Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)
2007-03-27 / 59. szám
HÍDLAP • 2007. március 27., kedd www.istergranum.hu Adatvédelmi aggályok a vizitdíj körül Az egészségügyi adatainkhoz semmi köze a jegyzőknek Rövidesen lehetőség nyílik a huszadik alkalmon túl kifizetett vizitdíj összegének visszaigénylésére a települések jegyzőinél, illetve a népjóléti, szociális irodákon. Miközben a betegek becsületesen gyűjtögetik az orvostól kapott nyugtákat, az adatvédelmi ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordult, miután két ízben is hiába jelezte aggályait a minisztériumnak. Több helyen pusztított a vihar Kidőlt fákat, letépett tetőket hagyott maga után az orkán Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos elsősorban azzal indokolta március 13-i keltezésű beadványát, hogy a jegyzőkre egyáltalán nem tartozik, ki hányszor kereste fel orvosát, illetve melyik szakrendelésen és hányszor járt, vagyis a jegyző ez esetben „illetéktelen személynek” számít, a 20. alkalmon túli visszatérítésről az egészségügyi rendszeren belül kellene gondoskodni. A visszatérítéssel járó adminisztráció során az ombudsman szerint alkotmányellenes adatkezelés valósul meg, mégpedig azért, mert mindenkit megillet a jóhírnévhez, magántitokhoz, illetve személyes adatok védelméhez való jog, ráadásul az egészségügyi állapotra, ahogyan a kóros szenvedélyre, szexuális életre, politikai meggyőződésre vonatkozó adatok különleges adatnak számítanak. A nyugtán szereplő információk pedig nemcsak a beteg, hanem az intézmény, és szakrendelés nevét is tartalmazza, amiből következtetni lehet arra, hogy ki milyen gyakorisággal milyen kezelésre jár. Péterfalvi végezetül beadványa soron kívüli elbírálását kéri, már csak a reform alkotmányos kereteinek mielőbbi kijelölése érdekében is, ami azért is sürgető lehet, mert mostanában nyílik lehetőség Csak a vizitdíjat térítik vissza húsz alkalom után, a kórházi tartózkodás a huszadik nap után automatikusan ingyenessé válik. Fontos tudni, hogy bár az emelt összegű vizitdíjat nem lehet visz- szaigényelni, visszatérítés szempontjából ugyanúgy beleszámít a húsz alkalomba. A kérelmeket legkésőbb a tárgyévet követő 60 napon belül be kell nyújtani, azaz az idei vizitekből visszajáró pénzért legfeljebb jövő február végéig folyamodhatunk. az önkormányzatoknál a vizitdíjak visszaigénylésére. Nem valószínű persze, hogy a jegyzők bármilyen formában visszaélnének jogukkal, és ők akarták legkevésbé elvégezni ezt a kezdetben igencsak kaotikusnak tűnő feladatot. Mára azonban csaknem minden hivatalban tisztázódott a visz- szatérítés ügymenete, a jegyző nevében többségében a népjóléti, szociális irodák járnak el és minden hónapban egy alkalommal fogadják az igénylőket, akik számára a házipénztárból adják ki a „túlfizetés” összegét. Vácott és Dorogon például minden hónap utolsó szerdáján várják a kérelmezőket, első ízben március 28-án. Nagy rohamra feltehetően nem kell számítaniuk, hiszen egyrészt a húsz alkalmat csak kevesen érhették el másfél hónap alatt, másrészt praktikusabbnak tűnik megvárni, amíg több nyugta gyűlik össze. • Szabó Hajnal Folytatás az 1. oldalról Hétfőn reggel kilenc óra előtt a tatabányai Modem Üzleti Tudományok Főiskolájához kellett kivonulniuk, ugyanis egy fa rádőlt az egyik mellék- épületre és a villanyvezetékre is. A „mentés” során daruskocsival tudták csak leemelni a fát a sérült épületrészről. Avartüzeket is oltaniuk kellett a tűzoltóknak Bajót, Ács, Tatabánya és vasárnap Esztergomban is. Itt a Vaskapu alatt égett egy ötszáz négyzet- méteres terület. Balesetek is adtak munkát a tűzoltóknak. Tegnap az Ml-es autópálya 76-os kilométerénél egy Ford típusú személygépkocsi borult az árokba. Az autóba egy nő beszorult, akit a helyszínre négy kocsival érkező tűzoltók tudtak csak kiszabadítani. Szintén az autópályán, de a tatai lehajtónál akadt dolguk tegnap délután a lánglovagoknak, ugyanis egy' kigyulladt Audit kellett eloltaniuk. Fennakadás történt Esztergomban, a körfogalomnál is, ahol gázolaj folyt ki egy autóból. A katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeletesétől megtudtuk azt is, hogy - bár az esetek száma és típusa jelzi a szél erejét - nem volt a hét végére meteorológiai riasztásuk. • (gál) L A P ( S Z ) É L Óvári. Tamás Az igazi bátorság Azért az utóbbi napok-hetek történései nem maradtak hatástalanok a balliberális véleményformálókra se. Kénytelen-kelletlen be kellett vallaniuk - legalább önmaguknak -, hogy minden igyekezetük ellenére nem sikerült holmi terrorfenyegetésre, számszeríjra, Molotov- koktélra, egyebekre hivatkozva a társadalom megfélemlítése. Jóllehet szakmánybán írták a már-már polgárháborús Budapestet vizionáló cikkeiket, március 15-én az emberek döntő többsége a jeles naphoz méltóan ünnepelt, leszámítva a részben nyilvánvalóan provokátorokból álló, egyébként pedig minden demokráciában fellelhető, randalírozó kisebbséget. De ami elmúlt, elmúlt, van itt más téma is bőven, egymást érik a zaftosabbnál zaftosabb belpolitikai események. Vegyük mindjárt a négyes metró ügyét. A minimum, amit politikailag korrekt nyelven mondhatunk róla az, hogy az egész, úgy ahogy van, el lett... tervezve. Bárki, aki a témával foglalkozik, pillanatok alatt bekerül az erdőbe: még mindig bizonytalan, mikor kezdik el végre az alagutat fúrni; akár csak hozzávetőleg se tudja megmondani senki, mekkora lesz a végszámla, és ki fizeti. Nem tudni, melyik szakasz mikorra készül el, hány állomás lesz, és egyes szakértők szerint azt se, ebben a formában ennek a beruházásnak egyáltalán van-e értelme. Az is megérne egy jó, húzós cikket, hogy az idei, fölöttébb enyhe tél ellenére a lakosság már eddig tízmilliárd forintnyi gázszámla-tarto- zást halmozott fel, miközben a pénzügyminiszter szerint jövőre az adóterhek tovább növekednek. Ütős kis glossza tárgya lehetne, hogy a „több liberalizmust” szlogen alatt Fodor Gábor mennyivel több adót ért, mint Kóka. . Nincs az a harmadosztályú skribler, aki az új kormányszóvivő körüli cécóra rá ne kattanhatna. Demcsák küllemének megítélése természetesen ízlés dolga, arra azonban példa nem volt eddig az úgynevezett rendszerváltozás óta, hogy egy közszereplő belbecse az őt kinevező kormánykoalíciót már előre ennyire megossza. Egy tényfeltáró-ok- nyomozó újságírónak ez valóságos csemegét jelenthetne, mint ahogyan a Medián nemrég közzétett felmérése is, miszerint sosem látott mértékűre növekedett az MSZP-vel szemben a Fidesz előnye. Hogyan lehetséges ez? Hogyhogy nem értik a nagyszerű reformokat az emberek? Vagy ellenkezőleg: valamit végre megértettek? (Pedig az új kormányszóvivő még be sem lett vetve...) Csupa-csupa jőbbnál-jobb téma. Mindmegannyi kitűnő alkalom arra, hogy a hivatásukat komolyan vevő újságírók kíméletlenül beolvassanak a tehetetlen Demszkynek vagy a népnyúzó, sumák kormánynak. Nálunk azonban a „vérprofik” még egyszer végiggondolják a lehetőségeket, aztán - úgy, ahogy szokták - századszor, ezredszer teljes erőből nekiesnek Orbánnak, meg a Fidesznek. Egyre többen nyaralunk idehaza A belföldi turisták száma nőtt, a külföldieké viszont csökkent Jól láthatóan bővül a hazai turisztikai paletta, és az üdülési csekkek népszerűsége is egyre nő. A statisztikák szerint tavaly további három százalékkal nőtt az itthoni szálláshelyeket választó magyar turisták száma, míg a zavargások miatt kilenc százalékkal kevesebb külföldi érkezett hazánkba. Régiónkban is több vendéglátóhely érzékeli a hazai turisták fokozódó érdeklődését. A szálláshelyek általában a nyári időszakban, illetve ünnepek idején és az idén szép számmal lévő hosszú hétvégék alatt működnek telt házzal, aki például a húsvéti ünnepekre szeretne szállást foglalni hotelben vagy panzióban, jó ha siet, mert a legtöbb helyen már nem nagyon van hely. Egyre többen választanak belföldi, falusi üdülőhelyet pihenésükhöz, ami egyrészt a családi kasszák megcsappanásával, másrészt az üdülési csekkek egyre szélesebb körben való hódításával indokolható. Ha ingyen van, ugyan ki ne használná ki a lehetőséget néhány napos hazai pihenésre? A néhány nap szó szerint értendő, ugyanis 4-5 napnál többet nem nagyon töltünk egy helyen. Az esztergomi Királyok fogadójában például hétköznap elvétve akad csak hazai vendég, a magyar turisták többnyire csak a hétvégéken jelennek meg, hét közben japán, német, angol turistákkal, üzletemberekkel van tele a panzió. A fogadó ugyanakkor valószínűleg azért sem túl népszerű a belföldi turisták körében, mert egyelőre nem fogadnak el üdülési csekket, nem is nagyon szorulnak rá erre a bonyolult adminisztrációval járó lehetőségre. Azt, hogy mennyire meggondolják mostanában az emberek, mire költenek, inkább az étteremben érzik meg, ahol egyre kevesebb a betérő vendég. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy sok esztergomi panzió nem is A belföldi turizmus fellendítése érdekében nem szűkölködik az akciókkal a Magyar Turizmus Rt: nemrég zárult a „torkos csütörtök” és a végéhez közeledik ugyan a „két éjszaka áráért hármat” akció, de hamarosan újabb ked-. vezményekkel várják a turistákat. Április harmadik hetében „a család lovardája” program keretében a lovas szolgáltatások lesznek fél áron elérhetők, míg a borkedvelőket a „nyitott pincék” és a „szomjas szerda” akciók várják május 27-én és június 20-án. igazán a belföldi turistákra alapozza működését, olyannyira nem, hogy nincs is kiadó szobájuk, mert például itt dolgozó japánokkal van tele, akik több hónapra, akár egy évre is kibérlik a szobákat. A Hotel Visegrádban viszont évről évre nő a magyar vendégek száma és a foglalások nem is szorítkoznak kizárólag a hétvégékre. A recepción megtudtuk, hogy főként az idősek előnyben részesítik a nyugod- tabb, nem olyan forgalmas hétköznapokat. A hétvégi és hétközbeni forgalom így nagyjából 70-40 százalékos arányban oszlik meg az üdülési csekket is elfogadó szálláshelyen. Míg a belföldi turisták száma nő Visegrádon, a hotelben az utóbbi időben egyre kevesebb külföldi vendég fordul meg, főként azok maradnak el, akik utazási irodával jönnek-jöttek volna hazánkba, az egyéni utazókat nem lehet könnyen eltántorítani. Bár a komolyabb zavargások tavaly ősszel voltak, március 15-én csak kisebb összetűzésekre került sor, valószínűleg a hírek külföldi sajtóbeli tolmácsolása veszi el az utazók kedvét, jelentős bevételektől fosztva meg ezzel a hazai vendéglátóhelyeket. • Sz. H.
