Hídlap, 2007. április (5. évfolyam, 64–83. szám)
2007-04-24 / 79. szám
HÍDLAP • 2007. április 24., kedd www.istergranum.hu Szomorú statisztika: iszik és vezet Hiába a zéró tolerancia, nem csökken az ittas vezetők száma Folytatás az 1. oldalról Betart a zöldeknek a Holcim? Ombudsmanhoz fordulnak, mert nem kapják meg a hatástanulmányt Folytatás az 1. oldalról Vagyis minden 0,0-s szondáztatásnál nagyobb eredmény már szabálysértésnek számít. Az Európai Unió útjain évente 41 ezren halnak meg, és a balesetek az esetek 30-40 százalékában kapcsolatba hozha- tóak az ittas vezetéssel. A tanács megfogalmazott kritikát is, amely szerint a fenti öt tagállamban, így Magyarországon sem foglalkoznak elég komolyan ezzel a problémával. Az unió azt szeretné, hogy mind a 27 tagállamban következetesek legyenek az ittas vezetéssel kapcsolatos törvények, és hogy azokat be is tartsák. Azt szeretnék, ha több lenne a véletlen- szerű szondázatás és másképpen kezelnék a visszaeső' ittas vezetőket. Elrettentő adat Magyarország közútjain 2006-ban 20 977 személyi sérüléssel járó közúti baleset volt, amely csekély mértékű, 0,96 százalékos növekedést mutat az előző évhez képest. Ezt jóval meghaladja az ittasan okozott balesetek abszolút számának 6,78 százalékos emelkedése. A gyorshajtókra utaznak Az unió tagállamaira kiterjedő, egyhetes sebességellenőrző akciót a TISPOL, az unió közlekedésrendészeti szerveit ösz- szefogó szervezete kezdeményezte. Ennek keretén belül szerdán- és csütörtökön a fővárosban és az összes megyében fokozott közúti ellenőrzést tartanak. Az akcióban valamennyi hagyományos és automata sebességmérőt egyaránt használnak majd. A gyorshajtók kiszűrése mellett a Nemzeti Közlekedési Hatóság a járművek műszaki ellenőrzését is elvégzi. Talán Magyarországon is segítene egy fokozottabb kampány, vagy az elrettentő bírságok, hiába jelenti be ugyanis előre a rendőrség a fokozott ellenőrzéseket, az emberek nem veszik komolyan. Ezt bizonyítja, hogy a húsvéti ünnepek alatt is több mint száz jogosítványt vettek el ittas vezetés miatt. Komárom-Esztergom megyében három jogosítvány bánta az italozást, de ehhez sajnos nem szükséges egy húsvéti hétvége. A megye útjain például az elmúlt hétvégén 21 fővel szemben került sor személyes szabadságot korlátozó intézkedésre, ebből 12-en ittasan ültek a volán mögé. • G. K. Kostyál János, a táti Zöld Sziget Egyesület aktivistája a márciusi fórumról való távolmaradásukat azzal indokolta, hogy akkor tájékoztatás hiányában még semmit sem tudtak a részletekről, nem érezték magukat egyenrangú partnernek a Holcimmal szemben, ezért nem mentek el. A Zöld Szigettel és két további környezetvédő szervezettel karöltve az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület is szeretett volna hozzájutni a dokumentációhoz az ÉDKTV felé benyújtandó fellebbezésének összeállításához, amelyet legkésőbb a március ötödikétől számított 120 napos szakhatósági véleményezési szakasz utáni 30 napos lakossági véleményezési időszakot követően, tehát augusztus elejéig lehet benyújtani. Szuhi Attila, a szervezetek képviselője lapunknak elmondta, hogy az ÉDKTV oldalanként százforintos illeték megfizetése ellenében, azaz 120 ezer forintért adná ki az anyagot, Akár már 2010-ben elkezdhetik az R3-as gyorsforgalmi út építését Ipolyság (Parassapuszta) és Zólyom között. A nyomvonal tanulmányterve és a környezeti hatástanulmány már elkészült, utóbbi éppen most van az illetékes szaktárca vezetőjének asztalán. Május másodikán maga a beruházó, a pozsonyi Nemzeti Autópálya Társaság képviselői is az Ipoly-parti városba érkeznek, hogy annak lakói feltehessék a kérdéseiket az építéssel kapcsolatban. Régiónk számára jó hír lehet, hogy akár már néhány év múlva gyorsabban is megközelíthetjük majd a Magas-Tátamelyet az egyébként illetékmentességet élvező civilek nem tudnak megfizetni. Mivel a tanulmányban közérdekű adatok százai foglaltatnak, az egyesület az adatvédelmi biztos állásfoglalását kérte. Szuhi Attila azt is nehezményezi, hogy a Holcim nem hajlandó elektronikus adathordozón rendelkezésükre bocsátani a tanulmányt, holott ez mind a vidéki szakértőkkel való együttműködés, mind pedig az interneten való közzététel, azaz a tájékoztatás szempontjából fontos lenne, hiszen a környéken lakóknak joguk van ismerni az egészségükre is hatást gyakorló beruházás részleteit - mondta a hétvégén kitüntetett környezetvédelmi szakember. Márta Irén ezzel kapcsolatban elmondta: elektronikus adathordozón azért nem adják ki a hatástanulmányt, mert nem szeretnék, hogy egyes adatokat a szövegkörnyezetéből kiemelve félrevezető módon használjanak fel. rát, vagy éppen Donovalyt, mert így Ságtól egészen Besztercebányáig gyorsforgalmi úton, illetve autópályán utazhatunk majd. Ami azonban a jövőt nézve kedvezőtlen, az az, hogy Szlovákia a Budapestet Krakkóval összekötő gyorsforgalmi utat az Ipolyságról induló R3-asra csatolná, míg az új, magyar útfej lesztési programban Esztergom - Párkány érintésével szerepel a korridor. Elképzelhető azonban, hogy a két gyorsforgalmi út nem a felvidéki városban, hanem az útvonal feljebbi szakaszán kereszteződik majd. • (szép) • Gábor Éva Gyorsforgalmi út az Ipolyságtól Egyre nyilvánvalóbb, hogy immár nemcsak a kormánypártokban mutatkoznak meg a zavarodottság egyértelmű jelei, hanem hű kiszolgálóik, a balliberális megmondóemberek is mélyen a megszokott „vérprofi” szintjük alatt teljesítenek. Magunk közt szólva nincsenek is könnyű helyzetben: azok, akik mindent a „szabad versenyben elért sikerrel” mérnek, nyilvánvalóan egyre nehezebben emésztik meg a közvélemény-kutatások eredményeit, melyek szerint egy mai megmérettetésen vesztesek lennének. Jóllehet; mind az MSZP, mind az SZDSZ a választópolgárok bölcsességéről beszélt, amikor a legutóbbi parlamenti választásokat megnyerte, a nép józan ítélőképességéről a kormánykoalíció mostanában mintha nem lenne száz százalékig meggyőződve. Úgy érzi, a sok „Jani bácsinak és Mari néninek” némi kommunikációs segítségre van szüksége. Hogy miként képzelik ezt, mindennél szemléletesebben mutatta Demcsák Zsuzsa „kitalálása” a szóvivői szerepre, majd a kínos fiaskó, ami elsősorban nem Demcsák, hanem az őt jelölők alkalmatlanságát illusztrálta. Érdekes fejlemény továbbá, hogy a magyar liberális párt újabban ismét szívesen bevinné a politikát az iskolákba; úgy vélik, ifjúságunk alapvetően félretájékozott, ill. alulinformált ebben a témában. Újult erővel támadják az utóbbi időben az egyházat is, pontosabban a történelmi egyházak úgymond túlzott világi szerepvállalását nehezményezik. (A Hit Gyülekezetének meglehetősen látványos közéleti jelenlétét az említett balliberálisok érdekes módon nem kifogásolják...) A kedves olvasók talán még nem értesültek róla, de mára a helyzet olyan súlyossá vált, hogy egy polgári napilap húsvéti írása - a 168 Óra szerint - magán viseli a „jobboldal forradalmi talibanizálódásának, vallási radikalizálódásának egyre erősödő, vészjósló jeleit.” Nos, ami a vészjósló jeleket illeti; a Nyugaton is meglehetős értetlenséggel fogadott őszi rendőri túlkapásokat követően néhány nappal ezelőtt egy, munkáját végző Magyar Nemzet-es újságírót őrizetbe vettek, és minősíthetetlen stílusban megaláztak a rend őrei. A botrány mértékére jellemző, hogy az ügy minden bizonnyal eljut majd Strasbourgig. Természetesen az is elképzelhető, hogy a „szekuláris filozófia alapjain álló balliberális kormányzat” rendőrsége csupán éberségét bizonyította a fent említett esetben. Jóllehet kiderült, hogy az ügyben érintett újságíró a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, ám ezekben a mai, vészjósló vallási radikalizálódást mutató időkben akár egy virtigli ta- libán is lehetett volna. Örülhet, hogy csak a Gyorskocsi utcába vitték, nem Guantánamóra. Nincs már magyar burgonya a boltokban A kisebb termés miatt drága, és külföldről jön a krumpli Hónapok óta jósolgatták a szakemberek, hogy áprilisra eltogyhatnak a hazai .............. kr umpli készletek és importburgonyára szorulunk. A baj csak az, hogy a tavaly őszi A hazai burgonyatermés évről évre inga- általános szárazság miatt Európa-szerte hiány van, így mindenütt drágán mérik a dozik, mert a többségében kisüzemi veburgonya kilóját, nálunk akár 200 forintot is kérhetnek érte. tésterületek nagysága nagyban függ az előző év felvásárlási áraitól, a gazdák nagy része pedig nem gondolkodik a hosszú távú megtérülésben. A krumpliföldek nagysága eközben folyamatosan csökken: a kilencvenes évek végén még 57 ezer hektáron vetettek gumókat, ma már csak körülbelül 21 ezer hektárt hasznosítanak ilyen célra. Az Országos Burgonya Terméktanács már tavaly év végén jelezte, hogy az idén jóval drágább lehet a krumpli az aszály okozta terméskiesés miatt, amit alátámaszt a KSH legújabb statisztikája is. Eszerint a krumpli ára mintegy 110 százalékkal haladja meg a tavalyi év első két hónapjában jellemző átlagárat, vagyis több mint duplájába kerül, de a hagyma is 32 százalékkal drágább, mint tavaly ilyenkor. A kereskedők azt tapasztalják, hogy egyre nehezebben jutnak hazai burgonyához a nagybani piacon, és bár megjelent már az újkrumpli is, annak ára még igencsak borsos, 4-500 forint körül alakul. Egy általunk megkérdezett esztergomi zöldséges csak azért nincs bajban, mert állandó pócsmegyeri beszállítóval dolgozik, akinek még nem apadtak el a készletei. Két hónapja nagyjából azonos áron adja a burgonyát, nála 168 forintba kerül egy kiló, de ez nem mindenütt van így, akad, ahol már csak 180-200 forintért juthatunk hozzá. A kereskedő hallott olyan híreket, miszerint 300 forintra is felkúszhat az ár a hiány miatt, de szerinte ez nem következik be, hiszen lassan az újkrumpli veszi át a régi helyét, ennek ára pedig idővel egyre lejjebb megy. Az biztos, hogy néhány hétig még az importburgonya uralja a hazai polcokat, főként német és lengyel áru érkezhet mostanában nagyobb mennyiségben a piacokra, de mivel ott sincs túlkínálat, igencsak megkérik az árát. • Sz. H.
