Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)
2007-03-10 / 49. szám
hídlapmagazin 2007. március 10., szombat • HIDLAP V Kerüljük a zsírokat! Barus ________________ L assan elavulttá váli már az a szabály, mely szerint a testmagasságból levonva százat. Majd további tíz százalékot megkapjuk az idális testsúlyt. A kalóriákat sem kell már vadul számolgatnunk, anélkül, hogy mérlegelnénk milyen élelmiszerből származik az étrendünk. Hiszen nem is a kalóriák miatt hízunk, hanem a zsíroktól, valamint a szénhidrátokkal együtt fogyasztott zsíroktól leginkább. A zsírok A zsírok kétszer annyi kalóriát tartalmaznak, mnt a fehérjék és a szénhidrátok. Továbbá hátrányuk még, hogy az emberi szervezet korlátlan mértékben képes tárolni ezeket. Ha túl sok szénhidrátot fogyasztunk, szervezetünk felgyorsítja az anyagcsere-folyamatot, több hőt ad le, és több energiát használ fel, mielőtt még elkezdené a szénhidrátokat zsírrá alakítani. Ha azonban túl sok zsírt veszünk magunkhoz, a zsírszövetek sokasága áll készenlétben, hogy elraktározza azt. Az emberi szervezet már az ősidők óta úgy van programozva, hogy táplálékban gazdag, rövid időszakokban takarékosan bánjon a zsírokkal, és elraktározza azokat a szűkösebb napokra. Az utóbbi időben alakult csak úgy, hogy zsírokból a többség számára folyamatosan felesleg áll rendelkezésre. Ezért ma már meg kell tanulnunk, hogy bánjunk ezzzel az óriási mennyiségű zsírtömeggel. A zsírpárnáink nem csak a tükör előtt állva okozhatnak vizuális problémákat, hanem egészségi állapotunkra is káros hatással vannak. Az úgynevezett népbetegségek hátterében is általában a túlzott zsírfogyasztás húzódik meg. A cukorbetegség, a köszvény vagy a szívinfarktus kialakulásának kockázatát nagyban befolyásolja az elfogyasztott ételek összetétele. Ezért is kell nagyon ügyelnünk ezek csökkentett bevitelére. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy mint a túlzott vitaminfogyasztás vagy a koplalás, így a zsír fogyasztásának teljes megtagadása sem egészséges hosszú távon. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt. Egy gramm zsírral 9 kcal energiát takaríthatunk meg, míg egyetlen grammal kevesebb szénhidrát vagy fehérje pusztán 4 kcal megtakarítást jelent. Felvetődhet a kérdés, hogy akkor az a bizonyos Atkins diéta mitől is lehet olyan hatásos. A válasz a zsír és a szénhidrát különválasztásában van. Fogyókúra alatt ideális a napi 30 gramm zsír fogyasztása, míg normál táplálkozás esetén a napi 60- 80 gramm tekinthető a felső határnak. Karcsúsító étkek A zsírok fogyasztását a legegyszerűbben úgy küszöbölhetjük ki, ha azokra az élelmiszerekre koncentrálunk, amelyek szinte alig tartalmaznak zsírt. Ilyenek a különböző gabonfélék, tészták, rizs, zöldségek és gyümölcsök. Ezekre azért is szükségünk van, mert alacsony vagy nulla zsírtartalmuk miatt, könnyedébben megszabadulhatunk a felesleges kilóktól. Nem is említve azt a tényt, hogy a fogyasztásuk során tapasztalt íz és aroma sokkal nagyobb élvezetet nyújhat, mint a zsírok habzsolása. A bőséges mennyiségben fogyasztott kímélő finomságok bőséges tápanyagokkal és vitaminokkal látják el a szervezetet, így sokkal fittebbek leszünk, és messze elkerül majd bennünket az a bizonyos telítettségérzés, ami annyira rá tud telepedni az emberre, hogy legszívesebben csak heve- részik egész nap. De nem kell megijedni, mert a „zsírtalan” élelemiszerek magas ballasztanyag-tartalommal rendelkeznek, így semmiképpen sem lesz éhségérzetünk ezek fogyasztása után sem. Ha befejezünk egy-egy fogyókúrát, vagy méregtelenítő programot, fontos, hogy szervezetünket folyamatosan, lépésről lépésre szoktassuk vissza a normál étrendünkhöz. Ha azonban káros étkezési szokásaink voltak a kúrákat megelőzően, akkor igyekezzünk új, egészségesebb rendszert kialakítani és ahhoz szoktatni szervezetünket. Vegyük figyelembe a zsírok bevitelét, az ételek párosítását és ügyeljünk arra, hogy naponta legalább négyszer fogyasszunk zöldségeket és gyümölcsöket. így elkerülhetünk minden olyan betegséget, ami az egyoldalú táplálkozás miatt alakulhat ki. Nem beszélve a vitaminok, ásványianyagok és nyomelemek fogyasztásáról, amiket ugyan kapszulák formájában is magunkhoz vehetünk, de talán senkinek sincs kétsége afelől, hogy a természetes úton bevitt tápanyagok sokkal hatásosabbak és gyorsabban eljutnak a megfeleő helyekre. Gyógyítsunk másképpen! GáJbof-Éva Legutóbbi magazinunkban a mézkészítés folyamatáról és a benne lévő gyógyhatású anyagokról esett szó. A méheknek azonban magán a mézen kívül számos . egyéb „csodaszert” köszönhetünk, amelyet e heti írásunkban mutatunk be olvasóinknak. A virágpor A virágpor a növények hímivarsejtje, ami a szélnek, vagy a méheknek köszönhetően kerül a bibére a megtermékenyítés érdekében. A virágokon dolgozó méhek a hátsó lábukon lévő kosárkákba szedik össze a virágport, amit a méhészek egy szűk rács segítségével begyűjtenek, szárítják, tisztítják és árusítják. Ez a termék elsősorban hirtelen növekedésben lévő, serdülő gyermekeknek, és erős fizikai munkát végzőknek, valamint sportolóknak is javasolt, mivel gyorsítja a test regenerálódását, javítja az étvágyat, elősegíti a tápanyag jobb hasznosítását és serkenti a szellemi képességet is. Gyermekeknek napi 5-15 gramm, felnőtteknek 15-20 gramm virágpor fogyasztása növeli a vérben a vörösvértestek számát, erősíti a szívizmot, javítja az ellenállóképességet, csökkenti a megfázás esélyét, jó közérzetet biztosít. Triptofán tartalma révén hajhullás ellen is hatékony lehet. A méhpempő A méhpempő a munkásméhek garat- mirigy-váladéka, a fiatal méhek táplálására szolgáló „anyatej”, amellyel azokat az ivadékokat etetik, amelyekből méh- királynőt akarnak nevelni, de méhpem- pőt fogyaszt a petét rakó anyaméh is. Bonyolult összetételét máig nem sikerült teljes egészében elemezni. Legnagyobb részben rendkívül jó minőségű fehérjét tartalmaz, emellett vitaminok, növekedést serkentő anyagok, ásványi sók és nyomelemek találhatók benne, amelyek egymás hatását erősítik. A méhpempő általános erősítőszer, amely intenzíven méregteleníti is a szervezetet, hiszen javítja az anyagcserét a sejtek szintjéig. Legyengült állapotú betegek felépülésének kiváló kiegészítője lehet. A méhpempő szív- és keringési panaszokra, gyomor- és bélbántalmakra, ideg- rendszeri problémákra igen jó hatású, amelyet számos gyógyszeripari kutatás bizonyít. A méhpempőt kevés mézben elkeverve, reggeli előtt, éhgyomorra kell lassan elszopogatni. Felnőttek részére naponta 0,3-0,5 gramm, illetve a gyógyszertárakban vásárolt méhpempő-készítmények javasolt adagja ajánlott. Ha valaki méhpempő fogyasztása mellett dönt, számítania kell arra, hogy 4-10 nap után az intenzív tisztulási folyamat beindulása miatt rossz közérzet, fejfájás, végtagfájdalom léphet fel. Ilyenkor nem szabad felhagyni az adagolással, mert a kellemetlen érzés néhány nap után elmúlik, utána pedig gyors javulás következik be. A méhpempő rendkívül érzékeny, gyorsan romló anyag. A méz savtartalma tartósítja, ezért mézben elkeverve, hűtőszekrényben 1-3 fokon eltartható, de lefagyasztani nem szabad. Magas szerves savtartalma miatt csak saválló - üveg vagy műanyag - edényben tartható, fémkanállal nem szabad érintkezésbe hozni. A propolisz A propoliszt a növények rügyének ragadós váladékából gyűjtik össze a méhek, amelyet tömítő- és ragasztóanyagként, például a kaptár repedéseinek betapasz- tására használnak. A gyógyszertárakban alkoholos tinktúra, tabletta és kenőcs formájában is kapható propoliszos készítmények, valamint a méhészektől beszerezhető propoliszos méz az egyik legsokoldalúbban felhasználható természetes gyógyhatású szer. Alkotóelemei között megtalálhatók a különböző illóolajok, a Bl-, B2-, B6-, C- és E-vitaminok, aminosa- vak, enzimek és ásványi anyagok. A propolisz-cseppeket belsőleg, naponta két alkalommal 15-20 cseppet, teába, vagy mézre csepegtetve általános immunerősí- tő-szerként, torokfájás ellen, értágítóként, vérnyomásszabályzóként és baktériumszaporodást gátló szerként fogyaszthatjuk. Külsőleg gargalizálásra szájüregi- és gégebetegségek esetén használható a melegvízbe csepegtetett tinktúra. A méhészeknél beszerezhető tiszta propolisz zsíros vivőanyagba keverve balzsamként alkalmazható, amely égési- és fagyási sérülések, aranyér, bőr- és körömgomba, valamint reumatikus fájdalmak esetén hatékony. Gyomor- és hátbántalmakkal küszködők- nek elsősorban az alkoholmentes tabletták fogyasztása javasolt, amely könnyen felszívódik a szervezetben, és nem károsítja, sőt óvja a természetes bélflórát. Nyílt titkaink A szerelem döntés vagy szenvedély? Mitialovics Barbara Azt mondják kétfajta szerelem létezik. Van szenvedélyes és van a döntésen alapuló párkapcsolat. Kicsit furának érzem ezt, mert én nem hiszem, hogy pusztán racionális magyarázatok és döntések elegendőek ahhoz, hogy testem-lelkem rábízzam valakire, aki jó tulajdonságokkal és kedvező paraméterekkel rendelkezik, anélkül, hogy a szenvedély és az őrült vágyakozás a másik közelségére ne legyen ott minden percben az agyamban. Állítólag a döntésen alapuló szerelemben lehetőségünk van megválasztani azt, hogy akarjuk-e, hogy szeressenek és szeressünk. Nem úgy, mint a szenvedélyes szerelemben, ahöl nincs más lehetőségünk, csak szeretni és egyfolytában rajongani. A döntésen alapuló kapcsolatban a szerelmes azért esik bele ebbe a „sötét verembe”, mert kedvese meggyőzi őt tetteivel, életmódjával, lelki értékeivel, odafigyelésével arról, hogy érdemes arra, hogy szerelmét, szívét neki adja. Nekem úgy tűnik, hogy ez a kapcsolat súlyos kondíciókon alapszik, és csak akkor adjuk ki magunkat és szívünket, ha úgy érezzük, a másik megérdemli, méltó rá, kiérdemelte odaadásunkat. A kérdés az, hogy ez lehet-e igaz szerelem, hiszen az érzelem nem feltétlen, és így nem is önzetlen. Viszont nagyon is emberi és valószínűleg gyakori ez az átgondoltság, még akkor is, ha nem teljesen tudatos. A gond csak az lehet, hogy az észérveken alapuló szerelemet bármikor megvonhatjuk a másiktól, amikor úgy érezzük, becsaptak, vagy rosszul mértük fel a másik adottságait. Nem biztos, hogy az esetleges súrlódásokat és a két szerelmes szükségszerű összecsiszolódását elbírja az ilyen racionalitás. Valahogy úgy érzem, hogy ebben a konstrukcióban nincs benne a lélek és a feltétlen rajongás a másik lényéért és szelleméért. Persze biztonságot is adhat a tudat, miszerint minden szempontból megfelelő társat választunk, de hiszem, hogy az emberi ösztönök és a szenvedély olyan útra és olyan ember mellé sodor, akivel minden akadály átvészelhető, és minden gyönyör átélhető. A döntésen alapuló szerelem olyan szerelem, melyet saját belátásunk szerint adhatunk meg a másiknak, és ez talán rossz irányba is sodorhat bennünket. Amikor a szív helyett az agy dolgozik, akkor a párok nem élik, mert nem élhetik át a valódi eggyéválást. Nem érzik azt az elragadtatást, amikor társukat egész testükben érzik, az érintkezések és finom egyesülések útján minden pontjukon érzékelik ŐT. Átjárják egymást olyan mámorral, amit leírni nagyon nehéz, és csak néhány kivételes költőnek sikerült megénekelnie a századok során. Teljesen hatalmába kerít a tudattalan, ösztönös szenvedély. A szenvedélyes szerelem birtokolja viselőjét. A „racionálisok” szerintem ott tévednek a legnagyobbat, amikor azt hiszik, hogy a „szenvedély-pártiakat” a szerelmi extázis hajszolása motiválja csak. Bár Kierkegard megfigyelése szerint „a legtöbb ember annyira sietősen üldözi a gyönyört, hogy túlrohan rajta”, talán ez nagyon is igaz a testi szerelemre általában. Éppen ezért nyissuk fel a szemünk, adjunk teret a vágyainknak, lássuk meg és ismerjük fel a csodát, amiben részünk lehet. Zuhanjunk bele önfeledten a boldogságba és ne gondolkozzunk, ne mérlegeljünk, mert arra még ráérünk. Hiszem, hogy a mély szerelem szenvedélyen alapul. Nem tudom elképzelni a határtalan odaadást egy olyan személy iránt, aki pusztán csak jó lehetőségekkel rendelkezik ahhoz, hogy kiegyensúlyozott életem lehessen. Kétségtelen, hogy mi nők a tudatunk alatt bőszen keressük azt a férfit, aki minden szempontból megfelelő lesz szeretőként, társként, apaként és barátként egyaránt. De véleményem szerint a legfontosabb mégis az, hogy megszülessenek és feltörjenek bennünk az őszinte és szárnyakat adó érzelmeink, mivel ez a biztonságkeresésünk nem összehasonlítható azzal a hideg ésszerűséggel, amitől sokan képesek lemondani az őrületes szerelemről. Ha megszületik ez a feltétel nélküli szenvedély és odaadás, akkor a gondolatok is idővel letisztulnak, a következő lépések nyilvánvalóvá válnak, majd eljön az a biztonság, amire oly nagyon vágyunk kedvesünk oldalán. Hiszem, hogy... a boldogság önmagunkban rejlik. Amikor belenézek kedvesem szemébe, megszűnik és elnémul körülöttünk a világ. Csak azt látom, hogy fokozatosan felderül az arca, minden apró ránc és gödör az arcán rám mosolyog és a szemében egy olyan különleges fény gyűl, amitől elgyengülök. A szemeink végtelen időn át képesek beszélgetni egymással, miközben egymás mellett fekszünk, összesimulva, egybeolvadva. Amikor már teljesen feloldódtunk egymás lelkében egekig röpít a szenvedély. Érezni akarjuk a másik testének minden pontját, minden rezzenését. Nincsenek erogén zónák, mert minden az, arai kívül és belül van. Ha nem ez a szerelem, akkor olyan nincs is!
