Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)
2007-03-10 / 49. szám
Jegyzet Az első középkori pápa története Varga Páter Dánfis ___________ A 6. században a római népet szinte megszakítás nélkül járványok, éhínség és nyomor sújtották. A népvándorlás különféle hódítói irgalmatlanul pusztították az ókori emlékeket. Az emberekben általános elkeseredettség uralkodott, és boldognak mondták a holtakat, mert egyszer s mindenkorra megszabadultak e földi élet bajaitól. Ennek a nyomorúsággal teljes évszázadnak az utolsó évtizedében került Péter székébe az az ember, akit joggal neveznek így „Az utolsó római és az első középkori pápa”; az egyházban pedig a „Nagy” megtisztelő jelző ékesíti. Az ő személyében ragyogott fel még egyszer és utoljára a római szellem, amely antik mivoltában hanyatlóban volt, de éppen a pápa személyében egészen új formában jelent meg. Püspökké jelölésekor eleinte vonakodott e tisztség elfogadásától, de amikor Mauritius császár, akit Gergely keresztelt meg, nyomatékosan helyeselte, végül elfogadta a választást. 590. szeptember 3-án szentelték püspökké, és azonnal teljesülni kezdtek a hozzá fűzött remények. Róma püspökeként Gergely a pápaságot az egyház szolgálatának tekintette. A hízelgők által mondogatott „egyetemes pápa” címet elutasította, mint ahogy nem értett egyet a konstantinápolyi pátriárka „ökumenikus pátriárka” címével sem. Püspöktársaira való tekintettel így nevezte magát: „Isten szolgáinak szolgája”. Nagyon szigorúan felügyelt arra, hogy az egyházi szolgálatban a bérlők és a parasztok igazságos és emberséges bánásmódban részesüljenek. Kamatmentes kölcsönnel segítette őket az elinduláskor. Egyik gondnokának félreérthetetlenül adta a tudtára: „Hallottad, mi az akaratom, most rajtad a sor, hogy megtedd!” Gazdaságpolitikája, amely az akkori Itáliában szokatlan volt, meglepő sikerrel járt. A most már bőségesen befolyó jövedelmeket a templomok, a papság, a longobárdok elől elmenekült szerzetesek - csak Rómában háromezer menekült apáca élt ezekben az években! - és nem utolsósorban a római nép megsegítésére fordította. Foglyokat is váltott ki a longobárdok rabságából. Bár nem kereste, hamarosan bele kellett szólnia a nagy- politikába is. A longobárdokkal szemben tanúsított magatartását az elérhetőnek látszó eredmények határozták meg. A rosszul informált Mauritius császár heves vádaskodásai ellenére magas adókat fizetett a longobárdoknak, és ezzel könnyített a nép sorsán. Gergely liturgikus szövegeket írt, s fölkarolta a liturgikus ének ügyét. Irodalmi hagyatékában mindenütt fölfedezhető a lelkipásztori szempont. 854 levele maradt ránk, melyek a nyáj körüli fáradhatatlan munkájáról tanúskodnak. Dialógus c. munkája az itáliai szentek csodás életrajzainak gyűjteménye. Gergely pápa a középkorban a legolvasottabb szerző volt. Ez magyarázza, hogy VIII. Bonifác negyedikként a nagy nyugati egyházatyák közé sorolta Szent Ambrus, Jeromos és Ágoston mellé, bár teológiailag Gergely nem volt önálló gondolkodó. Felelősségtudattól áthatott cselekedetei egyházfogalmából fakadtak. Az egyház az ő számára Krisztus. E test tagjai között - testen elsősorban az éppen élő egyházat érti - különbség van a felelősség viselésében és a döntések meghozatalában, de az összes tagok egymás szolgálatára élnek. A diákonusok, a papok és a püspökök annak az erőnek a birtokában vannak, amely Krisztus testét építi. Nagy Szent Gergelyt 604. március 12-én temették el Rómában, s a 8. századtól ezen a napon ünnepelték. Mivel nagyböjtbe esik, napját 1969-ben szeptember 3-ra helyezték át, amely napon 590-ben püspökké szentelték. Memento IV. R Rein _____________,_____ M árcius 12-e Nagy Szent Gergely ünnepe. Az 540- j 604. között élt római katolikus egyházatyát, Szent : Gergelyt 590-ben választották Róma püspökévé. Ő i volt az első szerzetes a pápai trónon. Uralkodása : alatt arra törekedett, hogy Rómának az V-VI. szá- : zadi háborúk és a népvándorlás okozta hanyatlását : csökkentse, hogy a város gazdasági életét javítsa, és : az egyházi birtokokon a gazdálkodást újjászervezze. ■ 592-593-ban diplomáciai úton sikerült Rómát meg- ; óvnia a longobárdok támadásától. Felvette a máig j használatos „servus servorum Dei” (Isten szolgái- : nak szolgája) címet. Egy személyben őt tartják az ■ utolsó ókori, illetve az első középkori pápának. ; Gergelyjárásnak is nevezik ezt a napot. Ilyenkor a : diákok házról házra járva jelmezesen vonultak fel, i adományokat gyűjtöttek az iskolának és új diákokat : toboroztak. 1852. március 12-én született Harriet ; Beecher Stowe amerikai írónő regénye, a „Tamás ; bátya kunyhója, avagy a négerek élete az Észak- : Amerika rabszolgatartó államaiban”. A könyv azon- • nal bestseller lett. Először folytatásokban közölték ; egy rabszolgaság-ellenes újságban, majd könyvben is i kiadták. 1852-ben 300 000 példányt adtak el egyedül j az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában pedig : 1852-ben tizenkétszer adták ki a könyvet. 1894. március 12-én adták el az első Coca Cola üdítőitalt. A szirup eredetileg fejfájás és gyomorpanaszok ellen készült máig titkos recept szerint 1885-ben. A feltaláló a receptet és az értékesítés jogát 1888-ban Asa Candler-nek adta el. Az eredeti italban a kóla dió mellett többek között kokain is volt, ezt azonban 1906-ban az Amerikai Egyesült Államokban betiltották, az italban koffeinnel helyettesítették. 1838. március 13-án kezdődött a nagy pesti árvíz, melynek mentési munkáiban hősiesen vett részt báró Wesselényi Miklós, „az árvízi hajós”. 1879. március 14-én született Albert Einstein német, Nobel-díjas fizikus, korának egyik legnagyobb gondolkodója. 1848. március 15-én a bécsi forradalom hírére a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig néhányan indultak el Länderer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét a Nemzeti dalt. Délután nagygyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot. Ezután a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Ez teljes mértékben sikerült, így vér nélkül győzött a forradalom. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották. 1457. március 16-án V (Utószülött) László magyar király lefejeztette a 24 éves Hunyadi Lászlót, Nándorfehérvár főkapitányát, a törökverő Hunyadi János fiát, a későbbi Mátyás király bátyját. 1893. március 16-án halt meg Puskás Tivadar. A bécsi és a pesti Műegyetemen folytatott tanulmányai után Londonban és Amerikában élt hosszú évekig, ahol megismerkedett a vezetékes távíróval és az Edison-féle szénmikrofonnal. 1876-ban visszatért Európába, hogy Bell vadonatúj találmányát kihasználva telefonközpontot létesítsen, amely több vonalat képes összekapcsolni. Pénzért és kísérleti lehetőségért Edisonhoz fordult. 1877-re elkészült a telefonközpont terve, 1878-tól Párizsban irányította az első telefonhálózat és -központ építési munkáit. Budapesten saját tőkéből valósította meg 1881-re a világ negyedik telefonközpontját. 1884-ben átvette a Budapesti Telefonhálózatot, de a további fejlesztések vagyona java részét felemésztették. Új fellendülés jött azonban 1892-ben, mikor az Osztrák- Magyar Monarchia Szabadalmi Hivatalában és még 18 országban bejelentette a vezetékes rádió ősének tartható telefonhírmondó szabadalmát. A sikert sajnos nem élvezhette sokáig, egy hónappal a szolgálat beindulása után, 49 évesen szívrohamban meghalt. 1848. március 17-én a pesti forradalom hírére a vonakodó bécsi udvar hozzájárult ahhoz, hogy a teljhatalommal felruházott István főherceg nádor kinevezze gróf Batthyány Lajost miniszterelnökké. Batthyány Lajos gróf a kormánynévsor felterjesztése után március 31-én foglalta el hivatalát, kormánya pedig április 7-én alakult meg. Szerkesztette: Ámon Adrienn 2007. március 10., szombat A HíDLAP hétvégi melléklete 7. szám
