Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)

2007-03-24 / 58. szám

hídlapmagazin 2007. március 24., szombat • HÍDLAP V Kanalas. Andrea, „Sötét mint a pokol, erős, mint a halál, édes, mint a szerelem.” Tartja ez a török közmondás. Nos, akárhogy is értékeljük egy csésze kávé tulajdon­ságait, egy biztos, a kávéfogyasztás valóságos szenvedéllyé vált az egész világon. Szeretjük finom, mégis markáns illatáért, kellemes zamatéért és élénkítő hatásáért. Fogyasztjuk reggeli ébresz­tőként vagy akár egy kiadós ebéd után jóllakottan, merengve kevergetve azt. Egy azonban biztos, a kávé napjainkban már szinte nélkülözhetetlen ita­lunkká vált. De vajon tudjuk-e hogyan is fedezték fel, honnan is ered eme fekete nedű? A kávé eredete A kávé származásáról hiteles adatok nincsenek, viszont a Közel-Kelet minden kávétermelő országa magának tulajdonítja a kávé felfedezését. Az azonban biztos, hogy az arabok a közép­kor óta ismerték a kávét, ami az ő közvetítésükkel érkezett Európába, ahol a cukor, a dohány, a kakaó és fűszerek mellett megjelent a piacokon a kávé is és keresettebb lett, mint ahogy azt gondolták volna. Mivel a szállítás nehézségei megakadályozták, hogy a kívánt mennyiség gyorsan és olcsón álljon rendelkezésre, felmerült az igény, hogy máshol, nagyobb területen termeljék. A hollandok például saját gyarmataikon, Ceylon szigetén és az Indonéz-szigetvilágban kezdték meg a kávétermelést. Nem meg­lepő, hogy a kávé sikere a mai napig töretlen, és a világ második legnagyobb piaci forgalmú alapanyaga az olaj után. Talán ennek köszönhetően a világ különböző pontjain ma már 20 millió ember megélhetését biztosítja valamilyen módon. Napjainkban számos legenda kering a kávé eredetéről. Az egyik szerint egy Kaldi nevű abesszín pásztor, aki egy kolostor közelében legel­tette nyáját, egy nap arra lett figyelmes, hogy juhai igen élénken viselkednek. Megdöbbenve látta, hogy állatai egy cserjét rágnak, melynek piros gyümölcse okozza éberségüket. A történet szerint még aznap éjjel elkészült az első kávé a közeli kolostorban. A kávé pozitív és negatív hatásai Kevés olyan ember van, aki nem kávézik, mégis sokan alig tudunk róla valamit. Pedig nem árt ha tisztában vagyunk a kávé negatív és pozitív hatásaival. Annyi biztos, a kávéban található egyetlen értékes anyag a niacin (B3 vitamin), habár igen kis mennyiségben van jelen. A kávészemek pörkölésekor keletkező anyag mindössze 1 mg-ját tartalmazza egy csésze kávé. Az egyes kávéfajták összetevője különbözhet, ez ízét, és külső tulajdonságait is befolyásolja. A kávé nemcsak a világ­piac ranglistájának előkelő helyét birtokolja, hanem szerepel egy nemzetközi doppinglistán is, ugyanis a koffein meggátolja az energiatermelés csökkentéséért felelős „adenozin” nevű anyag testben való szétszóródását, így nem fáradunk el olyan gyorsan. A benne található alkaloidák értágítóként hatnak, serkentik a szellemi tevékenységet, javítják a memóriát és a reflexeket. Meglepő módon azonban a túlzott mennyiségű kávéfogyasztás ellenkező hatást vált ki, fáradtsághoz vezethet, de növelheti az idegességre, ingerlékenységre való hajlamot is. Azt hiszem kevés kávéfogyasztónak mondok újat azzal, ha azt állítom, a kávé kedvező hatással van az anyagcserére is, továb­bá segíti a zsírsejtek elégetését. Amerikai kutatások szerint a kávé növeli a szexuális vágyat. Ennek oka, a kávéban található koffein- központi idegrendszerre gyakorolt hatásában rejlik, amely fokozza a szív teljesítményét, ez pedig a többi szerv vérellátásának javulásához vezet. Egyes svéd kutatók szerint a kávézás ugyan nem növeli a vas­tagbélrák kockázatát, de azt is megcáfolták, hogy a kávéfogyasz­tás megelőző hatással lenne a vastag- és végbélrákra. Rendszeres és mértéktelen fogyasztása azonban heves szívdobogáshoz, magas vérnyomáshoz, koszorúér-megbetegedéshez, csontritkuláshoz és hasnyálmirigyrákhoz is vezethet. Jó hír, már amennyiben igaz, hogy a napi 1-2 csésze kávé lassíthatja az öregedést, mivel rengeteg antioxidánst tartalmaz, amelyek semlegesítik a szabadgyököket. Kávépszichológia Mint az élvezeti cikkeknek általában, a kávézásnak is meg­van a maga pszichológiája, s talán elolvasva az alábbi néhány sort, még magunkra is ismerünk. A kavargatós: a kávét nem illik hosszasan kavargatni, főleg nem úgy, hogy közben a kanállal csörömpölünk. Aki hosszasan kavarja a kávéját, akkurátus, elgondolkodó ember, aki nehezen hozza meg döntéseit. A haiigálós: hirtelen lendületű, bizonyos fokig öntörvényű ember, akit egyáltalán nem érdekel, mit gondolnak mások. Ő messziről hajítja a cukrot a kávéjába. Ha a kávé kicsap a csésze szélén, azt nem törli fel. Óvatosan bánjunk vele. Az eleondolkodó: óvatosan, a kiskanál segítségével helyezi a cukrot a kávéba. Rövid ideig kavargatja, majd a csésze szélén lerázza, lecsepegteti a kiskanalat, ezután hozzáadja a tejet. Magát a kávét apró kortyokban fogyasztja el. Az ilyen embertől precíz munkavégzésére számíthatunk. A sietős: gyorsan felhajtja a kávét, de cukrot, tejet nem rak bele. A cukor kispórolása azokra az emberekre jellemző, akik nem tudják élvezni az élet édességét. A hedonista: hosszan, élvezettel kóstolgatja a kávét, szemét közben lehunyva cuppant is hozzá, és a végén lenyalja a kiska­nalat. Ő aztán élvezi az életet, kreativitás és anyagi motiválha- tóság jellemzi. Kávétippek, avagy nemzetek kávéi Legyen szó bármely nemzet sajátos fekete italáról, a kávéfé­leségeknek oly széles a palettája, hogy nincs aki ne találná meg a számára legízletesebb kávéspecialitást. Bécsi kávé: 100 százalék Arabica kávé, ldl jégdara, egy gombóc vaníliafagyi, fehér és csokis tejszínhab, desszertcsoki, csokireszelék. A hozzávalókat lehetőleg vastag falú pohár­ban helyezzük el. A vaníliafagyit tegyük a pohár aljára, erre helyezzük rá a csokoládé darabkákat, ezután szórjuk meg a jégdarával. Végül ráöntjük a kávét, majd tejszínhabbal és cso­kireszelékkel díszítjük. Belea kávé: 3 csésze forró kávé, 3 kávéskanál cukor, 1 mok­káskanál vanília, 8 kávéskanál amaretto likőr, egy fél csésze tejszín, 4 gerezd narancshéj, és szegfűszeg a díszítéshez. A kávéban jól elkeverjük a cukrot, ezután hozzáadjuk a likőrt és a vaníliát. Felvert tejszínt teszünk a tetejére. A narancshéjjal és a szegfűszeggel díszítjük. Holland kávé: 2 csésze forró kávé, 4 kávéskanál cukor, 8 kávéskanál gin, tejszín. A kávéscsészékbe beletesszük a cuk­rot, a gint, és mindezekre ráöntjük a forró kávét. ízlés szerint öntjük hozzá a tejszínt. ír kávé: 3 csésze jó erős fekete, 16 kávéskanál whisky, 4 kávés­kanál felvert tejszín, és cukor ízlés szerint. A kávéban feloldjuk a cukrot, majd ehhez öntjük hozzá a whiskyt. Tejszínhabbal díszítjük. Olasz kávé: 2 csésze kávé, 1 gombóc vaníliafagylalt, 1 kávés­kanál mandulaszirup, és tört mandula a díszítéshez. A kávét és a szirupot összeöntjük, ezután hozzátesszük a fagylaltot, majd tört mandulával megszórjuk. Angol kávé: 2 csésze kávé, 1 tojás sárgája, 1 kávéskanál porcukor. Az alapanyagokat shakerben összerázzuk, csészébe öntjük, végül szívószállal szolgáljuk fel. A hosszú élet titka a sav-bázis egyensúly Bams_ Testünk sejtszinten való működése már jó ideje foglalkoztatja a szakembereket. Dr. Robert 0. Young mikrobiológus 15 éven át kutatott ezen a területen, és meglepő eredményekkel rukkolt elő. Felfedezése szerint az egészségnek létezik egy új és egyszerű megközelítése is. Állítja, hogy csupán egyetlen betegség létezik, ami nem más, mint a test túlsavasodása. Minden betegség mögött ez az egyetlen alapvető ok rejlik, amely elsősorban a felborult életmódnak, gondolkodásnak és étkezésnek az eredménye. A szervezet elsavasodása sejtszintű károsodásokat eredményez, vagyis egyszerűen szétmarja a sejteket, mint az esőerdőkben a növényzetet a savas eső. A modern idők legsúlyosabb problémája a túlsavasodás, amely elsősorban a táplálkozásból és az életvitelből fakad. Ennek oka a folyamatosan fokozódó savbevitel, amely a savképző élelmiszerek növekvő fogyasztásának köszönhető. A gyorsételek, a késői vacsorák nagyban növelik a szervezet savasságát. Régebben a fizikai munka során a verejtékkel és a légzéssel jelentős mennyiségű káros anyag távozott a szervezetünkből. A mai civilizációk életmódjából fakadóan, amikor is a mozgáshiányos élet szinte állandóan jelen van, igencsak megnehezítjük testünk védekező mechanizmusait. Egyre kisebb arányban szerepelnek a táplálékban a semleges vagy bázikus élelmiszerek, illetve a savas esők hatására a talaj és az ott termelt zöldségek és gyümölcsök ásványianyag-tartalma is csökken. A túlsavasodás jelei Testünk elsavasodásának egyértelmű jelei vannak. Ilyen például a sokakra oly jellemző krónikus fáradtság. A termelődő méreganyagok lecsökkentik a fehérjék és az ásványi anyagok felszívódását, amelynek következtében meggyengül a test képessége arra, hogy enzimeket és hormonokat termeljen. Ez akadályozza a sejtek újratermelődését és az energiatermelés egyéb szükséges összetevőit. Ettől csökken az állóképességünk és gyengének érezzük magunkat. A méreganyagok felgyülemlésének további következménye az allergia is, hiszen a meg nem emésztett fehérje felszívódása is komoly oka lehet ennek az állapot­nak. Az emésztőrendszer meggyengül, ez megakadályozza az aminosavak teljes lebontását, és így sokféle ételallergiát okozhat. Dr. Young egyik, talán legismertebb felfedezése a túlsúly valódi okával kapcso­latos. Megállapította, hogy a zsír valójában a túlsavasodási probléma következmé­nye. A test zsírsejteket hoz létre, hogy azok elszállítsák a savakat a létfontosságú szervektől, hogy ezek a savak ne marják a belső szerveinket. A zsír menti meg az elsavasodott szervezet életét, vagyis védekező mechanizmusként rakódik és gyü- lemlik fel annak érdekében, hogy helyreállítsa a felborult rendszert. Ha visszaáll a szervezet sav-bázis egyensúlya, már nem lesz szükség a felhalmozott zsírra, szervezetünk automatikusan megszabadul tőle. További jelek lehetnek még a magas vérnyomás vagy a bőrünkön tapasztalható elváltozások is, melyek szintén megszüntethetők egy kis odafigyeléssel. A nőket leginkább foglalkoztató probléma, a gyors öregedés hátterében is gyakor­ta ez a túlsavasodás áll. Az a táplálkozás, amely túlnyomórészt savasító ételekből áll, mint például húsok, tejtermékek, gabonák, magas cukortartalmú gyümölcsök, valamint kenyér, savas méreganyagok keletkezéséhez vezet a szervezetben. Amikor ezek a mérgező anyagok bekerülnek a véráramba, az érrendszer megkísérel meg­szabadulni tőlük. Ha túl sok méreganyag keletkezik, akkor a szervezet ezeket elrak­tározza a különböző szervekben, vagyis megindul ezáltal az öregedési folyamat. Mit tehetünk? Csökkentsük a savas, illetve savképző élelmiszerek bevitelét. Kerülni kell a hús, a kolbász, a sajtok, az édességek, a sütemények, az alkohol és a kávé fogyasztását. Fontos az alapos rágás és nyállal való elkeverés, a nyugodt étkezés, a minél kevesebb zsíros táplálék, nem szabad túl sokat és túl későn enni, kerülni kell a stresszt, és minél többet kellene mozogni.Lehetőleg fogyasszunk sok zöldséget, gyümölcsöt, burgonyát, nyers tejet, tejszínt, szójatermékeket, tojássárgáját, ásványvizet, gyógyteákat. Relatíve semleges a teljes őrlésű lisztből készült kenyér és tészta, a vaj, a magok, a zöldbab és a borsó. A száraz bor, a savanyított tejtermékek, a savanyú gyümölcsök és zöldségfélék lúgosító hatást keltenek a szervezetben. A savanyú ízű ételek fontos szabályozó hatása, hogy csökkentik a szervezetben a tápanyagok felszívódási sebességét, ezért fogyasztásuk mellett például, nem emelkedik olyan gyorsan a vércukorszint. Naponta legalább 1,5—2 liter folyadékot vegyünk magunkhoz főként ásványvíz, tiszta, szűrt csapvíz, gyü­mölcs, vagy zöldtea, frissen facsart zöldség- és gyümölcslé formájában. Kerüljük a cukrozott és szintetikus adalékokat tartalmazó szénsavas italokat, mert ezek csak fölösleges kalóriát és májunkat, leterhelő anyagokat tartalmaznak. A túlsavasodás oka lehet még más életmódbeli és környezeti hatások is. Közülük legelterjedtebb a dohányzás, az ésszerűtlen és túlzásba vitt fogyókúra, a mozgáshiány, a stressz és a mértékte­len alkoholfogyasztás. A túlzott fizikai megterhelés, illetve az egyéniségünknek nem megfelelő, túlzásba vitt sportolás szintén savas irányú eltolódást okozhat. Ez különösen edzetlen embereknél for­dul elő, akik kampányszerűen akarnak sportolni. A testmozgást tegyük min­dennapi szokásunkká, ne múljon el nap 40 perc folyamatos, megfelelő intenzitá­sú testmozgás nélkül. Egy kis odafigyeléssel sokat tehetünk magunkért! Jó egészséget!

Next

/
Thumbnails
Contents