kenyér. Megfigyeléseim szerint alapvetően a tüntető két típusát különíthetjük el. Egyfelől van, ugye, a szervezetileg esemesben terjedő összegyűlő (rövidítve: SETÖ), avagy a nem-spontán. Megjelenéséhez feltétlenül hozzátartozik az Árpád-sáv, amit alkalmasint történelmi zebrának érez, amin beléptünk az unióba. Többnyire bőrdzsekit hord, alatta az éles szemű rendőrök gyakorta vizionálnak viperákat, kobrákat, csörgőkígyókat, benzines koktélokat, tankokat. Menthetetlenül szélső jobbra sodródott, gyalogolva egyszerűen még balra fordulni is képtelen, kulturális és sporteseményeken (mozikban, színházakban) kizárólag a ,jobb oldal” feliratú eligazító táblával jelzett útirányon közlekedik. A SETÖ ott hemzseg minden kültéri megmozduláson, megesik, hogy „csak úgy” sorban áll, de a Tények felkészült riporterei láttak már tiltakozni például palacsintás-bódé előtt is ilyet, azt szajkózva, hogy „túrót nektek, nem lángost”. Ne felejtkezzünk meg azonban a másik nagy típusról se. Ő a hazaájuló, avagy a spontán lázadó. Mint tudjuk, a hajnalig kitartó ellenálló a hazaájuló. Hiszen rendőr-kocsik megmelengetése, szovjet emlékművek háromdimenziós kifestő-instrumentumként történő hasznosítása után későn ér otthonába - ahol egyébként „ríltájm” (valós idő) üzemmódban újraszemlézheti önmagát és tetteit. A hazaájuló általában járókelőnek álcázza magát, úgy tesz, mint akinek dolga akadt az életben, és csak sodródik az eseményekkel. Mert tulajdonképpen csak gyufát venni indult, és kilépve a kövezetre, látta, hogy annak jelentékeny részét bizonyos megmozdulok (általában SETÖ-k) átértelmezik (szétdobálják). Ilyenkor először a száját tátja, majd a markát, miszerint ő is, és hajlamos elfeledkezni arról, hogy otthon megy az adás, az asszony meg látja. A spontán tüntetők meghatározó része család és/vagy nyugdíjas, aki előszeretettel hivatkozik arra, hogy csupán a játszótérre igyekezett, mert ott van mérleghinta és/vagy szabadon guberálható kuka. Gyereknek látszó tárggyal és járókerettel indokolja lassú mozgását, ami nem igaz, hiszen láttunk már szaladó öregkorút/családost, amikor leértékelés történt a közeli szupermarketben. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a jogszerűen intézkedő rendőrök - akik legutóbb egy izgága egyetemi tanárt tanítottak móresre - mindany- nyiunk érdekét szolgálják, amikor rugdossák a földön heverő SETÓ-ket és spontánokat, akik nyöszörgése természetesen félrevezető álca, merthogy az mégsem járja, hogy a tiszta-szép főváros a világ szeme láttára megcsúfolódjon. Vagy, hogy a kormány lemondjon. Rendnek kell lenni. Folytatódhat a szobi Főtér rekonstrukciója Minimum négy pályázatot szeretne sikerre vinni idén a település A képünkön látható zenepavilon a főtéri rekonstrukció első ütemében készült el. A szobi önkormányzat idén négy nagyobb ROP-pályázat sikerében bízik, de ezek közül még csak egyről tudják biztosan, mikortól nyújthatják be a dokumentációt. A közbeszerzést mindenesetre már betervezték a főtér rekonstrukciójához, iskola-felújításhoz, kerék- párút-építéshez és belterületi út felújításához. Számos más településhez hasonlóan Szobon is már szinte csak pályázatok útján tudnak végrehajtani egy-egy komolyabb fejlesztést, átalakítást, így bíznak abban, hogy az uniós források segítségével hamarosan megújulhat az iskola, utak kaphatnak szilárd burkolatot - most a Meggyfa utca van soron -, kerékpárút épülhet, és sor kerülhet a városmag többlépcsős megújulásának második, illetve harmadik ütertiére. Remitzky Zoltán polgármester kérdésünkre elmondta: a külsejében és gépé- szetileg nemrég megújult iskola esetében ezúttal az akadálymentesítést, vizesblokk-felújítást és a konyha korszerűsítését szeretnék megvalósítani, az ehhez szükséges dokumentáció nagyjából 70 százalékban kész van, május végén pedig be is nyújtják a pályázatot. Szintén hatósági engedélyeztetés előtt állnak a Szent László tér és utca felújítását célzó pályázathoz szükséges tervek, illetve a Szob és Zebegény közé álmodott kerékpárút tervei. Mindeközben egyengetni kell a Szob-Márianosztra között épülő kisvasút sorsát is, ez esetben sajnos kiderült, hogy tervezési pontatlanság miatt majdnem az egészet át kell alakítani, így két hónapot biztosan késik a kivitelezés. Nem véletlen, hogy Szob is az idegenforgalomra próbál építeni, sok iparűzési adót termelő nagy- vállalat nincs arrafelé. A Szobi Szörp ugyan még foglalkoztat 120 embert, többségében helyieket, de mivel profilt váltottak és már szinte kizárólag dobozos üdítőket gyártanak szörp helyett - importsűrítményből -, nem vásárolják fel a környékbeli kertekből a gyümölcsöt. A szobi önkormányzatnak is szembesülnie kellett azzal, hogy egyre kevesebb az agrárvállalkozás, - az alacsony felvásárlási árak miatt nem érdemes szinte leszüretelni sem a termést - ezért a településhez tartozó parlagon heverő földeket jelképes összegért, évenként és négyzetméterenként egy forintért adják bérbe, amit sokan ki is használnak. • Szabó Hajnal
