Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)
2007-03-31 / 63. szám
2007. március 31. önkormányzati rendeletek és határozatok Esztergom Város Önkormányzatának 20/2007. (III.22.) ör. rendelete a 2007. évi önkormányzati költségvetésről és a költségvetés végrehajtásának szabályairól szóló 15/2007. (11.22.) esztergomi ör. rendelet módosításáról Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) és 91. § (1) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) 65. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság 2007. évi költség- vetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Kvt.) 15-19. §-ai előírásaira, illetve azok végrehajtására vonatkozó rendeletekre figyelemmel a 2007. évi önkormányzati költségvetésről és a költségvetés végrehajtásának szabályairól szóló 15/2007. (11.22.) esztergomi ör. rendelet módosításáról a következő rendeletet alkotja: 1. § A 2007. évi önkormányzati költségvetéséről és a költségvetés végrehajtásának szabályairól szóló 15/2007. (II. 22.) esztergomi ör. rendelet (a továbbiakban: R.) 4.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,4.§ (1) A Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati intézmények és társulások, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok együttes 2007. évi költségvetését a) 13.950.578 E Ft bevétellel, ezen belül 5.038.336 EFt felhalmozási célú bevétellel, 8.912.242 E Ft működési célú bevétellel, b) 14.950.578 EFt kiadással, ezen belül 6.038.336 E Ft felhalmozási célú kiadással, 8.912.242 E Ft működési célú kiadással hagyja jóvá.” 2. § A R. 1., 2., 2/A, 2/B, 3., 4., 5/A, 5/C, 6., 6/A számú mellékletei helyébe e rendelet 1., 2., 2/A, 2/B, 3., 4., 5/A, 5/C, 6., 6/A. számú mellékletei lépnek. 3. § A R. 12. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „12. § (1) A Képviselő-testület a) az év közbeni működési-gazdálkodási gondok enyhítésére 230.868 E Ft összegű általános tartalékot hagy jóvá.” 4. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Esztergom, 2007. március 13. Meggyes Tamás Dr. Marosi György polgármester jegyző A rendeletet 2007. március 22. napján kihirdettem. Dr. Marosi György jegyző Esztergom Város Önkormányzatának 17/2007. (III.20.) ör. rendelete a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról szóló 10/2004. (IV.1.) esztergomi ör. rendelet módosításáról Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 23. §-ában kapott felhatalmazás alapján, valamint a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet rendelkezéseire figyelemmel a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról szóló 10/2004. (IV. 1.) esztergomi ör. rendelet módosításáról a következő rendeletet alkotja: l.§ A települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról szóló 10/2004. (IV. 1.) esztergomi ör. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező települési szilárdhulladékot az e rendeletben meghatározott módon és helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról, illetve ártalmatlanításáról gondoskodni. Ennek során köteles: a) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartani; b) települési szilárdhulladékot - különös tekintettel a hulladék további kezelésére - az elszállításra való átvételig gyűjteni, illetve tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja; c) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező települési szilárdhulladék kezelésére az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe venni, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított hulladékkezelőnek az általa biztosított matricával ellátott, illetve saját tulajdonú szabvány edényben átadni és a közszolgáltatási díjat kiegyenlíteni. (2) Az ingatlantulajdonos köteles a Szolgáltatónak bejelenteni, amennyiben új ingatlan kialakítása, tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik. Az ingatlantulajdonos a Szolgáltató megkeresésére szerződéskötés céljából előzőekre vonatkozóan köteles adatot szolgáltatni. (3) Az ingatlantulajdonost nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség, amennyiben lakóingatlanát a Szolgáltató felé történő kötelező bejelentés mellett egy hónapon túl nem használja, a használatból kivont időre, valamint a beépítetlen ingatlanok tekintetében. Amennyiben a szüneteltetés ideje alatt a hulladékkezelési közszolgáltatás alá tartozó hulladék kerül kihelyezésre az ingatlannál, úgy azt a szolgáltató köteles elszállítani, az ingatlantulajdonos pedig köteles a közszolgáltatási díjat megfizetni. (4) A tulajdonosok a köztisztaság fenntartásáról, parkok és fák védelméről, valamint az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetéséről szóló 45/2003. (X. 22.) esztergomi ör. rendelet 9. §-ában meghatározott kötelezettségük alá tartozó közterületsávok (a továbbiakban: közterületsávok) feltakarításából keletkezett szemetet, hulladékot a háztartási hulladékgyűjtő tartályba kötelesek elhelyezni. (5) A zöldterületek rendbetételéből keletkező zöldhulladék gyűjtése - az üdülőterületek kivételével - március 1-től november 30-ig évi négy alkalommal a tulajdonos részére megküldött időpontokban történik. A tulajdonos köteles szállítható állapotban kihelyezni a zöldhulladékot, mely ág, nyesedék esetén legfeljebb 50 cm átmérőjű, 70 cm hosszú összekötött köteget, fűnyesedék, lomb esetén legfeljebb 80 1-es nagyságú, bármilyen műanyag zsákba történő elhelyezést jelent. A tulajdonos térítésmentesen jogosult leadni a zöldhulladékot, amennyiben a zöldhulladék-feldolgozó telephelyre beszállítja. (6) A Szolgáltató megtagadja a gyűjtést, ha a tulajdonos a kommunális hulladék elszállítására nem kötött megállapodást, illetve ha a zsákban nem csak zöldhulladék van elhelyezve, vagy az ágnyesedék nem a meghatározott módon van kötegelve. (7) A Szolgáltató zöldhulladék-szállítást végző munkatársai rögzítik az ingatlan címét, az elszállított zöldhulladék mennyiségét, majd az elszállításról értesítést hagynak a helyszínen a tulajdonos postaládájában. Társasházak esetén a közös képviselő kapja az értesítést. Az elszállított mennyiségnél minden megkezdett m3 egésznek számít. A Szolgáltató az elszállítás után a legközelebbi kommunális hulladék számlájával együtt - a szállítás dátumának és mennyiségének megjelölésével - küldi ki a zöldhulladék elszállításának díját, mely díjat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (8) Beépítetlen vagy időszakosan használt belterületi ingatlan 1. § (6) bekezdésben rögzített tulajdonosa az utca felől látható táblát köteles elhelyezni, amelyen a köztisztasági kötelezettség megállapítása céljából fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és címét. (9) A közterületen keresztül forgalmat lebonyolító üzletek és egyéb elárusító helyek, vendéglátó egységek, székházak, intézmények, szolgáltató egységek bejárata mellett, az ingatlan területén belül az épület 1. § (6) bekezdésben rögzített tulajdonosai kötelesek szemét- gyűjtőt elhelyezni az ingatlanon belül, és azoknak —, valamint a már korábban kihelyezetteknek - a szemétszállításra rendszeresített edénybe való ürítéséről szükség szerint gondoskodni. (10) A gazdálkodó szervezet köteles a közszolgáltatást igénybe venni, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséről egyéb módon nem gondoskodik, vagy a közszolgáltatás keretében nyújtott hulladékkezelés - az önkormányzat által igazoltan - lényegesen korszerűbb, mint amit a gazdálkodó szervezet alkalmaz. (11) Az a tulajdonos, akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, és ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásba bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési szilárd hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett termelési hulladékától elkülönítetten gyűjteni, és arra közszolgáltatást igénybe venni, feltéve, hogy a települési szilárd hulladék kezeléséről a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 21. §-ának (2) bekezdése szerint nem gondoskodott. (12) Azon gazdálkodó szervezetek, amelyek a kötelező közszolgáltatást nem veszik igénybe, a cégnyilvántartásba való bejegyzést követő 30 napon belül kötelesek az önkormányzatnak bejelenteni, hogy milyen módon gondoskodnak hulladékuk ártalmatlanításáról. (13) A közszolgáltatás létrejön a szolgáltatás felajánlásával. A kötelező szolgáltatás megvalósul azzal, hogy a szolgáltató felkínálja a szolgáltatást, a megjelölt ürítési napokon megkísérli a hulladék begyűjtését és elszállítását. 2.| A R. 2. sz. melléklete kiegészül a következő rendelkezéssel: „Zöldhulladék szállítási díja: 800,- Ft + ÁFA/m3 3.§ Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Esztergom, 2007. március 8. Meggyes Tamás Dr. Marosi György polgármester jegyző A rendeletet 2007. március 20. napján kihirdettem: Dr. Marosi György jegyző Esztergom Város Önkormányzatának 18/2007. (III. 20.) ör. rendelete Esztergom Város Önkormányzata építészeti-műszaki tervtanácsának működéséről Esztergom Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében, valamint az I I. épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §-ának (7) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében meghatározott célok érvényesítése érdekében, tekintettel a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet szabályaira, a következő rendeletet alkotja. I. fejezet A rendelet célja 1. § Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: önkormányzat) a helyi környezet, illetve építészeti örökség védelme szempontjából jelentős építészeti-műszaki tervek szakszerűségének elősegítése érdekében, valamint a jogszabályok összehangolt érvényre juttatása céljából helyi építészeti-műszaki tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) működtet szakmai véleményező testületként. A rendelet alkalmazási köre 2. § A rendelet szabályait kell alkalmazni településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendeletben meghatározott, valamint jogszabály alapján építésügyi hatósági engedélyhez kötött és e rendeltben meghatározott építmények építészeti-műszaki tervét véleményező Tervtanács működésére és eljárási rendjére. II. fejezet A Tervtanács működtetése 3. § A Tervtanács működtetését az önkormányzat a jegyző által, a polgármester jóváhagyásával végzi. A Tervtanács illetékessége 4. § A Tervtanács illetékessége Esztergom Város (a továbbiakban: város) közigazgatási területére terjed ki. A Tervtanács kinevezése 5. § A Tervtanács elnökét, titkárát és tagjait a jegyző nevezi ki a polgármester egyetértésével. A Tervtanács elnöke 6. § (1) A Tervtanács elnöke a város főépítésze. (2) A Tervtanács elnöke elkészíti a Tervtanács ügyrendjét, és a jegyzőnek jóváhagyásra átadja. A bíráló 7. § A Tervtanács elnöke a polgármester egyetértésével egyes szakkérdések tisztázása, illetve a Tervtanács megalapozottabb vélemény- nyilvánítása érdekében bírálót kérhet fel. Összeférhetetlenségi szabályok 8. § (1) A Tervtanács elnökére, titkárára, tagjaira, bírálóira vonatkozó összeférhetetlenség elbírásának részletes szabályiról a Tervtanács ügyrendje rendelkezik. (2) Az összeférhetetlenség miatt a város közigazgatási területére vonatkozó településrendezési terveket és helyi építési szabályzatokat a Tervtanács nem véleményezi, hanem a Tervtanács elnöke a területileg illetékes területi településrendezési tervtanácsnak átteszi. A Tervtanács feladatai 9. § A Tervtanács feladata, hogy véleményezze: a) a műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben, az országos jelentőségű védett természeti területen, a Natura 2000 területen, a kiemelt üdülőkörzetben, továbbá a helyi építészeti örökségi védelem alatt álló területén megvalósuló aa) 5000 m2 összes szintterületet elérő, de a 10 000 m2 összes szint- területet meg nem haladó kereskedelmi, ipari, logisztikai rendeltetésű, továbbá ab) 2000 m2 összes szintterületet elérő, de a 3000 m2 összes szint- területet meg nem haladó egyéb rendeltetésű új épület építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges építészeti-műszaki terveket; b) a- helyi építészeti értékek védelme és a településkép alakítása érdekében, a jogszabály alapján építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek engedélyezéséhez szükséges azon építészeti-műszaki terveket, amelyeknek véleményezését ba) a Képviselő-testület, a polgármester, az önkormányzat illetékes bizottsága, illetőleg a jegyző kéri az önkormányzat beruházásait érintően; bb) az elsőfokú építéshatóság képviselője kéri; be) a hatályos helyi építési szabályzat előírásai alapján az építtető vagy a tervező kéri és a Tervtanács elnöke kijelöli. A Tervtanács meghívottjai 10. § A tervtanácsi tárgyaláson minden esetben meghívottként, tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vehet részt: a) a bíráló, b) a polgármester, c) a jegyző, d) az önkormányzat illetékes bizottságának elnöke, e) az első fokon eljáró építésügyi hatóság képviselője, f) az építtető, g) a tervező.
