Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)
2007-03-09 / 48. szám
Ar HÍDLAP • 2007. március 9., péntek www.istergranum.hu Útdíj: fizet, nem fizet? Jövőre a kisteherautók is fizethetnek, de még nem elektronikusan Az áprilistól fizetőssé váló utak listája a múlt héten már kiszivárgott, de az erről szóló rendelet még mindig nem született meg, így továbbra is sok a bizonytalanság a díjszedés módjáról és ellenőrzéséről. Ahelyett, hogy a törvény pontos kidolgozásán dolgozna a tárca, az M7-esen a két év múlva bevezetendő elektronikus útdíjrendszert tesztelik. Séták Esztergomban és a Dunakanyarban A tavasszal megjelenő zsebkönyvek régi hiányt pótolnak A Hídlap múlt heti, a 12 tonna feletti tehergépjárművek áprilistól fizetendő útdíjáról szóló írásának nyomdába küldéséig nem kaptunk választ* a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól (GKM) a rendelet részleteiről. Azóta ugyan sikerült felvenni a kapcsolatot a szaktárca kommunikációs főosztályával, ám a napvilágot látott - többek között a 10-es út Pilisvörösvár és Budapest közötti szakaszát - is tartalmazó listát nem erősítették meg, és azt sem tudjuk továbbra sem, hogy mennyit kell fizetniük az autóknak, illetve mi lesz a bliccelőkkel. Azt viszont megtudtuk, hogy bár a matricák ára most nem emelkedik, a gyorsforgalmi utak mindegyikét fizetőssé kívánják tenni, kivéve például a településeket elkerülő utakat és az MO-t. A kamionok számára áprilisban fizetőssé váló, nagy tranzitforgalommal terhelt főútvonal-szakaszok a javaslat szerint jövő év elejétől a D3 és D2 kategóriába sorolt járművek számára sem lennének ingyenesek. Sok még a kérdés, ám a minisztérium már előre tekint: a kormányzat szándéka hosszabb távon az unió által is megkövetelt, úthasználat-arányos elektronikus díjfizetés bevezetése, amelyet több lépcsőben, a nehézgépjárművek számára is legkorábban jövőre valósítanának meg. A Balaton mellett, az M7-es autópályán és a közeli alsóbbrendű utakon múlt hétvégén helyezték üzembe azt a 30 kilométeres demonstrációs szakaszt, ahol a műholdas helymeghatározáson alapuló útdíj - beszedési technikát mutatják be. A használatarányosan fizetendő útdíj kiszámításához szükséges egy járműbe épített miniszámítógép is, amely a műholdas helyzet-meghatározás és a mobilkommunikáció elvén jelzi majd ki a pontos összeget. A berendezés áráról még nincsenek információk, de az bizonyos, hogy a díj mértéke függ majd az út besorolásától, a jármű típusától és az utazás időpontjától is. • Gábor Éva Folytatás az 1. oldalról Ugyancsak e séta alkalmával járja körül az író az esztergomi várat. Második sétáján a Víziváros megannyi csodáját, a kis utcácskákat, a múzeumokat, templomokat és épületeket tárja az olvasók elé a szerző. A harmadik séta a belvárost, azon belül is a Szent Tamáshegyet, a Széchenyi teret és a Vízügyi Múzeumot érinti. S bár a kötet főként Esztergomról szól, a szerző egy rövid séta erejéig átruccan Párkányba is, hogy az ott fellelhető értékekre is felhívja a figyelmet. A Kirándulások a Dunakanyarban című kötet Szentendréről indul, majd Vi- segrádon, Pilisszentlászlón, Pilisszent- lelken és Dobogókőn átjut el Esztergomig. Emellett a Duna másik oldalán, Zebegény, Nagymaros és a Börzsöny egyes településeinek helytörténeti bemutatására is sor kerül. A tavasz második felében megjelenő két zsebkönyv segítségével tehát izgalmas kultúrtörténeti túrákat tehetnek a hozzánk érkező turisták, sőt, az „ismétlés a tudás anyja” elv alapján, akár mi helyiek is. • (pöltl) Stuttgartba várják a szakmunkásokat Németországban fejleszthetik tudásukat a Pest megyei fiatal szakmunkások, miután a közelmúltban megállapodás született a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Stuttgarti Kézműves Kamara között. A három hónapos szakmai gyakorlatra 30 év alatti autószerelők, kőművesek, festő-mázolók, valamint burkolok, asztalosok, fogtechnikusok és gépszerelők jelentkezhetnek, ha legalább 3,5 a tanulmányi átlaguk. A stuttgarti kamara a képzés ideje alatt 800-900 euros ösztöndíjat biztosít a diákoknak, amiből fedezhetik kedvezményes szállás és étkezési díjaikat. L A P ( S Z ) É L Senkit nem érintett kellemesen az az áremelés, amely - többek között- a gáz esetében történt. Mit lehet tenni? Az ember nyel egy nagyot és úgy tesz, mint a kormány - innen elvesz, oda átcsoportosít, azután majd csak kinyögi valahogy. Egyik barátom 80 000 forintos gázszámlát kapott, majd utánanézvén a lehetetlenül magas összegnek kiderült, hogy 30 000 forint túlfizetése van. Le is tiltatta a kontójáról történő utalást, havonta e-mailben küldi az óraállást és csak a ténylegesen elfogyasztott mennyiség ellenértékét hajlandó kifizetni. Közeli ismerősöm nemrégiben adott föl 21 000 forintot, erre a mai postával (egy hét elteltével) érkezett egy 70 000 forintos számla. Jómagam sem jártam jobban. Januárban kijött egy 35 000 forintos számla, kíséretében egy 4800 forintos részszámla. Némi nehézség után sikerült utolérnem a szolgáltatót. A nehézséget az okozza, hogy az ember hosszú perceken át hallgat egy automatát, azután mikor már azt hiszi, hogyvégre eleven lény kerül a vonal végére ismét hosszasan közük, hogy minden vonal foglalt (nem is csodálom), végül cirka fél óra elteltével megkezdődhet a reklamáció. Közölték is velem, hogy dobjam el a számlát, küldenek egy másikat. Megjött, 21 000 forintról szólt. Nyilván nem fizettem be. Két hét elteltével kaptam egy újabb számlát 10 500 forintról. Gondoltam is, hogy várnom kellene még egy ideig és a végén én kapnék vissza némi juttatást. Ismét telefon a szolgáltatónak, közöltem, hogy a továbbiakban küldöm az óraállást és csak annyit vagyok hajlandó befizetni amennyit elfogyasztottam, tekintettel arra, hogy meglátásom szerint a számlázás meglehetősen ötletszerű, esetleges, semmiféle tényleges fogyasztást nem tükröz. A hölgy tájékoztatott, hogy ez nem így van, ők „bekalibráltak” egy bizonyos éves fogyasztásra stb. Mondtam, hogy sehová ne kalibráljanak, a jövőben küldöm az óraállást. Erre ma ismét kijött egy számla 22 000 forintról. Nem tudom, milyen nehézségeket okoz egy ilyen horderejű emelésnél az átállás. Gondolom épp annyi munka, mintha 10 százalékkal emelkedett volna a gáz köbméterének az ára. Ám ha ez mégis ilyen áttekinthetetlenül sok teendővel jár, nem kellett volna áttekintőbben meghozni a rendelkezést? És ez nem csak a gázra igaz, hanem a vizitdíjra, a gyógyszerárakra és sorolhatnánk. Mindarra, ahol kézzelfogható jeleit tapasztalhatjuk az átgondolatlanságoknak, a kapkodásnak, az előkészítetlenségnek. Vagy egyszerűen csak kóstolgatják az embert, és ha valaki teheti, megszeppenve ugyan de befizeti a számla ellenértékét, akkor ezek után mi a garancia arra, hogy a túlfizetést valamikor vissza is kapja. Egyáltalán, mire van garancia ebben az országban? Fejlesztések a Vizek Városában Tata is csatlakozna az Ister-Granum Eurorégióhoz Folytatás az 1. oldalról- Hogyan épül fel a 2007-es költségvetés, melyek a legfontosabb feladatok az idei évben ?- A költségvetésünkben ötszázmillió forintos hiánnyal számoltunk, ez főként fejlesztésekre fog elmenni és hitelből fogjuk pótolni. A beruházások nagy részét a panelprogram önkormányzati része, illetve az Újhegy vízellátási rendszerének befejezése teszi ki. Az intézmények állami normatívája százmillió forinttal csökkent a tavalyi évhez képest, ezt sajnos a helyi adók megemelésével kellett pótolnunk. Összességében véve egy takarékos, az állami elvonásokat figyelembe vevő költségvetést készítettünk.- Tud-e pályázatok útján fejleszteni a város?- Természetesen szeretnénk minél több uniós pályázaton részt venni, ezek között három nagyon fontos van. Pályázunk a tatai Öregtó vízminőségének javítására az Általér vízgyűjtő területének rehabilitációja által, remélhetőleg sikerül pénzt nyernünk az Esterházy-kastély felújítására is. Részt veszünk a Királyi Városok elnevezésű integrált projektben is, Esztergommal, Veszprémmel és Székes- fehérvárral együtt. Ennek keretében négy királyi, illetve királynői város turisztikai fejlesztését megalapozó tanulmányok elkészítését támogatják. A pályázati lehetőségeinket is bővítheti az a tervünk, hogy csatlakozni kívánunk az Ister-Granum Eurorégióhoz.- Milyen egyéb okai vannak a csatlakozási szándéknak?- Azt gondolom, Tata városa történelmi és földrajzi helyzete miatt, újabban pedig ipara miatt is szorosan kapcsolódik Esztergomhoz, és a felvidéki településekhez. A céljaink is közösek, ráadásul mindannyiunk terveiben az idegenforgalom az egyik legmeghatározóbb terület, úgy hiszem ebben is jól együtt tudnánk működni.- Hosszú távon milyen elképzelések vannak Tata fejlődésére?- Magyary Zoltánról elnevezve egy olyan terv kidolgozásán munkálkodunk, amely egy emberöltőre meghatározná az irányvonalat az oktatás, a kultúra, a turisztika és a gazdaság területén. Reményeim szerint karácsony tájékán egy kötet formájában juttathatjuk majd el a lakossághoz a Magyary- tervet, ennek nyomán mindenki tisztába kerülhet hosszú távú elképzeléseinkkel, és a megvalósítás ütemével.- A civil szféra, a magántőke mivel járul hozzá a város növekedéséhez?- Nagy örömünkre új cég települ az ipari parkunkba, a német beruházó az esztergomi Suzuki gyárnak fog karosszériaelemeket szállítani. Szeretnénk a vállalkozókat is összefogni a városban, ezért egy vállalkozó referenst vettünk fel, aki tartja velük a kapcsolatot, illetve munkájukat fogja segíteni. Önálló pályázati projektirodát is létrehoztunk, amely nemcsak pályázatokat fog írni, hanem összefogja a Tatán, Tatáért fáradozókat.- Várhatók-e átalakítások a köz- igazgatásban?- Gyökeresen átalakul a hivatal szerkezete, azt szeretnénk elérni, hogy a humán terület egyenlő súlyt kapjon a gazdasági feladatokkal. Ennek érdekében egy humán szolgáltató céget is létrehozunk a közeljövőben.- Az állami megszorítások, a takarékos költségvetés érintik-e Tata sokszínű kulturális életét?- Sajnos több eddigi közreműködőről is le kellett mondanunk a tavaszinyári programok szervezésekor, helyettük helyi művészek lépnek majd fel rendezvényeinken. Ugyanakkor eltökéltek vagyunk abban, hogy ne engedjük visszafejlődni a kialakult programrendszert, minden eseményt megtartunk, azonos színvonalra törekedve az eddigiekhez képest. • Pálovics Klára Magyary Zoltán: (Tata, 1888. jún. 10. - Héreg, 1945. márc. 24.) Jogász, egyetemi tanár. 1917-től miniszteri tanácsosi rangban a tudománypolitikai ügyosztály vezetője. Közigazgatási elképzeléseit a tanszéke mellett szervezett Magyar Közigazgatástudományi Intézetben fejtette ki. 1932-1935 között részben mint a VI. Nemzetközi Közigazgatástudományi Kongresszus főelőadója tanulmányozta a modern köz- igazgatás kialakulását. Sürgette a közigazgatás kérdéseinek a tényeken alapuló és a modern szervezéselmélet eredményeinek figyelembevételével történő vizsgálatát.
