Hídlap, 2007. február (5. évfolyam, 22–41. szám)
2007-02-13 / 30. szám
www.esztergom.hu 2007. február 13., kedd • HÍDLAP 3 Levetnék a rabláncot a belvárosi börtönök Akár luxusszálloda is lehet az egykori esztergomi intézményből Folytatás az 1. oldalról Hasonlóan Esztergomhoz a belvárosban vannak Márianosztra, Vác, Szeged, Sátoraljaújhely és Szekszárd fegyintézetei is, amelyek megszüntetése régóta foglalkoztatja a büntetésvégrehajtásért felelős igazságügyi tárcát. Kondorosi Ferenc államtitkár a Népszabadságnak azt mondta: mivel nagy értékű ingatlanokról van szó, az értékesítésből befolyó összeget korszerű börtönök építésére fordíthatnák, amelyek közvetlen szomA belvárosban álló régi épületek, illetve a rabok oda- és elszállítása lényegesen növeli a biztonsági kockázatot és ezáltal a költségeket is. Egy esetleges szökés esetén is nehezebb volna a rendőrök dolga, hiszen a sűrűn lakott városrészekben aligha lehet fegyvert használni. szédságában munkahelyeket is létesíthetnének, hiszen gyakran a szállítási nehézségek miatt ülnek tétlenül celláikban a rabok. Egy spanyol, börtönturizmussal foglalkozó vállalkozás a közelmúltban jelentkezett hazánkban, hogy néhány patinás fegyintézetet szívesen megvásárolna, hogy abban a különleges élményekre vágyó turisták számára a börtönjelleget megőrző luxus- szállodákat alakítson ki. Az illetékesek a közeljövőben tárgyalnak majd Spanyolországban az érdeklődőkkel, miközben az ottani börtönhoteleket is megtekintik. Lapunk megkeresésére Yazbekné Szabó Katalin alezredes, a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) szóvivője az esztergomi ingatlan sorsával kapcsolatban közölte: a megszüntetett intézet ingatHazánkban magántőke bevonásával két új börtön épül. Tiszalökön 700, Szombathelyen pedig 800 elítéltet tudnak majd elhelyezni. Az államnak mindez 15 esztendőn keresztül évente 2,8 milliárd forintjába kerül majd, ezért érdemesebb lenne saját beruházásban új intézeteket építeni. lanvagyona a Magyar Állam tulajdonában, a BVOP kezelésében van. Minden felmerülő hasznosítási eljáráshoz, így az értékesítéshez, az átruházáshoz, és az esetleges ingatlancseréhez egyaránt a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) engedélye szükséges. Az Esztergom főterén álló épület esetében az értékesítés a legvalószínűbb, erről azonban még semmi konkrét elképzelés nincs. • Gábor Éva Kertvárosi költségvetések Az önkormányzati fenntartású esztergomi közintézmények 2007-es költségvetését a hetekben készítik elő. Az intézmények vezetői már beszéltek az idei büdzséről, most az Esztergom- Kertvárosban lévő iskola és óvoda életébe nyertünk egy-egy rövid, pénzügyi bepillantást. Százhatvankét gyermek jár a kertvárosi óvodába, ahol a költségvetés tervezése kapcsán idén is a tavalyi sarokszámokkal dolgoznak az intézmény vezetői. Az óvoda, sok más hasonló helyhez, 2007-ben is a minimális költségekkel kell, hogy számoljon, ebből viszont az következik, hogy kurtítást ebből már nemigen lehet végrehajtani. Az intézményi bevételeket minden évben teljesítették és a nevelőtestület különböző alapítványokkal való együttműködés és pályázatok segítségével pótolta a hiányokat. A nehéz pénzügyi helyzetet némileg könnyíti, hogy az itteni óvodapedagógusok közül sokaknak van szakvizsgája, így valószínűleg elég lesz a továbbképzésre jutó összeg. A kertvárosi óvodában idén belül festést és tisztasági meszelést, az épület külső részén ugyancsak festést terveznek. Az ugyancsak Kertvárosban működő másik tanintézmény az Arany János Általános Iskola, ahol az alsó- valamint felső tagozatos diákokra jutó állami normatíva éves mértéke 210, illetve 220 ezer forint, de az iskola emellett kiegészítő önkormányzati támogatást is kap. A kertvárosi iskolánál a bevétel növelésére a tornaterem és más helyiségek időnkénti bérbeadásával van mód, de az iskola a nehéz gazdasági időszakban a pályázatok adta anyagi forrásokra is támaszkodik. Ilyen az MLSZ által kiírt, úgynevezett „műfüves-pályázat” is, melynek segítségével Kertvárosban új lehetőség várja a diákokat, de a pályát a tanintézmény bérbe is fogja adni. Külön szakmai programként értelmezhető az a projekt, melyet az Arany János Általános Iskola és az önkormányzat tervez, eszerint a tanintézmény átköltözne az egykori Hell József technikum épületegyüttesébe. A négyéves ciklusban megvalósítandó, európai uniós pályázatokat is igénybe vevő beruházás célja, hogy egy eurorégiós központ létesüljön Esztergom-Kertvárosban. A beruházás előrelátható összege közel 50 millió forint. * (muzslai) Közlemény Lakossági fórumok, fogadónapok és fogadóórák Németh József, Esztergom város alpolgármestere február 27-én, kedden 13 és 16 óra között tart fogadónapot. Bejelentkezés és időpont-egyeztetés az 542-005-ös telefonszámon. Találkozók az egyéni választókerületek képviselőivel T~~~- MSd ISUfSS intpá! városrész képviselője tart fogadóórát február 14-én, szerdán 17 órakor a Mindszenty József Katolikus Általános Iskolában (Kiss János vezérezredes út 1.) Németh József, a Királyi városrész önkormányzati képviselője fogadóórát tart február 16-án, pénteken 17 órakor a Mindszenty József Katolikus Általános Iskolában (Kiss János vezérezredes út 1.) Ivanov Mihály, Szentlázár és Kovácsi képviselője február 16-án, pénteken 17 órakor szintén a Mindszenty József Katolikus Általános Iskolában (Kiss János vezérezredes út 1.) tartja fogadóóráját Kőoroszlánok őrzik a Széchenyi teret A tegnapi napsütéses reggelen megérkeztek Esztergomba azok a kőoroszlánok, melyekhez hasonlókat korábban is láthattunk a főtéren. Tóth József, a Széchenyi tér rekonstrukcióját végző Strabag Zrt. építésvezetője a Hídlapnak elmondta, hogy a padok tartópilléreiként szolgáló, díszes kőszobrokból tizennyolcat szállítottak a térre, ezekből kilenc utcabútornak lesz kialakítva. Az egyenként Három mázsa körüli kődíszek tegnap kerültek a helyükre, a faülőkével és háttámlával való összeépítésükre pedig a mai napon kerül sor. • Kép és szöveg: Pöltl Zoltán Fókuszban az e-kereskedelem Már nálunk is segítenek a határon átnyúló fogyasztói panaszainkon Újabb és újabb kihívásokkal szembesül az európai és hazai fogyasztóvédelem, mostanában például leginkább az on-line kereskedelem dinamikus fejlődésére és a határon átnyúló jogorvoslatokra kell koncentrálnia az ezzel foglalkozó szervezeteknek. Legutóbb múlt év végén a karácsonyi bevásárlások idején írtunk arról, mekkora népszerűségre tett szert az on-line vásárlás, ma már hazánkban is több száz cég kínálja csak így vagy így is termékeit, ennek megfelelően pedig nem csekély a kóklerek száma sem. A fogyasztóvédelmi főfelügyelőség számára is nagy kihívást jelent ennek a némileg megfoghatatlan, virtuális kereskedelmi formának az ellenőrzése, valamint szabályozása. Egy tavalyi felmérésük eredménye is eléggé aggasztó: kiderült, hogy a vizsgált e-üz- letek döntő többsége nem szerepel a nyilvántartásban, hiányosak a vásárlói tájékoztatók és a céget azonosító információk. Mégis egyre többen vásárolnak „látatlanban” és sokan külföldi webáruházaktól is rendelnek, de kifogásaikat nem mindig tudják érvényesíteni. A határon átnyúló panaszok kivizsgálását segíti a tavaly május óta hazánkban is működő, ám csak e hét kedden megnyílt Európai Fogyasztói Központ. Működésük fél éve alatt a legtöbb panasz az e-kereskedelemmel kapcsolatosan érkezett hozzájuk, eddig 52 üggyel tudtak érdemben foglalkozni, illetve megoldást találni a problémára. Azt, hogy mennyire időszerű egységes szabályozást találni az online kereskedelemre, jól mutatja, hogy épp most készült erről egy Zöld könyv az unióban, amelynek konzultációja 3 hónapon át tart majd. A könyv többek közt megállapítja, hogy az európai fogyasztók nem szoktak még hozzá ehhez az új lehetőséghez, bizalmatlanok, ami annak is köszönhető, hogy nincs még égy erre vonatkozó egységes szabálycsomag. A Zöld könyv 28 témakört vesz sorra, többek közt tisztáznák a szállítási feltételeket - ez okozza a legtöbb problémát -, pontosítanák a garanciákkal, visszaküldéssel és jogorvoslati lehetőségekkel kapcsolatos előírásokat. Ma egyébként az uniós polgárok mindössze 6 százaléka vásárol külföldi on-line üzlettől. • (szabó)
