Hídlap, 2007. április (5. évfolyam, 64–83. szám)
2007-04-21 / 78. szám
Jegyzet Szép, intelli Memento i Históriás ______ A bölcs ember okulva a múltban történtekből, erős hittel a jövőbe tekint. Nézzük, a jövő hét múltbéli eseményeiből melyek szolgálhatnak okulásunkra! 1564. április 23-án született William Shakespeare színész, író, drámaíró. Leghíresebb művei: Rómeó és Júlia, Hamlet, Lear király, Machbet, Othello. Irodalmi hagyatéka talán a leggazdagabb a világon: 37 színdarab, 154 szonett, 2 elbeszélő költemény, és egyéb, különböző műfajú versek. Ugyanakkor mindössze két, valamennyire is hiteles arcképe maradt az utókorra. Kézírását csak aláírásából és egy, a cenzúra által betiltott mű 147 soros jelenetéből ismerjük, nincsenek személyes érzéseiről beszámoló levelek vagy naplók. Nehéz helyzetben vannak azok, akik meg akarják írni a költő életrajzát, hiszen csak néhány epizód áll rendelkezésükre. Ráadásul éppen ezen a- napon halt meg, 52. születésnapján. 1852. április 23-án, 155 évvel ezelőtt született Mednyánszky László festőművész. Huszonhat évvel ezelőtt ugyanezen napon, 1981-ben halt meg Zelk Zoltán költő, író. 997. április 23-án történt, hogy mártírhalált halt Szent Adalbert prágai püspök a Visztula torkolatánál, akit III. Ottó német-római császár küldött a pogány poroszokhoz. Április 24-e Szent György ünnepe, aki a katonák és földművelők védőszentje, kis-ázsiai keresztény katona és vértanú volt. Április 24-e egyébként a tavaszi gonoszjáró nap, ekkor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat; akik e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni. Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, s az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel. De április 24-e volt akkor is, mikor 1222-ben II. András királyunk kiadta az Aranybullát. Április 25-e Szent Márk evangélista, Velenve védőszentjének ünnepe. Márk evangélista mindemellett Albánia és Korfu, valamint az írók, titkárok, jegyzők és az építőmunkások védőszentje is. 1077. április 25-én halt meg I. Géza magyar király, aki Vácott székesegyházat építtetett, és megalapította a garamszentbenedeki bencés monostort. Vácon temették el. 1214. április 25-én halt meg Szent Lajos francia király. Keresztes hadjáratot vezetett Egyiptomba, ahol fogságba esett. Rabságából pénzen szabadult, de folytatta harcát a Szentföldön a hitetlenek ellen, s csak anyja halálhírére tért vissza hazájába. 1254-ben rendezte az állam és az egyház viszonyát, majd 1270-ben ismét keresztes had élére állt, de Tunisz ostroma közben a pestisben meghalt. A középkori Franciaország szent életű, hős uralkodójának holttestét Párizsban temették el, s mint az egyik legnagyobb francia királyt 1297-ben VIII. Bonifác pápa szentté avatta. 1986. április 26-a volt, amikor Csernobilban atomkatasztrófa történt, amikor felrobbant az egyik atomreaktor. 1791. április 27-én született Morse amerikai feltaláló 1832-ben álmodta meg a távíró elvét. Ezután következett a megvalósítás hosszú időszaka. Az első nyilvános sikert végül az 1837. szeptember 4-én a New York-i egyetemen tartott bemutató hozta meg. Morse fél kilométerrel távolabb levő munkatársa akkor adni kezdte a jeleket, majd az előadóteremben álló készülék ingája tüskéket rajzolt a papírszalagra. Ezután Morse leolvasta a számokat és mivel fejből tudta a kódokat, felolvasta a papíron álló szöveget „Sikeres kísérlet a teleg- ráffal 1837. szeptember 4-én.” 1521. április 27-én a Fülöp-szigeteken a bennszülöttek megölték Fernao de Magalhaes (Magellán) spanyol szolgálatban álló portugál tengerészt. Spanyolország megbízásából az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán között megtalálta a délnyugati átjárót, és átment a később róla elnevezett 600 km hosszú tengerszoroson a dél-amerikai szárazföld és a Tűzföld között. Az első Föld körüli út végét - amely bebizonyította, hogy a Föld gömbölyű - már nem érte meg, mert az őslakosokkal vívott harcban életét vesztette. 1131. április 28-án Székesfehérváron királlyá koronázták II. (Vak) Bélát, akit 1115-ben - Könyves Kálmán király parancsára - apjával együtt vakítottak meg, hogy uralkodásra alkalmatlanná tegyék. A magyar királyok hagyományos déli irányú terjeszkedési politikáját folytatta, elfoglalta Dalmácia egy részét, Boszniát és Rámát. Felesége elvesztése után a borivásba menekült, ami csak sietette halálát. 1141. február 13-án halt meg, Székesfehérváron temették el. 1754. április 28-án született gróf Széchényi Ferenc, a Nemzeti Könyvár megalapítója, Széchenyi István apja. 1945. április 28- án történt, hogy Benito Mussolini menekülés közben partizánok fogságába került, akik szeretőjével, Clara Petaccival együtt kivégezték, és holttestüket Milánóban közszemlére tették. 1980. április 29-én halt meg Alfred Hitchcock, a filmtörténet egyik legnagyobb hatású rendezője, a thriller „atyja”. 1624. április 29-én XIII. Lajos francia király kinevezte főminiszterének Armand-Jean Du Plessis bíborost (1631-től Richelieu hercege), aki teljhatalommal kormányozta Franciaországot. Richelieu bíboros kormányzása idején felszámolta a hugenották önkormányzatát, megszüntette külön politikai jogaikat. A francia főnemesség összeesküvéseit és felkeléseit sorra elfojtotta, központosította az államigazgatást. Külpolitikája az európai Habsburg-hegemónia megtörésére irányult. Kormányzása alatt virágzásnak indult a francia barokk művészete (a Louvre építkezésének folytatása, Poussin festészete), végül 1635-ben megalapította a francia Akadémiát. 2007. április 21 szombat A HÍDLAP hétvégi melléklete 10. szám Szerkesztette: Ámon Adrienn Az isteni „Garbo” Varga Péter Dénes _________ V an, aki már az életében legendává válik, van, aki csak a halála után, van, aki soha. Nem így történt ez a filmtörténet legendás alakjával, Greta Garbóval. O már életében, mintegy „élő legenda” lett. A filmtörténet legtitokzatosabb színésznője, akinek méltóságteljes tartása, melankolikus magatartása nemcsak a filmvásznon kreált mítosz része volt, de jellemének egyik legfontosabb vonása is. Tizennégy évesen vesztette el édesapját. Abba kellett hagynia az iskolát, hogy munkába álljon. Egy stockholmi áruházban eladóként vállalt állást. Munkatársai hamar felfigyeltek rejtőzködő mentalitására, fátyolos, mély hangjára, feltűnő szépségére - rövidesen már nem csupán eladólányként foglalkoztatta a cég, hanem az áruház katalógusaiban, hirdetéseiben is megjelent termékeiket reklámozva. Tizennyolc évesen Mauritz Stiller szemelte ki magának: színiiskolába küldte, új nevet adott neki (állítólag Bethlen Gábor erdélyi fejedelem után!), és kialakította Garbo imázsát. Közös filmjük, a Gosta Berlin sztárrá avatta Garbót. A német film nagysága, George Wilhelm Pabst Németországba hívta a „Bánatos utca” főszerepére. Itt ismerkedett össze az akkor még statiszta Marlene Dietrich-hel, aki egy bártáncosnővel együtt bevezette Garbót a berlini homoszexuális bárok buja világába. A homoszexualitását firtató pletykák később fontos részévé váltak • misztériumának. 1925-ben a Metro- Goldwyn-Mayer Hollywoodba hívta Stillert, akinek sikerült kialkudnia, hogy Garbót is szerződtessék. Első némafilmje készítésekor a színésznő még alig beszélt angolul., ám első hangosfilmje, az „Anna Christie” - amelyben egy cinikus, gyönyörű ex-prostituáltat játszott - után már Oscarra jelölték. Viszonylag rövid pályafutása izgalmas szerepekkel teli. Tragikus asszonysorsokat ábrázolt, többek között Anna Kareninát (néma és hangos változatban is), Mata Harit, a kémnőt, Camille-t, a párizsi kurtizánt, a Grand Hotel szomorú balerináját, és az európai történelem titokzatos figuráját, Krisztina királynőt. Ernst Lubitsch, a hollywoodi vígjáték királya sikeresen módosított Garbo imázsán, a Ninocskában azt a folyamatot ábrázolta, hogyan válik a fegyelmezett komisszárnőből az élet örömeit élvező asszony. Garbo ebben a filmben nevetett először. Szerencsétlen fordulat, hogy két év kihagyás után az MGM durva imázsváltó szándékának köszönhetően, a „A kétarcú nő”, egy félresikerült George Cukorvígjáték teljesen lerombolta Garbo image-ét. Ez lett hattyúdala. Sosem készített színes filmet. Visszavonulása a filmkészítéstől eleinte nem tűnt véglegesnek, időről időre felröppentek tervek, egy „Cseresznyéskert”-adap- táció lehetősége Alexander Kordával fellelkesítette a színésznőt. New Yorkba költözött, naponta több kilométeres sétákat tett. Baráti köre leszűkült, egy fiatal műkereskedővel telefonkapcsolatot tartott fenn, továbbá távoli óceánok szigetein, a francia Riviérán, Svájcban és Olaszországban pihent Cecile de Rotschild bárónővel vagy Aristotle Onassisszal. „Azt akarom, hogy hagyjanak egyedül” - mondta a Grand Hotelben. Kívánsága beteljesedett. Utolsó éveiben kis számú baráti kapcsolatát is megszakította és teljes magányban élt. Halála után a leszbikus írónőhöz, Mercedes De Acostához - Marlene Dietrich szeretőjéhez - írott szerelmes leveleit egy philadelphiai múzeumban állították ki.
