Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)
2007-03-08 / 47. szám
4 HÍDLAP • 2007. március 8., csütörtök www.istergranum.hu A multikra költik az adóforintjainkat? Évente 200 milliárdba kerül az adófizetőknek a multik létezése Az Állami Számvevőszék nemrég közzétett jelentése arra mutat rá, hogy a hazai nagyvállalatok sokkal több támogatást kapnak az államtól, mint amekkora összegű befizetett adóval gyarapítják a költségvetést. Gazdasági szakemberek, a kormány képviselői és a kis- és középvállalkozások egyaránt a törvények megváltozását szorgalmazzák. A Magyar Nemzet a napokban több terjedelmes írásában foglalkozott azzal a problémával, amelyre az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hívta fel a figyelmet. A jelentés szerint a hazánkban jelenlévő multinacionális vállalatok 2005-ben különféle jogcímeken 200 milliárd forinttal több állami juttatásban részesültek, mint amennyivel társasági adójukkal hozzájárultak volna a költségvetéshez, amely arány az elmúlt évben is hasonlóan alakulhatott. Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke hangsúlyozta: az adófizetők pénzéből nyújtott támogatásokat és kedvezményeket éppen azok a nagyvállalatok veszik igénybe, amelyek a könyvelési kiskapukat kihasználva amúgy is tetszés szerint alakítják nyereségüket, ezért a jelenlegi támogatási rendszer mielőbbi változtatásra szorul, vagy az adóelvonási rendszerben lévő kiváltságok megszüntetésével vagy pedig az adó elkerülésére lehetőséget nyújtó szabályozások módosításával. Az ÁSZ kidolgozott egy tizenöt pontos javaslatot az új, a mostani államháztartási törvényt felváltó jogszabály megalkotásához, amelyet - úgy tűnik - a kormány tagjai is megfontolásra érdemesnek értékeltek. Bogár László közgazdász a lapnak nyilatkozva arra mutatott rá, hogy míg az utóbbi másfél évtizedben hazánk GDP-je évente átlagosan 2,5 Őket ennyivel támogattuk: Hankook Kft. 25 milliárd Zoltek Zrt. 2,9 milliárd Bridgestone Kft. 2 milliárd SAP Kft. 1 milliárd százalékkal bővült, addig a multicégek nyeresége mintegy húsz százalékkal növekszik évente. A szakember elke- serítőnek tartja, hogy a nagyvállalatok úgy diktálnak a kormánynak, hogy eközben igyekeznek minél kevesebb adót és munkabért fizetni. A kis- és középvállalkozások érdekeiért mindig síkra szálló Komárom- Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára, Zahorán Tamás a Hídlapnak elmondta: annak idején, amikor a tőke becsalogatása volt hazánk legfőbb feladata, elengedhetetlen volt a kedvezmények nyújtása, hiszen önmagában az olcsó munkaerő nem lett volna vonzó. A titkár kihangsúlyozta, hogy a multik támogatása rendkívül nehéz és összetett probléma, amit nem lehet csak a támogatások és az adóbevétel mérlegével jellemezni. Az ötéves adókedvezményt névváltoztatással sorA Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számításai szerint idén több százmilliárd forinttal nőnek a vállalkozások adóterhei, miközben a meghirdetett pályázatok révén mindössze harmincmilliárd forinthoz lehet hozzájutni. Egyes becslések szerint idén a magyar kisvállalkozások egyharmada juthat csődbe, miközben a multik profitmaximalizáló képessége javul. ra kijátszó cégek eljárása és a kedvezmények nagyságrendje valóban nincs rendben, ám az a nagyobb baj, hogy a kicsiket nem támogatják ugyanilyen mértékben, így a szabályozás mindenképpen felülvizsgálatra szorul - vélekedett Zahorán, aki valószínűsíti, hogy a kedvezmények elvonása esetén még több külföldi vállalat venné a sátorfáját, hogy keletebbre, olcsóbb munkaerővel termelhessen tovább. • Gábor Éva Kiskorú rablók sértettjeit keresi a rendőrség Tatabánya. A rendőrség csoportosan elkövetett rablás bűntette és más bűncselekmények miatt még tavaly indított nyomozást ismeretlen tettesek ellen, akik 2006. végén csoportot alkotva, útonállásszerűen, több alkalommal támadtak meg gyermekeket, akiktől erőszakkal és fenyegetéssel a náluk levő készpénzüket vették el. A rendőrségnek sikerült elfogni az elkövetőket, akik közül ketten fiatalkorúak és ketten gyermekkornak. A rablási cselekmények kapcsán ez idáig még több sértett kiléte ismeretlen, így a Tatabányai Rendőrkapitányság várja azok jelentkezését, akiknek sérelmére a fenti időszakban hasonló módszerrel követtek el bűncselekményt, és ezt még nem hozták a rendőrség tudomására. Jelentkezésüket a 06/34/517-777/23-65 telefonszámon várja a rendőrség. L A P ( S Z ) É L ■/ Pirézia a kapuk előtt (anti portás?) Irtózatosan ravaszak a magyar közvéleménykutatók, az biztos. És a tréfában nem ismernek tréfát. Most például azt kellett bebizonyítaniuk, hogy a magyarnál nincs kirekesztőbb fajta (féle?) a nagyvilágban. Hiszen nemhogy kínaiakat nem akar látni délibábbal ékesített rónaságain, de még pirézeket sem. Ez már valóban mindennek a teteje. Gyurcsány miniszter- elnök úr csak huszonhárommillió román ellen tiltakozott, az átlag - közvéleménykutatott - magyarnak viszont már a pirézek sem kellenek. Vajon miért? Talán úgy gondolja, hogy van itt már piréz éppen elég,-több egyszerűen nem kell? Vagy egyébként is baja van a pirézekkel? Egyáltalán milyen ember a piréz? Hogyan gondozzuk pirézeinket? Kora tavasz- szal tanácsos-e visszavágni őket, különösen, ha fáskérgűek? És mit tegyünk az évelő pirézekkel? A hímnősekkel? És a kagylóhéjúakkal? És hogy milyen rossz történelmi tapasztalatok fűződnek hozzájuk? Volt-e itt, a Kárpát-medencében pirézjárás? Dúltak-e, szüzeket és nyugdíjas mosónőket (habár ők korán halnak), kardélre hánytak, volt-e pirézvilág Magyarországon százötven évig, s vajon a három- (esetleg több-) fejű piréz sas országlotta-e hazánkat négyszáz évig? Piréz-ügyben kissé tanácstalanok vagyunk. Csak egy biztos: maradjanak ott, ahol (most) vannak. Piréziában. Vagy a (magyar) közvéleménykutatók fejében. Ahonnan egyetlen mozdulattal elő lehet rántani. Ha kell. S mikor nem? Különösen ilyenkor, tavaszelőn, március tizenötödikék környékén hasznos a meglétük. Mert igen! Csak ne nagyon ugráljon egy olyan nép, amelyiknek még a derék pirézek is derogálnak! No persze, van ennek az egésznek egy egészen más olvasata is. Hogy milyen bölcs a magyar ember, ha megkutatják a véleményét. Ugyanis mit kellene felelniük egy ilyen kérdésre, hogy szeretné-e, ha pirézek özönlenék el országát? Mit mondanának most az elemzők, ha ezekből a kutatásokból éppenséggel az derülne ki, hogy a magyar átlagpolgár egyenesen őrjöngve követeli a piréz kvóta felemelését; helyeselné a piréz önkormányzatok megalakítását, egyáltalán csak és kizárólag pirézeket akar látni vezető pozíciókban, bankok, újságok, tévétársaságok, valamint az élvonalbeli labdarúgóklubok élén? S nem a miniszterelnök őszödi (vagy tavaszodi) beszéde ellen tiltakozna, hanem a pirézeket korlátozó numerus clausus ellen? Nem nehéz kitalálni, hogy mit. (Annyira kézenfekvő.) Ilyen hülye egy nép! Tessék nézni! Hiszen nincs is olyan, hogy piréz! (He-he.) Még ennyit se tud! Ez akar itt felvonulni! Petőfi, igen? Vagy Jókai? (Kivéve, ha bableves.) Március libusa... De persze, mi lesz így a hagyományosan jó piréz-magyar barátsággal?! A közvéleménykutatókon a sor, hogy kiderítsék. Neszmély a turistákban látja a jövőt A polgármester szeretné, ha nemcsak borairól ismernék a települést Folytatás az 1. oldalról-A költségvetés összeállítása során hogyan tudtak megbirkózni az állami forrásmegvonással ?- Mint minden más önkormányzat, mi is forráshiánnyal küzdünk, az elvonások következtében idén mintegy 30 millióval kevesebb pénzből, 250 millió forintból gazdálkodhatunk, amit hiány- gazdálkodással próbálunk lokalizálni. Megpróbáljuk növelni az idegenforgalomból származó bevételeinket, a költségvetésünk továbbá azokra a programokra épül, amelyeket a választási ciklus elején fogalmaztunk meg az „Otthon Neszmélyen” négyéves polgármesteri programban. A legnagyobb kiadást az intézményeink fenntartása jelenti, hiszen minden település elemi érdeke, hogy megtartsa óvodáját, iskoláját.- Milyen képzést tudnak biztosítani Neszmélyen a diákoknak?- Iskolánkat két éve speciális szakképző iskolává alakítottuk, így ma már Launai Miklós Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakképző Iskolának hívják. Nem véletlenül választottuk névadónak Launai Miklóst, Nagy Lajos király nevelőjét, nevéhez méltón szeretnénk iskolai programjainkat megvalósítani. Nagyon reméljük, hogy előremutató programjainkkal sikerül megtartani az iskolát.- Hol tart most a régóta dédelgetett, Búccsal közös projekt, az Európa Falu?- Korábban már pályáztunk a tervekre, volt ami nyert, és volt, ami nem. Most azonban a Közép-dunántúli Regionális Operatív Programba is bekerült, mint Neszmély első számú projektje, és a Tatai Kistérségi Társulás legfontosabb 10 projektje között is szerepel. Összességében kétmilliárd forintos beruházásról van szó, ami nem kevés pénz, de a ROP programok közé két éven belül megvalósítható tervként került be. Egyébként ennek van egy lengyelországi szárnya is, Zakopane környékén épülne egy kisebb „tanya”, a visegrádi országokat bemutató közösségi épülettel, a négy ország jellegzetes házaival. Az Európa Falu megvalósulásával növekedne a település népesség- megtartó ereje, munkahely teremtődne, megélénkülne az idegenforgalom és minden téren fejlődést hozna Neszmélynek, kiemelné a tucatfalvak közül. A falu továbbfejlődését szolgálja az a most elindított rendezési tervünk is, miszerint hamarosan egy soha nem látott mértékű belterületté nyilvánítás veszi kezdetét, duplájára toljuk ki határainkat, a külterületekből, zárt kertekből belterület lesz.- Milyen új, idegenforgalmi programokból származhatnak a költségvetésnél említett plusz bevételek?- Általános tapasztalatom, hogy míg a Hilltop Neszmélyt mindenki ismeri, a faluról alig tudnak valamit, a Duna Eurorégió idegenforgalmi programja - ami után már Mohácsról is érdeklődtek - ezen szeretne változtatni. Az emberek gondoljanak először Neszmélyre, aztán a borra, aztán az Európa Falura. A megyének nem túl sokat profitál a megálló hajókból, mivel nemigen vannak hosz- szabb megállásra késztető programok. Mi ebben is szeretnénk példát mutatni, április 14-én megáll az első átmenő szállodahajó Neszmélyen, a 180 amerikai utasnak ötórás programot biztosítunk: megkóstolhatják rétesünket, borunkat, kemencés ételeinket, kiegészítve a művészeti iskola diákjai bemutatójával. A megkötött szerződés szerint októberig még hétszer állnak meg nálunk, és reméljük, gyorsan elteljed majd a hír. A szállás sem jelent gondot, nemrég szereztük meg a Vidin szállodahajót, ahol 90 főt tudnak elhelyezni, és bár alapvetően itt horgonyzó hajóról van szó, a későbbiekben Pozsonyba vagy Budapestre tartó hajóutakat, charter-járatokat is szeretnénk szervezni. Szeretnénk, ha a turisták szervezett programok nélkül is ellátogatnának Neszmélyre, és az új rendezési tervvel az ideköltözéshez is teret adunk.- Azért az olyan régió, sőt országszerte ismert rendezvények, mint a Hídverő Napok biztosan sok látogatót vonzanak...- Valóban, ezek olyan hírverést biztosítanak a falunak, hogy nagy botorság lenne nem megvalósítani őket, erre mindig akad forrás, és lassan kezdik eltartani magukat a bevételekből. A Hídverő Napokat teret engedve a civil szervezeteknek idén tizenkettedik alkalommal szervezzük meg, de minden évben igyekszünk valami újdonsággal előrukkolni, egyben megtalálni egy egységes arculatot. Szeretnénk például a reneszánszát élő operett irányába nyitni, hiszen Lehár Ferenc itt született a szomszédban, a szlovákok is magukénak érzik. Felerősítenénk a bor és a zene, az operett kapcsolatát. A Márton-napi vigasságokat tavaly rendeztük meg először a régi hagyományok felelevenítése céljából, és olyan nagy volt az érdeklődés, hogy mindenki szeretné, ha továbbvinnénk. A neszmélyi pincék először élhették át, hogy vendégek érkeztek hozzájuk, kínálhatták a borukat, sü- töttek-főztek, sok látogató volt. Ezt szeretnénk megtartani, és Márton-nap kapcsán a borutat továbbfejleszteni, hajózással összekötni, a Duna menti települések, borászok összefogásával csatlakozhatnánk a királyi borutakhoz. Egy sikeres pályázatnak köszönhetően idén már egy ötszáz főt befogadó fedett fogadóhely is megépülhet, ahol a későbbiekben kiállítást rendeznénk falusi eszközökből, látványkonyhát rendeznénk be. Gondolkodunk a most divatos családi napok, céges rendezvények lebonyolításában és dédelgetett tervünk, hogy pályázati támogatással felélesz- szük az egykori egységes Kárpát-medencei, visegrádi polgártudatot, szemléletet, amit erősíthetnénk az Európa falu programjaival is. • Szabó Hajnal
