Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)

2007-03-31 / 63. szám

www.istergranum.hu 2007. március 31., szombat • HÍDLAP 5 Veszélyben a gyógyfürdői orvosi kezelések Akár húsz százalékkal is csökkentheti a támogatást az OEP Folytatás az 1. oldalról A küszöbön álló, és az egészségügyi reform eddigi döntéseit ismerve nagy eséllyel be is következő változások az esztergomi Aquasziget Egészség Köz­pontját is érintik, ám a fürdő vezetősé­ge sem tud többet annál, mint ami a saj­tóban megjelent. Piszton Hajnalka, a fürdő gyógyászati vezetője lapunk tájé­koztatására elmondta, hogy az Aquaszigeten jelenleg hatféle kezelés­nél vehető igénybe az OEP támogatása. A parafango pakolást, a súlyfürdőt, a szénsavas fürdőt, az orvosi gyógy- másszázst, a víz alatti vízsugármasz- százst, illetve a víz alatti csoportos gyógytornát kizárólag reumatológus, ortopéd- vagy fizioterápiás szakorvos írhatja fel a betegeknek, akik évente két alkalommal jogosultak egy-egy, legfel­jebb négyféle, maximum 15-15 keze­lésből álló kúra egészségbiztosítás által támogatott igénybevételére. Az OEP- pel tavaly februárban kötött szerződés óta havonta 60-70 környékbeli beteg látogatja az Aquasziget gyógyászati részlegét, akik egy hónap alatt több mint kétezer kezelést vesznek igénybe. A betegeknek mindezért egy fürdőn­ként változó, Esztergomban jelenleg 300 forint összegű kezelési díjat kell megfizetniük. Piszton Hajnalka néhány példát is említett arra, hogy a kezelése­kért mekkora összegű térítést fizet je­lenleg a társadalombiztosítás. A fizetős vendégeknek 2 ezer forintba kerülő súlyfürdőért például 396 forintot kap a létesítmény, az orvosi masszázsért pe­dig 490 forintot, ami az egészségköz­pont önköltségét sem fedezi. A már régóta ígért és időszerű támogatásnö­velés helyett a csekély összegek tovább csökkennének, ám a konkrét jogsza­A turizmusért is felelős Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium ál­lamtitkára, Újhelyi István úgy véli: lehet, hogy a térítés csökkentésével megtaka­rítást érhet el a kormány, ám nem sza­bad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a döntéssel a turizmus versenyké- pességétjs veszélybe sodorják. A térítések összegét nem törvény, ha­nem egészségügyi miniszteri rendelet szabályozza, ezért a parlamentnek nem lesz beleszólása a döntésbe. Ez egye­dül Molnár Lajos kezében van. bály ismerete nélkül nem lenne szeren­csés a jövőről találgatni - tette hozzá a gyógyászati vezető. A Hídlap természetesen megkereste az Egészségügyi Minisztérium sajtó- osztályát is, hogy a rendeletmódosítás részleteiről érdeklődjünk, ám csak annyit sikerült megtudnunk, hogy a téma valóban napirenden van, de még döntés nem született. • Gábor Éva Autótolvajok nyomában Párkány. Csütörtök hajnalban egy új Octavia típusú gépjárművet tulaj­donítottak el ismeretlen tettesek a párkányi Jesensky utcából. A város hivatalos honlapján megjelent rendőr­ségi tájékoztatás szerint az elkövetők először a városon kívülre vontatták az autót, ahol valószínűleg kikapcsolták a riasztó-berendezést, majd ezt követően ismeretlen helyre vitték azt. A jármű elhúzásához használt Audi A8-ról - amelyet nem sokkal később kigyulladva találtak meg - azóta kide­rült, hogy lopott, A rend őrei az eset után kevéssel már tudtak a lopásról: a komáromi és az érsekújvári járásban azonnal keresték is a tetteseket, több helyen ellenőrizték az autósokat, de nem sikerült elkapni őket. A rendőr­ség várja azok jelentkezését, akik lát­ták a PN jelzésű Audi A8-at, vagy olyan információkkal rendelkeznek, amelyek segíthetik a nyomozást. Elnökválasztás és tüntetés Révkomáromban Nem csak az elnökcsata miatt lehet hangos az MKP kongresszusa Egy városban, ráadásul egyazon székhelyen rendezik szombaton az MKP tisztújító kongresszusát és az Autonó­mia Mintaudvar tüntetését. A megmoz­dulás szervezőitől ezért azt kérték, hogy változtassák meg a demonstráció he­lyét és időpontját, ők azonban kitarta­nak eredeti tervük mellett: elmondásuk szerint minden törvényes feltételnek eleget tettek, így a tüntetést megtartják. Bósza János szervező, az Autonómia Mintaudvar koordinátora lapunknak el­mondta: nem az MKP ellen, hanem a területi autonómiáért szeretnének béké­sen tüntetni. „Nem akarunk senkit sem provokálni, röpcédulákat fogunk oszto­gatni, kisebb tájékoztatókat tartunk az önrendelkezésről, és ha lesznek kérdé­sek, azokra is szívesen válaszolunk. A tüntetésre jönnek Székelyföldről is, és a Magyarok Világszövetsége is képvisel­teti magát” - mondta a koordinátor. A szervezet még március 7-én bejelentet­te a demonstrációt, választ azonban csak csütörtökön kaptak a várostól: fel­róttak nekik egy-két dolgot, így például azt, hogy a bejelentésben leírtak szerint nem lesz kitűző a szervezőkön. ,31 sze­rették volna elérni, hogy változtassuk meg a tüntetés helyét és időpontját, arra is hivatkoztak, hogy akadályozni fogjuk a képviselők épületbe való bejutását. A hiányzó dolgokat pótoltuk, a pontosító levelet eljutattuk a hivatalba, a tüntetés összes törvényben előírt feltételét telje­sítettük” - szögezte le Bósza. Csütörtök este azonban kiderült, hogy „ugyanazon a területen akarnak az MKP képviselők gyülekezni, amit mi már törvényes úton március 7-én le­foglaltunk. Minden törvényes feltétel­nek eleget tettünk, így a tüntetés meg lesz tartva. Jogaink megvédése érdeké­ben felkérjük a Nyitrai kerületi rendőr­séget, hogy biztosítsák be a terület vé­delmét a komáromi városi rendőrség­gel szemben, ha azok törvénysértő mó­don el akarnának minket onnan távolí­tani” - mondta. Majd hozzátette, hogy az hogy az MKP képviselők nem jut­nak be, vagy nem tudnak hol gyülekez­ni, ,.közönséges hazugság: mi csak 180 négyzetméter területet foglaltunk el, de az épület körül, előtte, mellette van több ezer gyülekezésre alkalmas terület is”. A tüntetésen az előrejelzések sze­rint maximum ötven személy vesz részt, Bósza szavai szerint, ha többen lennének, nehezebben lehetne a rendet fenntartani: nekik pedig nem a provo­káció, hanem a figyelemfelkeltés a cél. • Szép Éva Egy kis automata-történelem Az úgynevezett automatikus vendég­látás ma még talán sokaknak idegenül hangzik, pedig az ember nem a hu­szadik században találkozott először ezzel a kiszolgálási móddal. Ha hinni lehet a legendának, akkor a kínaiak már időszámításunk előtt 937-ben is­merték az eljárást, még ha az akkor csak nyomokban emlékeztetett egy mai tejszínes hosszú kávét két cukor­ral, pont a megfelelő arányban és hő­mérsékleten felszolgáló automatára. A kínai automata egyszerű elven műkö­dött, a bedobott pénzérme ráesett egy emelőkarra, és a vásárló megkapta az ecsetet. Európa ezen a téren kissé le­maradt, csak időszámításunk előtt 100 körűiről maradt fent emlék, igaz, akkor már szenteltvizet lehetett kapni az automatából. Aztán az emberiség egy jó időre elfe­lejtette a kiszolgálás eme formáját, és legközelebb majd ezer évvel később került elő az automatizált vendéglátás gondolata. A XIX. század végén Ame­rikában már automatákból árulták az akkor még szintén újdonságnak szá­mító rágógumit. Max Sielaff volt az el­ső európai, aki szabadalomlevelet ka­pott egy „eladógéphez” Berlinben. A siker nem váratott sokáig magára, és Sielaff öt évvel később már egy tizen­ötezer csokoládé-automata gyártásá­ról és beüzemeléséről szóló szerző­déssel a zsebében hagyta el a Stollwerck gyár épületét. Az amerikai piac akkoriban gyorsabban reagált az újdonságokra, mint a jóval konzervatí­vabb Óvilág, így az Egyesült Államok­ban már a II. világháború előtt elter­jedtek az üveges üdítő-, valamint a forró- és hidegital-automaták. Német­országban eközben a cigaretta- és édesség-automatákat fejlesztették, de az automatizált vendéglátás igazán csak az '50-es években indult el. Ek­kor kezdtek egyre nagyobb teret nyer­ni a forróital-automaták. 1955-től Eu­rópában is elindult az üveges italok ilyen típusú forgalmazása és a közön­ség mindenhol gyorsan megszokta a könnyen kezelhető és praktikus szer­kezeteket, amelyek ráadásul a nap 24 órájában szolgálatra állnak. Innentől kezdve felgyorsult az üzletág, és egy- re-másra jöttek ki a cégek a különbö­ző termékeket és szolgáltatásokat nyújtó automatákkal. Magyarországon a 70-es években az Utasellátó Vállalat honosította meg ezeket a gépeket, de akkoriban csak a pályaudvarokon ta­lálkozhattunk automatával. Mára, ha nem is életünk nélkülözhetetlen kellé­kei lettek az automaták, mindenesetre megkönnyítik mindennapjainkat, le­gyen szó üdítőről, kávéról, teáról, szendvicsről, gyümölcsről, parkoló­jegyről vagy például idén tavasztól a vizitdíjról. A technikai fejlődéssel egy­szerre az automaták körülményei is rengeteget változtak, egy magára va­lamit is adó cég, mint amilyen például a BÁDI-GRAN kft., nem rak akármit az automatáiba: csak egészséges alap­anyagokból készülnek termékeik, amelyekhez a legszigorúbb higiéniai feltételek járulnak. • X. Előadások a pálosokról Pilisszántó. Ma délelőtt 9 órától a Pá­los rend és Pilisszántó történetéről hall­gathatnak meg előadásokat az érdeklő­dők a település templomában. Ezt kö­vetően megtekinthető a Boldogasz- szony-kápolna, a Pilis keresztje, Bol­dog Özséb sírja, a Helytörténeti Múze­um és a „Pilisszántói Keresztes Kő is”. Ml A VELEMENYE? Esztergom megújult-megszépült főte­rén is rügyeznek már a fák, ontják többméteres vizüket a szökőkutak, a ta­vasz kellemes szellői simogatják az oroszlános padokon megpihenő, sütké­rező sétálókat. Arról kérdeztük az em­bereket, hogy szívesen látogatják-e az átadása felé közeledő Széchenyi teret. Nagy Amanda (szakközépiskolás) Tetszik, hogy sétá­lóövezetté tették és kiszélesítették a te­ret, ami egyben az egyetlen hátrány is, mert ez par­kolóhely-hiányt okozott a város­ban. Remélem, hogy az autósok nem a Kis-Duna sétány bevonásá­val fogják ezt kielégíteni. Az épü­letek jó állapotban vannak, az ér­dekes padok is hangulatosak. V Jankovics Géza í (közgazdász) Leginkább az a szo­bor tetszik, amelyik egyben szökőkút is, és egy tengeri jele­netet ábrázol, gondolom, sziréne­ket. Azt várom, hogy a fák hozza­nak egy kis zöldet a kicsit egy­hangú kőrengetegbe. Valószínűleg látványos lesz majd Géza fejede­lem szobra is. Pengő Szabina (varrónő) Most, hogy kezdik birtokukba venni az emberek a teret, már nem tűnik olyan si­várnak. Ahogy egyre jobb idő lesz, és majd sorra kinyitnak a ki- ülős szórakozóhelyek, kezd meg­telni élettel a tér, és megtelik gye­rekzsivajjal. Azt sajnálom csak, hogy jóval kisebb lett a zöldöve­zet, ami miatt a kánikulában elvi­selhetetlen lesz a hőség. Csicsó Zoltán (segédmunkás) Egyelőre úgy néz ki, mint egy igénye­sebb felvonulási tér, de ki kell várni a végét. Most tavaszodik, zöldbe borulnak a fák, a szökőkutak és a zászlók is hozzáadnak az összkép­hez. A háromcentis „pancsolót” hamar birtokukba fogják venni a kisgyerekek, ami szintén jót fog tenni a tér atmoszférájának. Honnan ered a bolondok napja? A Föld számos országában elterjedt kedves népszokás szerint április elsején ártatlan tréfákkal viccelik meg egymást a barátok, iskolások, közeli ismerősök, azaz április bolondját járatják egymás­sal. A hagyomány eredete nem egyér­telműen tisztázott. Egyes vélemények szerint a bolondos áprilisi időjárásból ered, mások a kelta népszokás szerinti április elejei vidám, bohókás tavaszi ünnepekből eredeztetik a tradíciót. Egy történelmi alapokon nyugvó magyará­zat szerint IX. Károly francia király rendeletéhez köthető az április elsejei bolondok napja. Az uralkodó 1564-ben helyezte át az új esztendő kezdetét ja­nuár elsejéről április elsejére. Az újévi ajándékozás szokása megmaradt, de abban az évben már csak bolondos meglepetéseket adtak egymásnak. Aki pedig ebben az évben megfeledkezett az új rendeletről, és feleslegesen ké­szült el például az év végi zárszám­adással, az „április bolondja” lett. A néprajzkutatók szerint a 18-19. század­ban élte fénykorát a bolondok napi tré­fálkozás divatja. Napjainkban inkább az iskolás közösségek körében dívik a szokás; diákok által tartott tanórák, for­dítva viselt ruhák, és a legváltozato­sabb átverések formájában. • G. É.

Next

/
Thumbnails
Contents