Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)

2007-03-10 / 49. szám

www.esztergom.hu 2007. március 10., szombat • HÍDLAP Békés közgyűlés - viharos közjátékkal A testületi ülésen Csömör Sándor volt jegyző botrányt okozott Folytatás az 1. oldalról A települési hulladék kezelésről szóló helyi rendeletet a zöldhulladék gyűjtésének lehetőségével egészítet­ték ki a képviselők. Meghatározott időszakokban külön zöldhulladék- gyűjtő-autó szállítja majd el, az erre a célra kihelyezett konténerekből a le­vágott füvet és növényeket. Elfogad­ták a Királyi városrész helyi építési szabályozásáról szóló koncepciót, amely lehetőséget nyújt a Fürdő szál­ló rekonstrukciójára és hozzá kapcso­lódó új szálloda megvalósítására. Megszavazták a képviselők a város és a Tesco-Globál Zrt. között az új autó­busz-állomás építéséről szóló szerző­dés szándékát, amelyet ezután a válla­lat angliai vezetőségének továbbíta­nak. A napirendek tárgyalása közben a képviselő-testületi ülésre megérke­zett Csömör Sándor, a város volt jegyzője is, aki a nyílt ülésen a vendé­gek számára fenntartott széksorban foglalt helyet. Miután zárt ülésre ke­rült sor, botrányos helyzet alakult ki, mivel az egykori jegyző a megyei munkaügyi bíróság állásába visszahe­lyező határozatára hivatkozva nem volt hajlandó elhagyni az üléstermet. E közjáték után mégis sikerült elérni, hogy a testület Csömör Sándor jelen­léte nélkül tartsa meg a zárt ülést. Ké­sőbb a nyílt ülésen a városi tv nézőit és a jelenlevők tájékoztatást kaptak arról, hogy bár Csömör Sándor úgy gondolta, hogy jogosan venne részt a zárt ülésen, azonban az ülést levezető polgármester ezzel nem értett egyet, mivel a volt jegyzővel kapcsolatban közszolgálati jogvita áll fenn. Az ön- kormányzat tiszteletben tartja ugyan a Csömör Sándort munkakörébe vissza­helyező jogerős bírósági ítéletet, ugyanakkor figyelembe veszi a képvi­selő-testület 2006. december elsejei határozatát, amelyben Csömör Sán- doí közszolgálati jogviszonyát meg­szüntették. Az ítéletben foglaltak ha­tályát , 2006.december elsejéig veszi magára kötelezőnek az önkormány­zat. A decemberi határozattal kapcso­latban egyébként jelenleg is jogi vita van. Ha az ügyben jogerős döntés születik, akkor azt az önkormányzat is figyelembe veszi, de a zárt üléseken továbbra is csak az önkormányzati törvényben meghatározott személyek vehetnek részt. A kialakult vitás hely­zet miatt elmaradt napirendek tárgya­lását is a jövő héten rendkívüli ülésen folytatják majd a képviselők. • muzslai Szent Erzsébet 800 éves ereklyéi Esztergomban Az esztergomi ferences templomba került ideiglenesen az az ereklye, mely jelenlétével az idén megtartandó Árpád-házi Szent Erzsébet-évet hiva­tottak erősíteni Esztergomban. Az em­lékév kapcsán az Esztergom-Budapes- ti Főegyházmegye Hitoktatási Fel­ügyelősége is írt ki pályázatot „Árpád­házi Szent Erzsébet régen és ma” el­nevezéssel. Az Árpád-házi Szent Erzsébetről szóló 2007-es év egyik fontos mozza­nata, hogy Esztergomba érkezett a szent csontereklyéje. A város több ka­tolikus közössége is részt vesz az ereklye „vendégül látásában”, a múlt héten a Belvárosi plébánián volt a dí­szes tartó, onnan pedig a ferencesek templomába vitték át. Március 24-én az egész város számára szóló ünnep­ség lesz, amikor Esztergomba érkezik Szent Erzsébet zarándokbotja. A szent nevét viselő emlékévben a hitoktatásban részt vevő gyerekek, fia­talok és családtagjaik számára hirdet­ték meg a pályázatot az egyházmegyé­nél. A kiírás szerint a 800 évvel ezelőtt született Erzsébetről kell alkotásokat beküldeni a jelentkezőknek. A pályá­zaton a szent életének példáját, ki­emelkedő erényeinek értékét és aktua­litását kell megjeleníteni. Három kate­góriában van lehetőség a részvételre. Az elsőben a szentről írt saját költemé­nyeket várnak a kiírók. Azok a versek a legesélyesebbek a győzelemre, me­< lyek a leghívebben tükrözik Szent Er­zsébet példaadó életének ma is aktuá­lis értékeit. A második nevezési kate­gória a képzőművészet, itt - nem egy­szerű feladatként - egy kollázs, azaz ragasztásos technikával készített lepo­rellón kell ábrázolni Szent Erzsébet J életének legfőbb jellemzőit. Az ügyes j kezek mellett a harmadik kategóriában a számítógépet jól ismerők is előnybe kerülhetnek, hiszen itt a pc lehetősége­it kihasználva kell készíteni egy diave­títést a szentről. A május 7-éig leadan­dó művekről és a pályázattal kapcsola­tosan a 061/2252590-es szám 120-as mellékén lehet érdeklődni. • pöltl Kaponyai Judit Esztergomban Március 18-án, vasárnap délután 4 órakor nyílik meg a festőművész leg­újabb munkáit bemutató tárlat a Ke- | resztény Múzeumban. A premier alkal­mából Földesi Lajos hegedűn és Kocsis Andrea hárfán muzsikál majd a megje­lenteknek. A tárlatot Cséfalvay Pál mú­zeumigazgató nyitja meg. Kaponyai Judit képei május 28-áig lesznek Esz­tergomban megtekinthetők. Megújul a ravatalozó Tatabánya. Megkezdődött az új- bánhidai temető ravatalozójának fel­újítása a megyeszékhelyen. A munká­latokra a város közel két és félmillió forintot fordít, és a kivitelezéssel a Te­metkezési és Szolgáltató Kft.-t bízta meg. Az újbánhidai temető ravatalozó­jának teljes körű felújítása a belső tér korszerűsítésével, kulturált lakossági | mellékhelyiség kiépítésével kezdődött | meg az év elején, és várhatóan a mun­kálatokat március közepére befejezik a szakemberek. Fotókiállítás a zenéről Vác. A Váci Tavaszi Fesztivál kereté- [ ben került sor Für Tibor Zene című fo­tókiállításának megnyitójára március | 9-én, pénteken este hat órakor a Ma­dách Imre Művelődési Központban. Az április 28-ig megtekinthető tárlatot Retzler Péter dalszerző-előadóművész nyitja meg Nat Nichols jazz-zongorista [ közreműködésével. Védetté nyilvánítják a Táti-szigeteket Március végén megkezdődik a minisztériumi egyeztetés Folytatás az 1. oldalról A különleges ökológiai értékek mel­lett kultúrtörténeti jelentőséggel is bír a Nyáros- és Körtvélyes-sziget: előbbi területén 1646-ban épült törökkori föld- és cölöpvár maradványok és mindkettőn régi határkövek találhatók. A természetvédelmi területté nyilvání­tást sokáig vitás tulajdoni viszonyok akadályozták, de ma már az államé a föld, míg a vagyonkezelést a nemzeti park végzi. Baranyai Zsolt, a Duna- Ipoly Nemzeti Park ökológiai referen­se kérdésünkre elmondta: januártól március közepéig véleményezhetik a tervet az önkormányzatok, illetve a ci­vil szervezetek, de eddig nem kaptak módosító javaslatokat vagy ellenző hozzászólást. Mielőtt azonban meg­születne a jogszabály, arra az összes minisztériumnak rá kell bólintania, így megjósolni sem lehet, mikor hirdetik ki. Azzal, hogy természetvédelmi terü­letként kezelik a későbbiekben, több korlátozás is életbe lép: turisták példá­ul csak maximum 25 fős csoportok­ban, előzetes bejelentkezés alapján őr kíséretével' látogathatják a szigetek belső részeit, a vadászok pusztán állo­mányszabályozó kilövéseket végez­hetnek szintén szabályozottan, és tilos lesz sportolni és horgászni a területen. Építkezésről, bányászatról, nagyüzemi erdőművelésről természetesen szó sem lehet. A turisták egyébként eddig sem özönlötték el a szigetek »belső dzsum- bujos, mocsaras részeit, legfeljebb a kenuzók, kajakosok kötöttek ki a par­ton, az árvíz miatt ugyanakkor renge­teg szemét torlódik fel rendszeresen a partokon, ahogy kérdésünkre az egyik természetvédelmi őr fogalmazott: a hód odúját is műanyagpalackok közt kell keresgélni. A hatékonyabb takarí­táshoz pedig valószínűleg sem plusz embereket, sem plusz forrásokat nem kap majd a nemzeti park. • Sz. H. Felavatták az új mentőállomást Dorogon Tegnap délelőtt 10 órakor ünnepé­lyes keretek között adták át az új men­tőállomást és háziorvosi ügyeleti köz­pontot Dorogon. A Széchenyi lakóte­lepről a Kossuth Lajos utcába, a Szent Borbála Szakkórház területére költö­zött intézmény új épületei a kor igé­nyeinek megfelelő színvonalú hátteret biztosítanak a gyermek és felnőtt sür­gősségi ellátásnak és a mentősöknek. A város, polgármestere megnyitó be­szédében a kistérségi együttműködé­sek fontosságát emelte ki. A jelenlévők megtudhatták, hogy a dorogi kistérségi társulás korábbi megállapodásának megfelelően, az új létesítmény közös feladatokat lát el, így az ügyeletet a dorogiakon kívül a környék további ti­zenöt településéről vehetik igénybe. A tavaly nyáron kezdődött, közel 115 millió forintos beruházás főként városi finanszírozásból jöhetett létre, de a költségekben az egészségügyi tár­ca is részt vállalt. Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter azt hangsú­lyozta, hogy szép példának számít, hogy az egészségügyben országszerte tapasztalható leépítések mellett vala­hol azért fejlesztések is zajlanak. • N.T.E. Nosza, még egy iccével a jobbikból! Hegyközségi borverseny volt Szentgyörgymezőn Március 3-án tartotta éves rendsze­res borversenyét a Szentgyörgymezői Kertbarátkor. A közel 20 éve megren­dezésre kerülő eseményen az ebben a városrészben készült házi készítésű nektárok versengenek. Az idei borversenyen is első számú szempont volt, hogy csak saját terme­lésű esztergomi új borok szerepelhet­tek, azok akik más tájon érlelt szőlő­ből származó bort hoztak a megméret­tetésre, csak a versenyen kívül szere­pelhettek. A 2007-es új borok rang­adóján ötvenegyféle készítmény ver­sengett. A kategóriák ismertek voltak; fehér, rosé, vörös és tájjelegű. A ne­mes nedveket a Vikukel László vezet­te ötfős zsűri bírálta el. A versenyen induló borok minőségét jelzi, hogy idén sem ment a mennyiség a minőség rovására, majd mindenki kapott vala­milyen komoly helyezést. A terjede­lem adta határok okán a különböző kategóriák összes győztesét nem, de az egyes félék-fajták egy-egy legjobb­ját most megemlítjük. Fehérboroknál aranyérmet kapott Fehér Mihály és Dolgos László. A rosé kategóriájában a legjobbak ezüstöt kaptak, ők Dunai Gáborné és Dunai Gábor voltak. A legjobb vörösborral Tóth Ignác dicse­kedhetett. A versengésen esztergomi városházi képviselők szakmai kü- löndíjat adtak át a rendezvény meg­szervezéséért Vikukel Lászlónak, Ma­jor Lászlónak és a Kertbarát Egyesü­letnek. A megítélt borok később nem maradtak parlagon, a rangadót követő­en ugyanis éjfélig tartó zenés-táncos ünnep vette kezdetét az olvasókörben. P.O.Z. Nem tudok elmenni drága padjaink mellett... Talán túl érzékeny vagyok a szépre (vagy a rondára), nem tudom, biztos a sasszememmel van a hiba. Vagy, hogy „mindkét apám mérnök volt”. Ugyan­akkor, miként a költő mondá: „...de!” Nem tudok elmenni drága padjaink mellett a megújult Széchenyi téren úgy, hogy ne morzsoljak el egy bazi nagy könnycseppet, mert hiába farag- tatta ki a város a világ legklasszabb kőoroszlánjait, hiába készült masszív és láthatóan kényelmes és szép fából az ülőke és a háttámla, a két elem rög­zítése bizony „kutyául” sikeredett. Na mert, hogy, az említett díszkő és frap­páns farész két ormótlan vasdarabbal került fixálásra, ráadásul a külső ré­szen. Azt hiszem nem kell nagy szak­értelem hozzá, hogy megállapítsuk: a nem túl míves megoldás helyett - mi­vel egy igen szép és díszes kő utcai bútorról van szó - mindenképpen egy rejtett csatolás lett volna megfelelő és ildomos. A mezei egyszerűséggel bíró csavaroknál máris folyik le a rozsdás esőié a díszkőre, az pedig már csak hab a tortán, hogy a padok talapzati rögzítésénél használt habarcsos vizet a „szakemberek” a pad mellett lévő platánfa csemeték tövére öntögették. A megújult főtéren remélhetőleg ha­marosan megoldódnak ezek az ap­róbb problémák. Kép és szöveg: Oxi

Next

/
Thumbnails
Contents