Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)

2007-03-17 / 53. szám

www.istergranum.hu 2007. március 17., szombat • HÍDLAP 5 Erős ember verseny Piliscsabai fordulójához érkezett a Magyarország Natúr Legerősebb Em­bere versenysorozat. A Fekete László által szervezett esemény március 17-én 16 órakor kezdődik a szakisko­la sportcsarnokában. Nem szűnik meg az iskola Kismaroson nemrégiben elteijedt az a hír, miszerint bezárás fenyegeti a helyi általános iskolát. Az igazgató a falu lap­jában közzétett nyílt levélben cáfolta az alaptalan pletykát és hangsúlyozta: az in­tézményben egyre jobb az oktatás minő­sége, nő a tanítási gyakorlatukat itt vég­ző főiskolások száma, és a legutóbbi kér­dőíves közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy a szülők a korábbinál egy jeggyel többre értékelték az itt folyó munkát. Osztozik a jegyzőn Kismaros és Szokolya Legfőképp a költséghatékonyság in­dokolta a két település önkormányzatá­nak azon döntését, miszerint márciustól közös köijegyzőséget hoznak létre, ami azt jelenti, hogy az eddigi kettő helyett Kismaros gesztorságával egy jegyző látja el ezt a feladatot a két községben. Cseri Tibor ezentúl a hét egy munka­napját Szokolyán tölti, egyébként Kis­maroson dolgozik. Ezzel a lépéssel nagyjából évi 4,7 millió forintot takarí­tanak meg a települések. A nemzeti ünnepen is dolgoztak a tűzoltók Emberi mulasztás miatt bekövetkezett avartüzekhez riasztják a lánglovagokat régiónkban is Az elmúlt napokban országszerte négyszer-ötször több esetben riasztot­ták a tűzoltókat avartüzekhez a szoká­soshoz képest. Az esztergomi tűzoltó­ság munkatársai is folyamatosan dol­goztak az ünnep alatt, pedig egy kis odafigyeléssel meg lehetne előzni a tüzeket, amelyeket szinte minden esetben emberi felelőtlenség okoz. Dobson Tibor, az Országos Ka­tasztrófavédelmi Főigazgatóság szó­vivője közölte: az elmúlt néhány nap­ban több mint ezer esetben riasztották a tűzoltókat országszerte, amely a szokásosnál négyszer-ötször több be­vetést jelent. Az esetek mintegy 80 százaléka kisebb tűzeset volt, mely­nek során a száraz aljnövényzet lob­bant lángra az utak mentén, üdülő­övezetekben, illetve kirándulóhelye­ken. A legtöbb riasztás Budapest kör­nyékén, Borsod-Abaúj-Zemplén-, Heves- és Nógrád megyében történt. Esztergom környékén is szokatla­nul sokszor kell útra kelniük a lánglo­vagoknak a napokban. Kövecs István tűzoltóparancsnok lapunknak el­mondta: a nemzeti ünnep napján ki­lenc riasztást fogadtak, és tegnap is folyamatosan dolgoztak a környék­ben, főként utak és vasutak mentén égő bozót, vagy nádas oltásával. A lángok leginkább a járművekből kiha-- jított égő cigarettavégektől vagy szán­dékos gyújtogatás következtében csapnak fel, de az is gyakori, hogy az avart égető kerttulajdonosok nem vár­ják meg, amíg kialszik a tűz, így a szél miatt könnyen szétterjedhetnek a lángok. Ezek az eddig szerencsére emberi sérülést nem okozó esetek odafigyeléssel és körültekintéssel megelőzhetőek lennének - hívta fel a figyelmet a parancsnok. • G. É. Nyelvhasználat: Szlovákiának lépni kell Pozsonyon most már az unió is rajta tartja a szemét Kevesebb elektronikus hulladékot! Szövetség alakult az e-hulladék csökkentéséért Szlovákia öt évvel ezelőtt fogadta el Regionális vagy Kisebbségi nyelvek Chartáját, amely az unió tagállamaiban beszélt 41 kisebbségi nyelv védelmét is szolgálja. Dzurinda kabinetje akkor megígérte, hogy két év alatt a nemzet­közi dokumentumhoz igazítja az ország jogrendjét. Mivel ez a mai napig nem történt meg az Európa Tanács ajánlást fogalmazott meg Pozsony felé. A szlovákiai magyarság és más ki­sebbség sem használhatja saját anya­nyelvét úgy, ahogy az a fél évtizede el­fogadott chartában foglaltatik. Egyes vélemények szerint ahhoz, hogy a nyelvhasználati jogok érvényesüljenek, nyolc törvényt kellene módosítani, egyetlen egy előkészülete sincs folya­matban. Az Európa Tanács (ET) folya­matosan ellenőrzi a fentieket: február végén egy olyan ajánlást küldött Szlo­vákiának, amelyben a probléma orvos­lása érdekében konkrét javaslatokat fo­galmaz meg. Egyes források szerint eb­ben négy pontra hívják fel Pozsony fi­Az éghajlatváltozás fenyegető jelei­nek hatására a világ egyre több váro­sa indít saját klímaprogramot. Ha­zánkban Tatabánya az első, amely a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakembereivel együttműködve a jö­vőben fokozott figyelmet fordít az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és a megújuló energiák előtérbe helyezésére. Az éghajlatváltozás globális hatása Magyarországot is érinti, nálunk még­sem létezett eddig olyan klímaprog­ram, amelyet a világ számos települé­se már bevezetett* Tatabánya városve­zetése az évek óta eredményesen mű­ködő környezetvédelmi programok si­kere után az elmúlt év nyarán kezdte el kidolgozni azt a városi éghajlatváltozási mintaprogramot, amely modellként szolgálhat más ha­gyelmét: így például arra, hogy módo­sítsák azt a megszorítást, amely miatt egy kisebbségi nyelv csak ott használ­ható, ahol az érintett nemzetiség aránya eléri a 20 százalékot. Ez azt jelenü, hogy a Duna bal partján, hivatalos ügyek intézése közben csak akkor al­kalmazható a magyar nyelv, ha az adott településen vagy városban a lakosok 20 százaléka magyar nemzetiségű (meg persze ha a hivatal munkatársa is beszé­li a nyelvet). Az ET a fentieken kívül azt is kifogásolta, hogy a bírósági eljá­rások során is csak szlovákul lehet meg­szólalni. Megjegyzésképpen: Csehor­szágban hétfőn lépett életbe a charta, így az ott élő kisebbségek minden olyan településen, ahol az arányuk meghalad­ja a tíz százalékot, írásban és szóban is, mind hivatali, mind pedig bírósági ügyekben szabadon használhatják az anyanyelvűket. A további két pontban azt ajánlják a kormánynak, hogy távo­lítsa el az államnyelvtörvény kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó megszorí­tásait, továbbá garantálják a nőknek, zai települések számára is - mondta Bencsik János polgármester a kedden délelőtt tartott sajtótájékoztatón. A program keretében az önkormányzat az MTA Szociológiai Kutatóintéze­tében működő Éghajlatváltozás Kuta­tóműhellyel együttműködve az üveg­házhatású gázkibocsátás csökkentésé­nek, valamint a megújuló energiafor­rások felhasználásának hatékony lehe­tőségeit vizsgálják a város területén, de emellett környezetbarát beruházá­sokat és felújításokat is terveznek, és felmérik a lakosság tájékozottságát és alakítják szemléletmódját is. A straté­gia kidolgozása során a megyeszék­hely az ICLEI nemzetközi szervezeté­vel (Önkormányzatok a Fenntartható­ságért) és a hasonló program elkészí­tésében nagy tapasztalatokkal rendel­kező dél-angliai Woking kisvárossal is szoros kapcsolatot épített ki. Szlovákia hasonló javaslatokat már a tavalyi év során is kapott, akkor a ki­sebbségi jogok keretegyezménye miatt a kissebségek védelmére vonatkozó törvények javítását ajánlotta az unió. Az ide vonatkozó törvényeket, módosítá­sokat nagy valószínűséggel csak 2008- ban terjesztik az illetékesek a parlament elé, a folyamat gyorsítása érdekben az MKP saját javaslatokat készít elő. hogy mindig az anyanyelvűknek meg­felelően használhatják nevüket. A fenti­ekkel kapcsolatosan Ján Kubis, Robert Fico kormányának külügyminisztere szólalt meg: véleménye szerint "az ET ajánlása nem a Fico-kabinet bírálata", mert a chartát még Mikulás Dzurinda vezetése alatt fogadták el, és ők garan­tálták azt, hogy két év alatt megvalósít­ják a jogharmonizációt. A tanács javas­latát egyelőre szakértők tanulmányoz­zák, Kubis azonban azt is megjegyezte, hogy "csak ajánlásról van szó". • Szép A bányászvárosból ipari-kereske­delmi központtá lett Tatabánya éghaj lat változási programja kistérségi és regionális szinten is mintaként szolgálhat más települések ilyen jelle­gű stratégiájának elkészítéséhez. A mintaprogram kidolgozása szorosan kapcsolódik a most készülő Nemzeti Éghaj lat változási Stratégia megalko­tásához is, amelynek törvénybe ikta­tására Bencsik János szerint azért van szükség, mert a képviselők kezdeti lendülete a gazdasági lobbi-csoportok erőfeszítései következtében könnyen erodálódhat. "Sajnos Magyarország miniszterelnöke nem mutatott komoly elkötelezettséget ez irányban, pedig a Kárpát-medence a klímaváltozás szempontjából Európa egyik legve­szélyeztetettebb térsége" - fogalma­zott a polgármester. • -r -a Bár a feleslegessé vált elektronikai termékeket tavaly május óta hazánk­ban is kötelező visszavenniük az üzle­teknek, akik a megfelelő helyre küldve ártalmatlanítják azokat, hosszabb tá­von - úgy tűnik - ez sem jelent megol­dást. A közelmúltban nemzetközi szö­vetség alakult az e-hulladék csökken­tése, azaz a tartósabb, javítható ter­mékek előállítása érdekében. Mindannyian szembesültünk már az­zal a problémával, amikor valamely elektromos készülékünk meghibáso­dott, hogy a szervizben a javítás helyett azt a tanácsot kaptuk: inkább vásárol­junk újat, mert az alkatrész - ha besze­rezhető egyáltalán - és a munkadíj töb­be kerülne, mint egy vadonatúj termék. Ezután vásárolunk, hibás gépünket pe­dig jobb esetben az üzletben hagyjuk, de arra nem gondolunk, hogy hová ke­rül a hasonló sorsra jutott készülékek­ben rejlő veszélyes hulladékok tömege. Magyarországon másfél évvel ez­előtt lépett életbe az első, uniós irányel­vekhez alkalmazkodó jogszabály a hul­ladékká vált elektronikai cikkek be­gyűjtéséről és újrahasznosításáról. A gyártókat és forgalmazókat is érintő kormányrendeletet tavaly májusi mó­dosítása értelmében már minden, új ké­szüléket értékesítő kereskedő köteles átvenni az eladottal azonos célú régi terméket a vevőtől, amit a helyi hulla­dékkezelő cégeknél adhat le kilogram­monként 80-100 forintos, mobiltelefo­noknál ezerforintos termékdíj befizeté­sével, vagy szerződést köt egy koordi­nációs szervezettel. A hazánkban mű­ködő néhány ilyen vállalat egyike, az Elektro-Coord Kft. ügyvezetője la­punknak elmondta: többnyire megvál­tozott munkaképességűek foglalkozta­Az uniós irányelveknek megfelelően jö­vő év végére lakosonként négy kilo­gramm, azaz évente mintegy 40 ezer tonna e-hulladék kerüljön vissza a hul­ladékkezelőkhöz. Ebben az esetben megszűnhetne az adóként funkcionáló és az államkasszába vándorló termékdíj intézménye is. tásával, kézzel bontják szét a begyűjtött készülékeket, majd a megfelelő helyre továbbítják a veszélyes hulladékokat, illetve az újrahasznosítható alkatrésze­ket. A cég az elmúlt időszakban évente 13-14 ezer tonna készüléket gyűjtött vissza, amelyek több mint háromne­gyed része az iparban újrahasznosítha­tó volt - tette hozzá Tóth Zoltán. Hiába a jól szervezett rendszer, még mindig sok készülék kerül a kommu­nális hulladék közé. A problémát fel­ismerve a Microsoft, a Philips és még tizennégy nagyvállalat az ENSZ tá­mogatásával szövetséget hozott létre, amelynek egyik legfőbb célja az elekt­ronikai hulladék mennyiségének csök­kentése és a tartósabb termékek előál­lítása. A Solving the E-waste Problem (StEP), azaz az "e-hulladék probléma megoldása" névre keresztelt szervezet kormányzati hivatalokkal és felsőok­tatási intézményekkel együttműködve az újrafeldolgozás hatékonyabbá és sokoldalúbbá tételét tűzte ki célul. A kérdés csak az, hogy az alapvetően profitra törekedő cégek hogyan talál­ják meg az egyensúlyt saját célkitűzé­seik között: mit szeretnének majd job­ban, többet vagy kevesebbet eladni? • Gábor Éva Tatabánya élenjár a klímaprogramban A megyeszékhely az MTA szakembereivel kötött együttműködési szerződést

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents