Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)

2007-03-09 / 48. szám

Ar HÍDLAP • 2007. március 9., péntek www.istergranum.hu Útdíj: fizet, nem fizet? Jövőre a kisteherautók is fizethetnek, de még nem elektronikusan Az áprilistól fizetőssé váló utak listája a múlt héten már kiszivárgott, de az er­ről szóló rendelet még mindig nem született meg, így továbbra is sok a bizony­talanság a díjszedés módjáról és ellenőrzéséről. Ahelyett, hogy a törvény pon­tos kidolgozásán dolgozna a tárca, az M7-esen a két év múlva bevezetendő elektronikus útdíjrendszert tesztelik. Séták Esztergomban és a Dunakanyarban A tavasszal megjelenő zsebkönyvek régi hiányt pótolnak A Hídlap múlt heti, a 12 tonna felet­ti tehergépjárművek áprilistól fizeten­dő útdíjáról szóló írásának nyomdába küldéséig nem kaptunk választ* a Gaz­dasági és Közlekedési Minisztériumtól (GKM) a rendelet részleteiről. Azóta ugyan sikerült felvenni a kapcsolatot a szaktárca kommunikációs főosztályá­val, ám a napvilágot látott - többek kö­zött a 10-es út Pilisvörösvár és Buda­pest közötti szakaszát - is tartalmazó listát nem erősítették meg, és azt sem tudjuk továbbra sem, hogy mennyit kell fizetniük az autóknak, illetve mi lesz a bliccelőkkel. Azt viszont meg­tudtuk, hogy bár a matricák ára most nem emelkedik, a gyorsforgalmi utak mindegyikét fizetőssé kívánják tenni, kivéve például a településeket elkerülő utakat és az MO-t. A kamionok számá­ra áprilisban fizetőssé váló, nagy tran­zitforgalommal terhelt főútvonal-sza­kaszok a javaslat szerint jövő év elejé­től a D3 és D2 kategóriába sorolt jár­művek számára sem lennének ingye­nesek. Sok még a kérdés, ám a minisz­térium már előre tekint: a kormányzat szándéka hosszabb távon az unió által is megkövetelt, úthasználat-arányos elektronikus díjfizetés bevezetése, amelyet több lépcsőben, a nehézgép­járművek számára is legkorábban jö­vőre valósítanának meg. A Balaton mellett, az M7-es autópályán és a kö­zeli alsóbbrendű utakon múlt hétvégén helyezték üzembe azt a 30 kilométeres demonstrációs szakaszt, ahol a műhol­das helymeghatározáson alapuló útdíj - beszedési technikát mutatják be. A használatarányosan fizetendő útdíj ki­számításához szükséges egy járműbe épített miniszámítógép is, amely a mű­holdas helyzet-meghatározás és a mo­bilkommunikáció elvén jelzi majd ki a pontos összeget. A berendezés áráról még nincsenek információk, de az bi­zonyos, hogy a díj mértéke függ majd az út besorolásától, a jármű típusától és az utazás időpontjától is. • Gábor Éva Folytatás az 1. oldalról Ugyancsak e séta alkalmával járja körül az író az esztergomi várat. Máso­dik sétáján a Víziváros megannyi cso­dáját, a kis utcácskákat, a múzeumokat, templomokat és épületeket tárja az ol­vasók elé a szerző. A harmadik séta a belvárost, azon belül is a Szent Tamás­hegyet, a Széchenyi teret és a Vízügyi Múzeumot érinti. S bár a kötet főként Esztergomról szól, a szerző egy rövid séta erejéig átruccan Párkányba is, hogy az ott fellelhető értékekre is fel­hívja a figyelmet. A Kirándulások a Dunakanyarban cí­mű kötet Szentendréről indul, majd Vi- segrádon, Pilisszentlászlón, Pilisszent- lelken és Dobogókőn átjut el Esztergo­mig. Emellett a Duna másik oldalán, Zebegény, Nagymaros és a Börzsöny egyes településeinek helytörténeti be­mutatására is sor kerül. A tavasz máso­dik felében megjelenő két zsebkönyv segítségével tehát izgalmas kultúrtörté­neti túrákat tehetnek a hozzánk érkező turisták, sőt, az „ismétlés a tudás anyja” elv alapján, akár mi helyiek is. • (pöltl) Stuttgartba várják a szakmunkásokat Németországban fejleszthetik tudásukat a Pest megyei fiatal szakmunkások, mi­után a közelmúltban megállapodás született a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara, illetve a Stuttgarti Kézműves Kamara között. A három hónapos szakmai gya­korlatra 30 év alatti autószerelők, kőművesek, festő-mázolók, valamint burkolok, asztalosok, fogtechnikusok és gépszerelők jelentkezhetnek, ha legalább 3,5 a tanul­mányi átlaguk. A stuttgarti kamara a képzés ideje alatt 800-900 euros ösztöndíjat biztosít a diákoknak, amiből fedezhetik kedvezményes szállás és étkezési díjaikat. L A P ( S Z ) É L Senkit nem érintett kellemesen az az áremelés, amely - többek kö­zött- a gáz esetében történt. Mit lehet tenni? Az ember nyel egy na­gyot és úgy tesz, mint a kormány - innen elvesz, oda átcsoportosít, azután majd csak kinyögi valahogy. Egyik barátom 80 000 forintos gázszámlát kapott, majd utánanézvén a lehetetlenül magas összegnek kiderült, hogy 30 000 forint túlfizetése van. Le is tiltatta a kontójáról történő utalást, havonta e-mailben küldi az óraállást és csak a tényle­gesen elfogyasztott mennyiség ellenértékét hajlandó kifizetni. Közeli ismerősöm nemrégiben adott föl 21 000 forintot, erre a mai postával (egy hét elteltével) érkezett egy 70 000 forintos számla. Jómagam sem jártam jobban. Januárban kijött egy 35 000 forintos számla, kí­séretében egy 4800 forintos részszámla. Némi nehézség után sikerült utolérnem a szolgáltatót. A nehézséget az okozza, hogy az ember hosszú perceken át hallgat egy automatát, azután mikor már azt hi­szi, hogyvégre eleven lény kerül a vonal végére ismét hosszasan köz­ük, hogy minden vonal foglalt (nem is csodálom), végül cirka fél óra elteltével megkezdődhet a reklamáció. Közölték is velem, hogy dob­jam el a számlát, küldenek egy másikat. Megjött, 21 000 forintról szólt. Nyilván nem fizettem be. Két hét elteltével kaptam egy újabb számlát 10 500 forintról. Gondoltam is, hogy várnom kellene még egy ideig és a végén én kapnék vissza némi juttatást. Ismét telefon a szolgáltatónak, közöltem, hogy a továbbiakban küldöm az óraállást és csak annyit vagyok hajlandó befizetni amennyit elfogyasztottam, tekintettel arra, hogy meglátásom szerint a számlázás meglehetősen ötletszerű, esetleges, semmiféle tényleges fogyasztást nem tükröz. A hölgy tájékoztatott, hogy ez nem így van, ők „bekalibráltak” egy bi­zonyos éves fogyasztásra stb. Mondtam, hogy sehová ne kalibrálja­nak, a jövőben küldöm az óraállást. Erre ma ismét kijött egy számla 22 000 forintról. Nem tudom, milyen nehézségeket okoz egy ilyen horderejű emelésnél az átállás. Gondolom épp annyi munka, mintha 10 százalékkal emelkedett volna a gáz köbméterének az ára. Ám ha ez mégis ilyen áttekinthetetlenül sok teendővel jár, nem kellett volna áttekintőbben meghozni a rendelkezést? És ez nem csak a gázra igaz, hanem a vizitdíjra, a gyógyszerárakra és sorolhatnánk. Mindarra, ahol kézzelfogható jeleit tapasztalhatjuk az átgondolatlanságoknak, a kapkodásnak, az előkészítetlenségnek. Vagy egyszerűen csak kóstol­gatják az embert, és ha valaki teheti, megszeppenve ugyan de befizeti a számla ellenértékét, akkor ezek után mi a garancia arra, hogy a túl­fizetést valamikor vissza is kapja. Egyáltalán, mire van garancia eb­ben az országban? Fejlesztések a Vizek Városában Tata is csatlakozna az Ister-Granum Eurorégióhoz Folytatás az 1. oldalról- Hogyan épül fel a 2007-es költ­ségvetés, melyek a legfontosabb fel­adatok az idei évben ?- A költségvetésünkben ötszázmil­lió forintos hiánnyal számoltunk, ez főként fejlesztésekre fog elmenni és hitelből fogjuk pótolni. A beruházások nagy részét a panelprogram önkor­mányzati része, illetve az Újhegy víz­ellátási rendszerének befejezése teszi ki. Az intézmények állami normatívá­ja százmillió forinttal csökkent a tava­lyi évhez képest, ezt sajnos a helyi adók megemelésével kellett pótol­nunk. Összességében véve egy takaré­kos, az állami elvonásokat figyelembe vevő költségvetést készítettünk.- Tud-e pályázatok útján fejleszteni a város?- Természetesen szeretnénk minél több uniós pályázaton részt venni, ezek között három nagyon fontos van. Pályázunk a tatai Öregtó vízminősé­gének javítására az Általér vízgyűjtő területének rehabilitációja által, re­mélhetőleg sikerül pénzt nyernünk az Esterházy-kastély felújítására is. Részt veszünk a Királyi Városok el­nevezésű integrált projektben is, Esz­tergommal, Veszprémmel és Székes- fehérvárral együtt. Ennek keretében négy királyi, illetve királynői város turisztikai fejlesztését megalapozó ta­nulmányok elkészítését támogatják. A pályázati lehetőségeinket is bővítheti az a tervünk, hogy csatlakozni kívá­nunk az Ister-Granum Eurorégióhoz.- Milyen egyéb okai vannak a csat­lakozási szándéknak?- Azt gondolom, Tata városa törté­nelmi és földrajzi helyzete miatt, újabban pedig ipara miatt is szorosan kapcsolódik Esztergomhoz, és a felvi­déki településekhez. A céljaink is kö­zösek, ráadásul mindannyiunk tervei­ben az idegenforgalom az egyik leg­meghatározóbb terület, úgy hiszem ebben is jól együtt tudnánk működni.- Hosszú távon milyen elképzelések vannak Tata fejlődésére?- Magyary Zoltánról elnevezve egy olyan terv kidolgozásán munkálko­dunk, amely egy emberöltőre meghatá­rozná az irányvonalat az oktatás, a kul­túra, a turisztika és a gazdaság terüle­tén. Reményeim szerint karácsony tájé­kán egy kötet formájában juttathatjuk majd el a lakossághoz a Magyary- tervet, ennek nyomán mindenki tisztá­ba kerülhet hosszú távú elképzelése­inkkel, és a megvalósítás ütemével.- A civil szféra, a magántőke mivel járul hozzá a város növekedéséhez?- Nagy örömünkre új cég települ az ipari parkunkba, a német beruházó az esztergomi Suzuki gyárnak fog ka­rosszériaelemeket szállítani. Szeret­nénk a vállalkozókat is összefogni a városban, ezért egy vállalkozó refe­renst vettünk fel, aki tartja velük a kapcsolatot, illetve munkájukat fogja segíteni. Önálló pályázati projektiro­dát is létrehoztunk, amely nemcsak pályázatokat fog írni, hanem össze­fogja a Tatán, Tatáért fáradozókat.- Várhatók-e átalakítások a köz- igazgatásban?- Gyökeresen átalakul a hivatal szerkezete, azt szeretnénk elérni, hogy a humán terület egyenlő súlyt kapjon a gazdasági feladatokkal. En­nek érdekében egy humán szolgáltató céget is létrehozunk a közeljövőben.- Az állami megszorítások, a taka­rékos költségvetés érintik-e Tata sok­színű kulturális életét?- Sajnos több eddigi közreműködő­ről is le kellett mondanunk a tavaszi­nyári programok szervezésekor, he­lyettük helyi művészek lépnek majd fel rendezvényeinken. Ugyanakkor eltökéltek vagyunk abban, hogy ne engedjük visszafejlődni a kialakult programrendszert, minden eseményt megtartunk, azonos színvonalra töre­kedve az eddigiekhez képest. • Pálovics Klára Magyary Zoltán: (Tata, 1888. jún. 10. - Héreg, 1945. márc. 24.) Jogász, egyete­mi tanár. 1917-től miniszteri tanácsosi rangban a tudománypolitikai ügyosztály ve­zetője. Közigazgatási elképzeléseit a tanszéke mellett szervezett Magyar Közigazga­tástudományi Intézetben fejtette ki. 1932-1935 között részben mint a VI. Nemzetkö­zi Közigazgatástudományi Kongresszus főelőadója tanulmányozta a modern köz- igazgatás kialakulását. Sürgette a közigazgatás kérdéseinek a tényeken alapuló és a modern szervezéselmélet eredményeinek figyelembevételével történő vizsgálatát.

Next

/
Thumbnails
Contents