Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)

2007-03-07 / 46. szám

HÍDLAP • 2007. március 7., szerda www.istergranum.hu Pénz nélkül nem érdemes megsérülni Vizitdíj: a pontatlan szabályozás miatt gyakran „ hibáznak ” az orvosok Valószínűleg eddigi karrierjének mélypontjához érkezett a vizitdíj azzal, ami­kor az egyik fővárosi kórházban az EGIS-tűz oltása közben megsérült tűzoltókkal is megfizettették a 300 forintot. Ez az eset is jól mutatja, a részleteket illetően mennyi bizonytalanság rejlik a szabályozás alkalmazásában. A szabályokat bár helyesen, mégis túl mereven értelmező kórház igazga­tója már bocsánatot kért a tűzoltók­tól, de a lánglovagokat ez nem nyug­tatta meg: jogos sértettségüket jól mutatja a honlapjukon megjelent írás, miszerint ha kell, ezentúl külön tűz­oltóautóval küldik a sérültek után a pénzt és a fővárosi lánglovagoknál ezentúl 50 ezer forint lesz a pénteki­hez hasonló esetekre. A szentendrei Patikán kívüli gyógyszerárusításra ed­dig 111 kérelem érkezett országosan az ÁNTSZ-hez, ebből mind ez ideig 18 cég kapta meg az ehhez szükséges engedélyt. lánglovagoknál is mindig lesz vizit­díjra elegendő összeg. A Fidesz az eset kapcsán felszólította Molnár La­jost, hogy azonnal vonja vissza a ren­delkezést. Ari Lajos miniszteri meg­bízott a hírekre úgy reagált: előre megmondták, hogy néhány hét után módosításokra lehet szükség, amit hamarosan valószínűleg meg is tesz­nek. A tűzoltók esete könnyen előfor­dulhat rendőrökkel is, márpedig a fegyveres és rendvédelmi testületek­nél dolgozók számára tilos szolgálat közben értéktárgyat, készpénzt hor­dani magukkal. A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédel­mi Szövetsége a rendelet módosításá­ra szólította fel a kormányt, illetve az Bár Szlovákiában csaknem fél éve el­törölték a vizitdíjat, az esztergomi kór­házba érkező szlovák állampolgárok­nak be kell azt fizetniük, ami egyaránt vonatkozik a munkavállalói engedéllyel és TAJ-számmal rendelkező szlovákiai betegekre is. A sürgősségi ellátásért természetesen sem az itt dolgozóknak, sem a nemzetközi biztosítási kártyát felmutató turistáknak nem kell fizetni­ük. A Vaszary kórházban a közeljövő­ben kisebb létszámleépítés várható, de ez nem érinti közvetlenül a 70 itt dol­gozó szlovák állampolgárt, kizárólag szakmai és nem állampolgársági szempontok alapján döntenek. egészségügyi tárcát, mert elfogadha­tatlannak tartja, hogy az állam és a polgárok érdekeit védő tevékenység közben megsérülteknek vizitdíjat kelljen fizetniük. Korábban már be­számoltunk arról, hogy továbbra sem minden esetben tisztázott a mentes­ség kérdése, és lényegében senki nem tudja, hogyan járjanak el a háziorvos­okkal szerződésben álló szociális ott­honokban, vagy miként fogják ponto­san visszafizetni a pénzt a huszadik vizit után a települések jegyzői. A vi­zitdíj alól vagy azért, mert nem akar­nak, vagy mert nem tudnak fizetni, sokan úgy próbálnak kibújni, hogy hajléktalannak adják ki magukat: egy pécsi hajléktalanokat ellátó háziorvo­si rendelőben február közepe óta megtöbbszöröződött a „fedél nélküli­ek” száma, így már azon gondolkod­nak, hogy igazolást fognak kérni a betegektől. • Szabó Hajnal Előadás az autonómiáról Piliscsaba. Ötödik, egyben utolsó elő­adásához érkezett Piliscsabán az „Élet és önrendelkezés” című előadás-soro­zat. Március 7-én, este 7 órától Hévízi Józsa neves autonómia-szakértő beszél majd a Kárpát-medencei autonómiatö­rekvésekről a Iosephimum Kollégium és Szakkollégium dísztermében. L A P ( S Z ) É L .4* Kocsis L Mihály Valaki alszik (életkép) Megalakult a virtuális parlament Kérdezz-felelek a párkányi képviselők és választók között Folytatás az 1. oldalról Az eredeti elképzelés a 8 éve műkö­dő és rendkívül népszerű Párkányi Pa­naszkodó nyomán egy olyan tartalmi­lag ellenőrzött fórum (ezt feltételként szabták a képviselők) létrehozása volt, amelynek segítségével a polgár hivata­losan és nyilvánosan megkérdezheti, tájékoztathatja, interpellálhatja a kép­viselőjét az őt foglalkoztató közügyek­ről. Filakovszky Zoltán a rendszerrel kapcsolatosan elmondta, hogy az kér­dezz-felelek módon működik: a válasz­tó kérdez, a moderátor még a megjele­nés előtt kiszűri a sértő vagy szemé­lyeskedő kérdéseket, majd a képviselő nyilvánosan válaszol. A netparlament iránti érdeklődésről megtudtuk, hogy az egyelőre a választók részéről köze­pes, a képviselők viszont minden hoz­zájuk intézett kérdést megválaszolnak. (A VIKI a www.parkany.sk oldal segít­ségével érhető el.) • Szép Éva Újabb szárnyvonalak repültek el Gyertyával búcsúztatták a kömyeiek a pápai járatot Folytatás az 1. oldalról Demonstráltak Pápán is a megszűnő járatok miatt, szombaton a vasútállo­máson. Kovács Zoltán, a város polgár- mestere emlékeztetett arra: a 2006-ban megalakult Gyurcsány-kormány prog­ramjában az szerepelt, hogy fejleszté­sek révén a környezetbarát vasút visz- szanyeri majd korábbi jelentőségét, a fejlesztések pedig a Nemzeti Fejleszté­si Terv keretében zajlanak majd. „Pápa és környéke élni akar, és nem hagyjuk, hogy ezek a vasútvonalak véglegesen bezáródjanak az itt élők előtt. Gyurcsány Ferenc innentől kezdve ne Vasárnaptól az alábbi tizennégy vasút­vonalon szűnt meg a személyszállítás: Pápa-Környe, Pápa-Csorna, Zalaszent- grót-Zalabér, Hajmáskér-Lepsény, Sely- lye-Villány, Diósjenő-Romhány, Kistere- nye-Kál-Kápolna, Mezőcsát-Hejőke- resztúr, Kazincbarcika-Rudabánya, Nyíradony-Nagykálló, Békés-Murony, Kunszentmiklós-Dunapataj, Kecske- mét-Fülöpszállás, Kalocsa-Kiskőrös. hívja magát pápai gyereknek.” - mondta beszédében a polgármester. • P. K. A szűk utcácskában egy hatalmas lomtalanító szemeteskocsi szeren- csétlenkedik. Én már be sem tudok kanyarodni a mellékutca mellék­utcájából, de azt látom, hogy erre is, arra is hosszú autósor áll. Déli csúcsforgalom, a tavaszi levegő megszorult, tipikus agyforraló hely­zet. És hiába, hogy minden világos, hogy itt nem segít semmi, csak a türelem, mégis időnként ki-kiugrik valaki a volán mögül, előresiet, mintha nem tudná, hogy mi történik, illetve mintha ezzel az ugrálás­sal bármiben is befolyásolná az eseményeket (eseménytelenséget). Ki ne élt volna át hasonlót? Be vagyunk kerítve. Se előre, se hátra. Ki se, be se. Amikor a dolgok nem rajtad múlnak, igazodni kell má­sokhoz. Kicsúszol az idő markából. De az is lehet, hogy most fog a legszorosabban, hiszen nincs önálló cselekvési lehetőséged. Érdekes tanulmány, hogy ilyenkor mennyire eltérően viselkednek az emberek. Van, aki ujjával dobol a kormányon, vagy csapkodja, grima­szokat vág, magában beszél. Van, aki újságot olvas, minikalkulátorával bíbelődik. Vagy telefonál (leginkább telefonál). De olyan is akad, aki ilyenkor felnyitja a motorháztetőt, és ellenőrzi a sav- és olajszintet, a hűtőfolyadékot, állít valamit az alapjáraton. Szerelmesek esetleg csó- kolóznak, házastársak folytatják a megkezdett veszekedést (vagy vég­leg befejezik). A barátkozó természetűek megszólítják az előttük álló kocsi vezetőjét... Mindegy, csak valahogy teljék az idő. Na végre! Látom, hogy messze, elöl, megmozdul végre a nagy testű jármű, aztán ha nem is látom, de érzem, ahogy utánalódul a kocsisor. Nyúlok az önindító felé - jobbra nézek, hogy vajon beenged-e, aki­nek most éppen előnye van velem szemben. De mi ez? Elöl már tiszta a terep, mi mégsem tudunk előbbre mozdulni. Az a második kocsi előttünk, igen, egy kis furgon - csak nem romlott el? Hátul már dudálnak, az egyik kocsiból valaki kiugrik és előresiet. Látom, hogy lendül a keze, rá akar ütni a furgon oldalára, de aztán megáll a mozdulat. A pasas hátrafordul, vigyorog. „Alszik” - kiáltja hátra, és mutatja is, kezét az arcához emelve. „Alszik.” Aztán behajol az ablakon, és gyengéden megrázza a sofőr vállát. A hír közben egy­re hátrább jut. Valaki elaludt a hosszú várakozásban. Nincs semmi baj, mindjárt indulhatunk. Alszik - mondogatjuk egymásnak és mo- solygunk hozzá. Szegény ürge. Fáradt. Van ilyen. Nyugi. Hirtelen olyan megértők vagyunk, mint akik akár egy órácskát is el­üldögélnénk itt. Megvárva, míg magától felébred... Régiónkban is beindult a Zöld Kommandó Az összefogás hatékonyságában bíznak a hatóságok Nem sokkal azután, hogy a hatósá­gok rábukkantak a hazánk területén le­rakott mintegy 5 ezer tonna német szemétbálára, a környezetvédelmi tár­ca bejelentette, hogy több hatóság összefogásával a telepek felszámolá­sa és a fokozottabb ellenőrzés érdeké­ben elindítják a Zöld Kommandó ak­ciósorozatot. Március 1-től régiónkban is több helyszínen vizsgálódtak már a környezetvédelmi felügyelők. Régiónkban is egyre nagyobb gon­dot jelent az önkormányzatoknak a te­lepülések határában vagy belterületén illegálisan lerakott szeméthalmok fel­számolása, ami a takarítások után újra és újra felhalmozódik. Az Észak-du­nántúli Környezetvédelmi, Természet- védelmi és Vízügyi Felügyelőség (ÉDUKTVF) által koordinált akcióso­rozatban egyaránt számítanak a hely­hatóságok és magánszemélyek beje­lentéseire. Horváth Lajos, az ÉDUKTVF műszaki igazgatóhelyette­se kérdésünkre elmondta, hogy ösz- szesen 270 önkormányzathoz küldtek ki tájékoztató levelet, és eddig nagyjá­ból 50 település jelzett vissza, de fo­lyamatosan várják a bejelentéseket. A felügyelők múlt hét óta több helyszí­nen vizsgálódtak már, például a német szemét lerakóhelyeként is ismert Ács egy másik telepén. Március végéig he­ti több kiszállással, intenzíven kutatják majd főleg a nagyobb, két tonna körü­li szemétmennyiséget meghaladó lera­kókat, legyen az háztartási avagy ipari hulladék, esetleg veszélyes anyag. Az ellenőrzések egész évben tartanak majd, csak áprilistól némileg kisebb intenzitással folytatódnak. A felderí­tésben a vámosok, polgárőrök, határ­őrök, és az ÁNTSZ munkatársai is se­gítik a környezetvédelmi szakembere­ket, akik ha szükséges, mintát vesznek a talajból, környező vizekből, gondos­kodnak a környezetre ártalmas anya­gok elszállításáról, ártalmatlanításáról. A nagyobb illegális lerakatokért fele­lős személyek, cégek akár milliós bír­ságot is kaphatnak, ha azonban az oko­zókat nem sikerül felderíteni, a telkek, telephelyek tulajdonosát vonják fele­lősségre. Különösen fontos lehet a fo­kozott közúti, illetve határmenti ellen­őrzés, utóbbira jó példa, amikor nem­rég egy szentgotthárdi szemfüles állo­másfőnök fordított vissza egy feltehe­tően illegálisan hazánkba tartó, sze­méttel teli szerelvényt. A környzetevédelmi tárca úgy becsüli, hogy mintegy 10 ezer tonnányi illegálisan lerakott hulladék lehet az országban, ugyanakkor bíznak abban, hogy újabb német szemétbálákra már nem bukkannak. A legnagyobb mennyiségű szemét elhagyott katonai objektumok, felszámolt ipartelepek és az útról nem látható erdőszéli terü­leteken halmozódhat fel. Sz. H.

Next

/
Thumbnails
Contents