Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)

2007-03-22 / 56. szám

www.istergranum.hu 2007. március 22., csütörtök • HÍDLAP Szégyentábla kerülhet a romlott terméket árusító üzletekre A kereskedők szerint nem ők, hanem elsősorban a gyártók és a forgalmazók a felelősök Folytatás az 1. oldalról Vámos György, az Országos Ke­reskedelmi Szövetség főtitkára la­punkkal közölte: elvben egyetértenek a több nyilvánossággal, és hogy sú­lyos vétek esetén komolyabb szank­ciókat alkalmazzanak a kereskedők­kel szemben, de csak bizonyos kere­tek között. Véleménye szerint ugyan­is az, ha egy üzletben romlott árut ta­lálnak, az nem feltétlenül a kereskedő hibája, hanem a gyártóé. „Az elmúlt időszak élelmiszer-botrányai minden esetben a gyártó vagy a forgalmazó hibájából eredtek, tehát mindig ki kell vizsgálni, hogy ki a vétkes. A ke­reskedők nem tehetnek arról, ha szá­mukra nem a megfelelő minőségű árut szállítják le” - mondta a Hídlap- nak a főtitkár. Hozzátette azt is: kifo­gásolják a tervezettel kapcsolatban, hogy azt eddig senkinek nem küldték meg, és a szakmai egyeztetések előtt nyilvánosságra hozták. Dömölki Lívia élelmiszerbiztonsági szakértő teljes mértékben támogatja a tervezetet, szerinte ugyanis a nyilvá­nosságnak van a legnagyobb hatalma. „Amíg bezárás esetén kiírhatják a tu­lajdonosok, hogy az üzlet műszaki okok miatt van zárva, és csendben ki­fizetik a bírságot, a fogyasztó nem ér­tesülhet a visszaélésekről. A magam A Komárom-Esztergom Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás a tavalyi évben százharmincöt esetben sza­bott ki minőségvédelmi bírságot az ellenőrzések során, ezek együttes összege tízmillió-százhuszonkilencezer forint volt. részéről a teljes nyilvánosságot és át­láthatóságot támogatom” - fejtette ki lapunknak a szakember. A kereskedői aggályokra reagálva hozzátette: az üz­letek is felelősek, hiszen ők rendelik az árut, tudniuk kellene, hogy mit vesznek át, sőt megbízhatósági lista alapján válogatniuk. „A kereskedők­nek tudatában kellene lenniük, hogy milyen áruk vannak az üzletükben, a beszerzésnél pedig nemcsak az olcsó­ságra, hanem a minőségre és a meg­bízhatóságra is törekedniük” - tette hozzá Dömölki Lívia. • Pálovics Klára Természeti kincs a föld alatt Nem kell az olcsó tűzifa Egyelőre kihasználatlan a barti termálvíz Az enyhe ősz miatt csökkent a tüzelő ára Folytatás az 1. oldalról „A szövetkezet fűtésre szerette vol­na használni a lelőhelyet: 1920 méter mélyen találtak is a geológusok 80 fok feletti vizet, azonban kiderült, hogy az olyan mértékig szennyezett, hogy nem lehet erre a célra csakúgy felhasználni: az ugyanis 20 százalé­kos sótartalma mellett különböző más mineráliákat is tartalmaz. Az eredeti tervek szerint még egy kutat fúrtak volna és az egyiken kinyert, fűtésre felhasznált víz a másikon visszakerült volna a forrásba” - mesélte lapunk­nak Szvetlík Ottó, a falu volt polgár­mestere. Elmondása szerint a kinyert termálvizet egy a tízhez hígításban anno pusztultak el az élőlények. „Vol­tak itt a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemről is: azt vizsgálták, hogy miképpen lehetne egy lepárló állo­mást létrehozni. A vízből ki lehetne nyerni különböző gyógyhatású sókat, de a vizsgálat azt mutatta ki, hogy nem érné meg a beruházás. A geoló­gusok elmondása szerint azonban 400 méter mélyen jó minőségű lelőhely található: a forrás összetétele a párká­nyihoz és az esztergomihoz hasonló, ahhoz azonban, hogy azt fel tudják használni, új kutat kellene fúrni, az pedig nem olcsó mulatság” - fejtette ki Hubac Alexander. A falu új polgár- mestere lapunknak elmondta, hogy a barti termálvíz egy nagyobb üregben található: ahogy a föld gyűrődött, úgy alakult ki ez a természeti kincs. „Van­nak elképzeléseim a forrás hasznosí­tásával kapcsolatosan, de elsősorban egy befektetőre vagy egy megfelelő pályázati lehetőségre lenne szüksé­günk, mert a falu költségvetéséből ek­kora beruházás nem valósítható meg. A víz jódot, brómot és radont is tartal­maz: míg az előbb említettekből kü­lönböző értékes elemek vonhatók ki, az utóbbi jó hatással van a mozgás- szervi bántalmakra. A forrást felhasz­nálhatnánk fűtésre is: Nyugaton biz­tosan használatos olyan technika, amelyekkel el lehet belőle távolítani a sok szükségtelen anyagot” - tette hozzá a polgármester. • Sz. É. Fórum a takarékos távfűtésről A Dorogi Környezetvédelmi Egye­sület szervezésében lakossági tájé­koztató fórumra kerül sor a távfűté­ses lakások egyéni hőmennyiség-mé­résének lehetőségeiről és az elkép­zelhető megoldásokról a dorogi Jó­zsef Attila Művelődési Házban már­cius 28-án, szerdán 17 órakor. A Promtávhő Kft. szakembereinek részvételével zajló előadáson szó esik majd a lépcsőházi hőmennyiség- mérők felszereléséről, a lakásokban kiépítendő költségmegosztók rend­szeréről, a szükséges átalakításokról és a segítségükkel elérhető energia- és hődíj-takarékossági lehetőségek­ről. A fórumon a felmerülő kérdések felvetésére is lesz lehetőség. Ősszel még hatalmas kereslet volt a tűzifa iránt, mert a gázzal fűtők közül so­kan áttértek a vegyes tüzelésre, és nem tudhattuk, hogy ilyen enyhe tél elé né­zünk. A kezdeti hiányt aztán lanyha érdeklődés váltotta fel, a tüzépeken alig-alig akad, aki pótolni szeretné vagy mostanában venné meg jövő téli készletét. Októberben attól lehetett tartani, hogy hamarosan kifogy a tűzifakészlet, a tüzépek nem kapták meg időben a szállítmányokat, és nem tudták meg­nyugtatni a vásárlókat, mert ők sem tudták, mikor jutnak faanyaghoz. Aztán végül minden jól alakult, bár átlagosan nagyjából 20-25 százalékkal drágáb­ban, de mindenki hozzájuthatott a tüze­lőhöz. Feltehetően az enyhe tél lehet az oka, hogy mostanában egyáltalán nem ostromolják a vevők a tüzép-telepeket, pedig most van fa bőven. Sőt, egyes fa­kereskedőktől akciósán akár 1400 fo­rintért is rendelhetünk egy mázsa hasí­tott tölgy vagy bükkfát, míg a fűtési szezon kezdetén alig akadt, aki 1800 forint alatt árulta volna a tüzelőt. A hir­dető új Ságokban jellemzően 1600-1800 forintért kínálják a különböző fajta fák mázsáját, de akad szállító, aki 2100 fo­rintot is elkér a vélhetően jó minőségű akácért. Az egyik esztergomi tüzép- telepen 2340 forintért kapható hasított tölgy tűzifa, ami nem olcsó ugyan, de itt biztos, hogy annyit kapunk a pén­zünkért, amennyit kifizetünk. A telep munkatársa kérdésünkre kifejtette, hogy a szállítók többségének mégcsak mérlege sincs, az meg több mint gya­nús, ha 1400-1500 forintért kínálják a fát - 20 mázsa feletti ingyenes kiszállí­tással -, amikor az erdészetek 2 ezer forint körüli áron adják köbméterét. Aki tehát akár az időjárás lehűlése mi­att mostanában egészítené ki készleteit, vagy vásárolná meg a következő sze­zonhoz szükséges adagot, legyen óva­tos az akciós ajánlatokkal. • Sz. H. Ml A VELEMENYE? A romlott élelmiszert előállító, árusító cégeknek a pénzbírság meg sem koty- tyan, ezért a tervek szerint többhetes bezárás és figyelmeztető szégyentábla várna a vétkezőkre. Arról kérdeztük az embereket, hogy hatásosnak tarta- nák-e ezt a megoldást. Móczik Andrásné (nyugdíjas) Rengeteg rossz ta- y pasztalatom van, a nagyáruházakban it minden árunak si­lány a minősége, ráadásul ők te­szik tönkre a becsületes kiskeres­kedőket. Nyilván az állam jól jár velük, végleg nem záratják be őket, ezért csak a szégyentábla ha­tásában bízhatunk. «Kocsis Helga ^ (gyeden lévő anyuka) Az újítás minden­képp hatásosabb lenne, mint a pénz­bírság, mert a kihá­gást általában nagyvállalatok me­rik megtenni, nekik pedig a milliós nagyságrend is semmiség lenne. A szégyentábla akkora negatív rek­lám, hogy talán gondolkodásra késztetné őket. Az emberek szerin­tem előbb-utóbb vissza fognak tér­ni a megbízhatóbb kisboltokhoz. Fogarasi Ágnes (vendéglátós) Több mint húszéves rutinom van ezen a területen, de soha neírt volt annyi göftd az élelmiszerek minőségével, mint az utóbbi időkben. A kiírás kevés, az emberek hamar elfelejtik. Visz- sza kellene vonni a működési en­gedélyt. Ez olyan elrettentő példa lenne, ami után már nem kockáz­tatnának. Angyal Gyuláné Mari (nyugdíjas) I Az uniós határok át- (járhatósága miatt már rossz az élelmi­szerbiztonság, holott régen a magyar ellenőrzés volt az egyik legszigorúbb. Ahol romlott árut találnak, azt az áruházat örökre becsukatnám, sőt tilalmi listára te­tetném, nem adnék engedélyt arra sem, hogy másik boltot nyithasson. Batikolt alkotások tárlata Dorog. A tokodi Alkotóházban műkö­dő batikszakkör fennállásának negyed- százados jubileuma alkalmából kiállí­tást rendez Dorogon, a megújult József Attila Művelődési Ház galériájában. Az április közepéig megtekinthető tárlat megnyitójára jövő hét kedden, március 27-én délután 17 órakor kerül sor. Elismerés a polgármesternek Lábatlan. A nemzeti ünnep alkal­mából a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (polgári tagozat) kitün­tetést vehetett át Török István, Lábat­lan polgármestere az önkormányzati és területfejlesztési minisztertől már­cius 13-án, Budapesten. A 2004. júli­us elsejétől városként működő telepü­lés vezetőjét magas fokú szakmai is­meretei, közigazgatási jártassága, jó emberismerete és helyzetfelismerő képessége miatt találták méltónak a rangos elismerésre.

Next

/
Thumbnails
Contents