Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)

2007-03-22 / 56. szám

2 HÍDLAP • 2007. március 22., csütörtök www.esztergom.hu V I D E N Törvénymódosítás a dohányzás ellen (H) Törvénymódosítást nyújtanak be a Fidelitas országgyűlési képviselői, hogy szigorúbb büntetést kapjanak azok, akik fiatalkorúaknak adnak el dohánytermékeket - jelentette be Koszorús László, a Fidesz ifjúsági szervezetének alelnöke. Mint mond­ta, javaslatuk a fogyasztóvédelmi törvényt úgy módosítaná, hogy egy évig ne forgalmazhasson dohányter­méket az a kereskedő, akiről a ható­sági vizsgálat során bebizonyosodik, hogy 18 éven alulinak adott el ciga­rettát. A kezdeményezést Koszorús László azzal indokolta, hogy eddig csupán 30-50 ezer forintos bírság járt ezért, ennek azonban szerintük nincs visszatartó ereje. Riasztórendszer a veszélyes üzemek környékén (H) Lakossági riasztórendszert épít ki az Országos Katasztrófavédelmi Fő- igazgatóság nyolc megyében és a fő­városban, 20 veszélyes ipari üzem környezetében, összesen 7 milliárd forintból - közölte a szervezet szóvi­vője. Dobson Tibor elmondta: a 2012-ig tartó projekt első ütemében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében készült el a rendszer. A hálózat leg­fontosabb feladata az üzemek által érintett települések lakosságának sú­lyos ipari baleset esetén történő azonnali tájékoztatása. Leváltották a János kórház orvos igazgatóját (H) Indokolás nélkül leváltotta posztjáról Havas Szófiát, a János kórház orvos igazgatóját az intézmény főigazgató­ja. Szolnoki Andrea, a Fővárosi Köz­gyűlés egészségügyi bizottságának elnöke elmondta, hogy a városveze­tés tájékoztatást kapott a főigazgató­tól erről a döntéséről. A szabad de­mokrata politikus közölte, hogy a ha­tályos szabályozás szerint a főigaz­gatónak nem kell indokolnia azt, ha egy vezetői megbízatást visszavon. Sólyom László Lengyelországba utazik (H) Kétnapos, hivatalos látogatásra utazik Lengyelországba Sólyom László. A magyar államfő csütör­tökön lengyel kollégájával, más­nap pedig, Jaroslaw Kaczynski mi­niszterelnökkel is találkozik. Só­lyom László a program keretén be­lül állami kitüntetéseket ad át len­gyel állampolgároknak a varsói magyar nagykövetségen. Egyezkedés az elvárt adóról Vetélkedő gázvezeték-projektek A gazdasági miniszter szerint érdekünk a Nabucco megépülése Magyarország aktív szerepet kíván vállalni abban, hogy az Európai Unió földgázellátását biztonságosabbá tevő Nabucco projekt érdemi alternatívává váljon - hangoztatta Kóka János egy Budapesten rendezett nemzetközi kon­ferencián. A gazdasági és közlekedési minisz­ter beszédében félreértésekre utalt, amelyek szerint Magyarország nem az öt országon át Magyarországra ér­kező nemzetközi gázvezeték tervében lenne érdekelt, hanem elkötelezte vol­na magát az oroszországi Kék Áram­lat nevű projekt mellett. Kóka János hangsúlyozta, hogy Magyarország minden olyan vezeték megépítésében érdekelt, ami az országon átvezet. Szükségesnek tartja azonban, hogy a projektek érdemi vetélytársai legye­nek egymásnak. Andris Piebalgs uni­ós energetikai főbiztos úgy értékelte a magyar miniszter szavait, hogy Ma­gyarország megerősítette támogatását a Nabucco projekt iránt. Közben az orosz Gazprom azt kö­zölte, hogy egyelőre csak a Kék Áramlat vezeték közép-európai meg­hosszabbításának megvalósíthatósá­gát mérik fel a MOL-lal. Ez ügyben már létezik egy szándéknyilatkozat. Ha a terv megvalósulna, Magyaror­szág térségbeli elosztóközponttá vál­na az európai gázpiacon - hangoztat­ta az orosz monopólium szóvivője. * Koncz Endre Szakmai egyeztetéseket tartottak az elvárt adó kiváltására vonatkozó kor­mányzati elképzelésekről a Pénzügy­minisztériumban. A tárca sajtófőnöke elmondta, hogy két szakmai konzultá­ciót tartottak az Alkotmánybíróság ál­tal megsemmisített adónem ügyében. Az egyeztetésen a kamarák, illetve az Országos Érdekegyeztető Tanács ad-hoc bizottságainak képviselői vet­tek részt - közölte Pichler Ferenc. A kormány múlt héten már jelezte, hogy változtatással ugyan, de lesz elvárt adó. Az lesz a különbség, hogy a régi nem kínált választási lehetőséget az adófizetőnek, az új lehetővé teszi, ha a vállalkozó úgy érzi, nem tudja meg­fizetni az elvárt adót, akkor nem fize­ti meg, de bizonyítania kell az adóha­tóság felé, hogy tényleg nem tudja tel­jesíteni az adófizetési kötelezettségét, mert annyira veszteséges. • (palotás) Száznégymillió Gyurcsány PR-jára? Tisztújításra készülnek Szíjjártó: kormányközeli cégek vihetik a reformkommunikációt Kuncze: az SZDSZ nem az MSZP liberális tagozata A Fidesz szóvivője szerint egyértel­mű, hogy valójában Gyurcsány Ferenc saját PR-jára akar elkölteni 104 millió forintot az adófizetők pénzéből. Mint mondta, ezt a pénzt arra akarják fel­használni, hogy a jelenleg „beteges hazudozó képét” mutató Gyurcsány Ferencet átformálják a közvélemény szemében. A Fidesz ezért arra szólítja fel a kormányt, hogy ne költsön újabb 104 millió forintot az államigazgatási re­form előkészítésére - közölte Szijjártó Péter. Szerinte azért is feles­leges az államigazgatási reformra újabb pénzeket költeni, mert ezzel a céllal jött létre az Államreform Bi­zottság, és Sárközy Tamás profesz- szort is ilyen irányú munkával bízták meg. A szóvivő hozzátette: nem is le­hetséges a kiírás szerinti 2,5-3 hónap alatt elvégezni a teljes államappará­tus vizsgálatát, és az ország jelenlegi helyzetében nem is érdemes egy ilyen, már-már irreális célra 104 mii- j lió forintot költeni. Azt is kifogásol­ta, hogy sajtóinformációk szerint a megbízás elnyerésére az a konzorci­um a legesélyesebb, amelyet három kormányközeli cég alkot. • -z -e Mindenért a Fidesz a felelős? Szilvásy: nem beszéltem terrorveszélyről A közeljövőben nem valószínű a szél­sőséges szervezetek fellépése - erről számolt be Szilvásy György kancellár­miniszter a köztévében szerda reggel. A politikus cáfolta, hogy ő korábban „terrorveszélyről” beszélt volna. Szilvásy szerint ő mindig arra fi­gyelmeztetett, hogy „szélsőséges szervezetek rá akarnak épülni” az ün­nepi rendezvényekre. Ebből a figyel­meztetésből a Fidesz és a sajtó szó- használatában lett „terrorveszély”. A miniszter úgy véli, hogy mostanában már nem várható a szélsőséges szer­vezetek fellépése, hiszen nincsenek olyan rendezvények, melyeket saját céljaikra felhasználhatnának. A poli­tikus megfelelőnek nevezte a rendvé­delmi szervek működését március 15-én, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „a véleményüket kifejezni akaró embereket nem szabad távol tartani az utcától”. A politikai feszültség fenn­tartásáért Szilvásy továbbra is felelős­nek tartja a Fideszt. Szerinte a - még nem lezárult - kordonbontási -ügy után az „egyszerű állampolgár” úgy gondolhatja: ha a Fidesz képviselői törvénytelenül léphetnek fel, akkor neki sem kell betartani a törvényeket. • K. E. Az SZDSZ továbbra is fontos ténye­zője lesz a magyar politikának - jelen­tette ki a liberális párt jövő hét végén leköszönő elnöke a közszolgálati tele­vízióban szerdán. Kuncze Gábor azt mondta: minden hónapban leírják, hogy vége az SZDSZ-nek, de ez soha nem volt igaz, és most sem lesz az. Fontos, hogy a tisztújító küldöttgyűlés után ki vezeti majd a szabad demokratá­kat, de a párt politikai szerepe azon mú­lik, hogy a liberálisok mekkora részét tudja megszólítani - hangsúlyozta a lekö­szönő elnök. Kifejtette: miközben 15-20 százaléknyi a liberális szavázóközeg, az SZDSZ mégis 6,5 százalékot ért el a vá­lasztásokon, mivel a liberálisok egy része a Fideszre szavaz, hogy a szocialisták ne legyenek hatalmon, másik része pedig azért voksol az MSZP-re, hogy a Fidesz ne kerüljön hatalomra. Véleménye sze­rint ez így marad, amíg az országban ez az „eszement” kettéosztottság és szem­Fodor-Kóka szócsata Átalakítaná a kormányt megválasztása esetén az SZDSZ elnöki posztjáért induló Fodor Gábor, és nem helyesli, ha az SZDSZ elnöke kormányzati funkciót lát el. A szabad demokraták másik elnökjelöltje, Kóka János ezzel szemben nem változ­tatna a kormányzati struktúrán. Kettejük nyilvános vitájában a gazdasági tárcát vezető politikus azt hangoztatta, hogy a liberális pártnak több lehetőséget ad, ha elnöke a legnagyobb minisztériumot ve­zeti. Az is kiderült, hogy Fodor Gábor hi­teles, a múltjával tisztában lévő pártként, míg Kóka János sikeres, a jövőre kon­centráló pártként képzeli el az SZDSZ-t. benállás van. „Való igaz, hogy ezen az alapon az SZDSZ bennragadt a koalíciós partner mellett” - jegyezte meg. Egy kér­désre válaszolva kijelentette: az SZDSZ nem vált az MSZP liberális tagozatává. • (koncz) Szeptemberig kivehető Elképzelhető, hogy a korábbi tervek­kel ellentétben nem június 31-ig, hanem szeptember 30-ig kell kiadni a tavalyról bennmaradt szabadságokat. A Népszava úgy tudja, az Országgyűlés jövő héten megszavazza az erről szóló törvénymó­dosítást. A lap szerint további fontos változás lesz, hogy az alapszabadságot mindig az adott évben kell kiadni, és pénzbeni megváltásra sem lesz lehető­ség, csak a munkaviszony megszűnése­a múlt évi szabadság? kor. A képviselők támogatják azt a szak- szervezeti követelést is, hogy váratlan családi probléma esetén egy évben há­romszor három napot azonnal kivehes­sen a dolgozó, bár utólag igazolnia kell, hogy miért kellett hirtelen szabadságra mennie. A módosításra azért van szük­ség, mert az Alkotmánybíróság tavaly megállapította, hogy az alaptörvénnyel ellentétes a szabadság benntartása a kö­vetkező nyár közepéig vagy azon túl. HÍREK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL Börtön és rekordbírság a hamisítóknak Akár 4 év börtönt és csaknem 300 ezer euro pénzbüntetést is kaphat az, akit termékhamisításon kapnak az Európai Unióban - erről az Európai Parlament szakbizottsága döntött. A tervet az Európai Parlamenten túl a 27 tagállamnak is jóvá kell hagynia. Brüsszel a rendelkezéssel főként az egészséget károsító hamisított gyógyszerek gyártásával és importjá­val szemben akar keményen fellépni. Probléma a rasszizmus Levélben fordult az Amnesty International az Európai Bizottság­hoz, az Európai Tanácshoz és az Eu­rópai Parlamenthez a faji megkülön­böztetés megszüntetését célzó, konk­rét intézkedéseket sürgetve. A nem­zetközi jogvédő szervezet kutatásai szerint Nagy-Britanniában és Francia- országban elsősorban a muzulmán vallású közösségekhez tartozókat sújtja hátrányos megkülönböztetés, Görögországban,^Olaszországban és Spanyolországban pedig, a bevándor­lók és a menedékkérők jogai csorbul­nak a leggyakrabban. Több közép-eu­rópai országban a romákat fosztják meg a mindenkit megillető jogoktól. Egyeztetés a közérdekű telefonszolgáltatásokról Nyilvános konzultációt indított az Európai Bizottság az egységes euró­pai ingyenes hívószámokon elérhető, kontinensszerte közös közérdekű te­lefonszolgáltatások meghatározása végett. Az eltűnt gyermekek bejelen­tésére létrehozott európai sürgősségi telefonszolgáltatás bevezetését köve­tően el kell gondolkodni, hogy mely további szolgáltatások legyenek még elérhetők ilyen hívószámon - mond­ta az unió telekommunikációért fele­lős biztosa. Csúszik az észt euro Az észt pénzügyminiszter szerint az ország 2010 előtt nem tud csatlakozni az eurozónához. Ennek fő oka, hogy nem tudják tartani az unió által előírt inflációs kritériumot. A szaktárca ugyanis megemelte az infláció előre­jelzést, amely szerint idén 4,9, míg jö­vőre 5,2 százalékos infláció várható. Mégsem kell nyáron világítani A szlovák parlament nem erősítette meg korábbi határozatát és ennek eredményeként a gépkocsivezetőknek fényes nappal nem kell bekapcsolni a fényszóróikat. Már az eddigi előírás szerint is október közepétől március közepéig nap közben kötelező volt a fényszórók használata. A balesetek csökkentése céljával még idén februárban Martin Pado korábbi belügy­miniszter a parlament elé teijesztett egy jogszabály-módosítást, amelynek értel­mében, a nyári hónapokban nappal is ki­világított gépkocsikkal kellett volna köz­lekedni. Ez volt az első ellenzéki törvény- javaslat, amelyet a parlamenti többséggel bíró kormánykoalíció egy része is támo­gatott. A Pado-féle törvénymódosítás jó­váhagyása után azonban Ivan Gasparovic államfő megvétózta a határozatot. A par­lamenti döntés megerősítéséhez a 72 voks kevésnek bizonyult. Ivan Gasparovic elsősorban a jogsza­bálytervezet időpontjaival nem volt ki­békülve. Tudniillik az óránkénti sebes­ség megváltoztatását a szerző két termi­nushoz kötötte. A törvénymódosítással Robert Kalinák (Smer) belügyminisz­ternek is fenntartásai voltak. Úgy vélte, hogy a tárca amúgy is tervezi a jogsza­bály átdolgozását - amely mind a fény­szórók egész éves használatával, mind a gépkocsik sebességének megváltoztatá­sával számol - ezért nem volt értelme a Pado-féle javaslattal foglalkozni. Erik Tomás, a tárca szóvivője szerint az álta­luk tervezett új jogszabály már idén nyáron életbe léphetne. • 0. F.

Next

/
Thumbnails
Contents